A PÉCSI  "JÓKAI"  LAKÁSSZÖVETKEZET

(Pécs, Nagy Lajos király u. 8/B.)

A L A P S Z A B Á L Y A

 

A „Jókai” Lakásszövetkezet az 1960. évi október hó 4. napján elfogadott, majd az 1992. évi I. törvény és a 2004. évi CXV. törvény, illetve ennek 2011. évi módosítása, továbbá a 2013. évi V. törvény alapján egységes szerkezetbe foglalt alapszabályát a 2017. november 24. napján megtartott küldöttgyűlésén a záradékban feltüntetetteknek megfelelően elfogadta és hatályosította. (A módosítás dőlt betűvel, vastagon szedve)

1.) A törvény alapján az Alapszabály kiterjed a lakásszövetkezeti épületek, lakások építésére, fenntartására, működésére, gazdálkodásának alapvető szabályaira, továbbá a Lakásszövetkezet és tagjai közötti jogviszonyra, a szervezeti átalakítására és megszüntetésére vonatkozó szabályokra.

2.) A lakásszövetkezeti törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (továbbiakban Ptk.) rendelkezései az irányadóak.

3.) Az Alapszabály a Lakásszövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya. A tartalmát a Lakásszövetkezet tagsága határozza meg, figyelembevéve a lakásszövetkezeti törvényt, a Lakásszövetkezet céljait, feladatait, adottságait és hagyományait.

4.) Az Alapszabályban kell meghatározni:

       a.)        a Lakásszövetkezet nevét, székhelyét, tevékenységének céljait, feladatait és tevékenységi körét;

       b.)        a Lakásszövetkezet szervezetére és szerveink működésére vonatkozó szabályokat;

       c.)         a testületi szerveinek hatáskörét, feladatait, tagjainak számát;

       d.)        tisztségviselőit, a feladatuk ellátásához szükséges szakmai követelményeket, megbizatásuk időtartamát, a megválasztásukra vonatkozó szabályokat;

       e.)         a tisztségviselővel szemben felmerülő kizáró okot, vagy a tisztség betöltésével összeférhetetlen körülmény  megszüntetésére és megszűnésére vonatkozó igazolás módját;

       f..) a Közgyűlés, a Küldöttgyűlés, a Részközgyűlések összehívásának módját, hatáskörét,       eljárási szabályait;

       g.)         a tagok jogait és kötelezettségeit;

       h.)        az építési, illetve fenntartási költségek viselésének és felosztásának módját;

        i.)         a költséghátralék megfizetésével, a fizetési meghagyással, jelzálogjog bejegyzésével, illetve törlésével kapcsolatos szabályokat;

        j.)        a tagfelvétellel és a tagsági viszony megszünésével összefüggő eljárási szabályokat;

       k.)        a Lakásszövetkezet képviseletének szabályait;

        l.)         az írásbeli szavazásra előterjeszthető napirendeket, az eljárás részletes szabályait, a szavazás eredményéről történő tájékoztatás módját és a határozatok közlésének határidejét,

      m.)        a tag, vagy nem tag tulajdonában vagy használatában lévő lakás használatának és hasznosításának szabályait,

       n.)        a Házirend alapvető témaköreit,

       o.)        az Alapszabályon kívüli más belső szabályzatok megnevezését és a megalkotásukra jogosult testület megnevezését,

       p.)        a törvény által előírt, vagy a Közgyűlés által szükségesnek tartott egyéb kérdéseket.                                

 

5.) A Közgyűlés az Alapszabályt a jelenlévők szavazatának kétharmados többségével bármikor módosíthatja.

A módosítást közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

 

 

I. fejezet

A lakásszövetkezet neve, célja, tevékenysége

 

1.) a.) A Lakásszövetkezet cégneve: Pécsi „Jókai” Lakásszövetkezet

b.)   A Lakásszövetkezet székhelye: 7622 Pécs, Nagy Lajos király u. 8/B.

c.)    A Lakásszövetkezet egységes statisztikai számjele: 10098990-7010-121-02

d.)   A Lakásszövetkezet lakóépületek építésére és fenntartására létrejött gazdálkodó

szervezet, jogi személy.

2.) A Lakásszövetkezet célja:
     a.)          az önkéntes szövetkezésbe rejlő előnyök felhasználásával gondoskodni a szövetkezeti épületek, lakások, közösségi helyiségek és épülettartozékok, gépkocsitárolók fenntartásáról (üzemeltetés, karbantartás, felújítás) rendeltetésszerü hasznosításáról;
     b.)          a Lakásszövetkezet működtetésénél az önsegély, a szolidaritás, a tagi demokrácia, az önkéntes közreműködés, a tagok szolgáltatási igényének figyelembevétele és megvalósítása;
     c.)           a Lakásszövetkezet által saját szervezésben, az önkormányzattal való együttműködésben, illetve vállalkozók közreműködésével épületek, lakások építése, illetve építtetése.

 

3/l.) A Lakásszövetkezet alaptevékenységébe tartozó feladatai:

     a.)          a lakásszövetekezeti tulajdonban álló épületekben a tagok által közösen használt eszközök, épületrészek, használatba adása, illetve fenntartása;

     b.)          a Lakásszövetkezet gazdálkodásának, számvitelének, pénzkezelésének, ügyvitelének megszervezése;

     c.)           a Lakásszövetkezet működésének és belső rendjének kialakítása;

     d.)          a Lakásszövetkezet tagjai részére nyújtandó közcélu tevékenység ellátása;

     e.)           lakásszövetkezeti tulajdonu lakóépület, illetve lakások építése, illetve építtetése.

 

3/2.) A Lakásszövetkezet tevékenységét a saját és tagjai, illetve nem tag tulajdonosok részére végzi, ezzel nyereségre nem törekszik.

3/3.) A Lakásszövetkezet alaptevékenysége: intaglan bérbeadása, üzemeltetése, kezelése.

TEÁOR: 70.20

4/1.) A Lakásszövetkezet az alaptevékenységi körébe nem tartozó vállalkozásokat is végez. A vállalkozási tevékenység adózott eredményét az alaptevékenység ellátására, vállalkozások fejlesztésére, valamint tartalékalap képzésére fordítja.

4/2.) A lakásszövetkezet vállalkozási tevékenysége (i):

TEÁOR        70.32         Ingatlankezelés

TEÁOR        61.90         Távközlés, hiradástechnikai távközlés

TEÁOR        45.21         Épület, híd alagút, közmű, vezeték építése

TEÁOR        45.33         Víz-, gáz-, fűtés szerelés

TEÁOR        74.87         Díjbeszedési tevékenység

TEÁOR        66.19         Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység

TEÁOR        70.12         Ingatlanforgalmazás

4/3.) Az üzletszerűen végzett vállalkozási tevékenységekre az adott törvények vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (Pl.: Társasházakról szóló törvényt)      

II.fejezet

A tulajdon és a használati viszonyok

 

1.) A lakásszövetkezeti lakóházakban és a hozzátartozó létesítményekben az 1992. évi részközgyűlések megerősítő határozata alapján - összhangban a lakásszövetkezeti törvényben foglaltakkal - a tulajdonviszonyok a következők:

1/1.) Magántulajdonban vannak: (állampolgári, jogi személyek)

     a.)          a lakások és az egyéb nem lakás céljára szolgáló helyiségek, melyek a földhivatali nyilvántartásban önálló ingatlanként vannak bejegyezve;

     b.)          a lakásokhoz tartozó, azon belül lévő és annak tartozékait képező villamos- és gázvezetékek a fogyasztásmérőig. Fogyasztásmérő hiányában a lakáson belüli rész;

     c.)           a lakás fűtőberendezései az ahhoz tartozó csővezetékek, víz-szennyvíz csőrendszerei, a függőleges gyűjtőcső, illetve fővezetékig;

     d.)          a kaputelefonok lakáson belüli berendezései és vezetékei;

     e.)           a  TV  lakáson belüli vezetéke és csatlakozó aljzata;

     f.)           a lakásokhoz tartozó erkélyek és annak mellvédei;

     g.)   a lakások összes nyilászárói, ablakainak könyöklői, üvegezése és azok  burkolata;

     h.)          a kémény lakáson belüli tisztító és bekötő nyílásai.

l/2.) Lakásszövetkezeti tulajdonban vannak mindazon ingatlanrészek, közös használatot szolgáló berendezések, amelyek nem más tulajdonos részére vannak bejegyezve.

A. Ezek legfőbb elemei:

    a.)           az épületekhez tartozó földrészek;

    b.)           az épületekben lévő közös helyiségek, lépcsőházak, folyosók, szárítók, mosókonyhák, tárolók, légóhelyiségek, szeméttárolók, szemétledobók, a központi berendezések helyiségei (lift-kamrák, hő-elosztó helyiségek, elektromos központok);

    c.)            az épületszerkezetek, homlokzatok, héjazatok,  tetőterek, padlásterek;

    d.)           a lakásokat ellátó energia-, víz-, szennyvíz-, hőszolgáltató fővezetékek a lakás elosztóig;

    e.)            liftek, szellőzők;

    f.)            a kaputelefon és az épületen belüli hálózata;

    g.)            a házfelügyelői lakások;

    h.)           a gépkocsitárolók;

     i.)            a lakásszövetkezeti iroda, és a leltárban szereplő tárgyak;

     j.)           a harkányi üdülő és bútorzata;

    k.)           a közösségi helyiségekből kialakítött üzlethelyiségek.

 

B. A Lakásszövetkezet tulajdonában lévő, az ingatlan nyilvántartásban önálló albetéttel rendelkező lakások (16 db.).

Az önálló albetéttel rendelkező lakások (16 db.)

-         Pécs, Móricz Zsigmond tér 1. sz. 33 négyzetméteres, Hrsz.: 18888/A/32

-         Pécs, Móricz Zsigmond tér 3. sz. 33 négyzetméteres, Hrsz.: 18889/A/32

-         Pécs, Móricz Zsigmond tér 5. sz. 40 négyzetméteres, Hrsz.: 18890/A/32

-         Pécs, Móricz Zsigmond tér 7. sz. 47 négyzetméteres, Hrsz.: 18891/A/20

-         Pécs, Móricz Zsigmond tér 9. sz. 38 négyzetméteres, Hrsz.: 18892/A/20

-         Pécs, Móricz Zsigmond tér 14.sz.37 négyzetméteres, Hrsz.: 18908/A/35

-         Pécs, Móricz Zsigmond tér 15.sz.37 négyzetméteres, Hrsz.: 18907/A/35

-         Pécs, Jókai u. 32. sz.                    37 négyzetméteres, Hrsz.:  18830/A/34

-         Pécs, Jókai u. 35. sz.                    36 négyzetméteres, Hrsz.:  18870/A/80

-         Pécs, Jókai u. 37. sz.                    36 négyzetméteres, Hrsz.:  18870/A/81

-         Pécs, Jókai u. 41. sz.                    34 négyzetméteres, Hrsz.: 18885/A/32

-         Pécs, Jókai u. 45. sz.                    34 négyzetméteres, Hrsz.: 18887/A/32

-         Pécs, Nagy Lajos király u. 8/A.    36 négyzetméteres, Hrsz.: 18901/15/A/90

-         Pécs, Nagy Lajos király u. 8/B.    36 négyzetméteres, Hrsz.: 18901/15/A/91

-         Pécs, Nagy Lajos király u. 10/A.  36 négyzetméteres, Hrsz.: 18901/16/A/91

-         Pécs, Nagy Lajos király u. 10/B.  36 négyzetméteres, Hrsz.: 18901/16/A/90

 

 

 

 

C. A Lakásszövetkezet tulajdonában lévő, az ingatlan nyilvántartásban önálló albetéttel rendelkező üzlethelyiségek (6 db.)

-         Pécs, Nagy Lajos király u. 8/A.   30 négyzetméteres, Hrsz.: 18901/15/A/93

-         Pécs, Nagy Lajos király u. 8/A.   30 négyzetméteres, Hrsz.: 18901/15/A/92

-         Pécs, Nagy Lajos király u. 8/A.   11 négyzetméteres, Hrsz.: 18901/15/A/94

-         Pécs, Nagy Lajos király u. 10/A. 32 négyzetméteres, Hrsz.: 18901/16/A/92

-         Pécs, Nagy Lajos király u. 10/A. 30 négyzetméteres, Hrsz.: 18901/16/A/93

-         Pécs, Jókai u. 35.                         12 négyzetméteres, Hrsz.: 18870/A/82

 

D. A Lakásszövetkezet tulajdonában lévő, az ingatlan nyilvántartásban önálló albetéttel rendelkező garázsok (12 db.)

·        Pécs, Nagy Lajos király u. 8. (6 db.) 11 négyzetméteres, Hrsz.: 18901/15/A/86 17 négyzetméteres, Hrsz.: 18901/15/A/84-85-87-88-89

·        Pécs, Nagy Lajos király u. 10. (6 db.) 11 négyzetméteres, Hrsz.: 18901/16/A/86 17 négyzetméteres, Hrsz.: 18901/16/A/84-85-87-88-89

 

1/3.) A Lakásszövetkezet – a tulajdonának védelme, a biztonságos működése érdekében – a saját vagyonából fel nem osztható vagyonrészt hozott létre. A fel nem osztható vagyon a szervezeti változások esetében a jogelőd tulajdonát képezi, a vagyonmegosztási döntésnél nem vehető figyelembe.

A fel nem osztható vagyon körébe tartoznak:

     a.) A Lakásszövetkezet irodája 1 db. és berendezési tárgyai. Pécs, Nagy Lajos király u. 8/B. 64 négyzetméteres alapterületű, Hrsz.: 18901/15/A/43.

     b.) A harkányi társasüdülő és berendezése: Harkányfürdő, Bartók Béla u. 19. 26 négyzetméteres, Hrsz.: 2377/A/28.

     c.) A kábel TV eladásából származó, szövetkezeti vagyonban maradó 40 Millió forint,  illetve a belőle vásárolt ingatlanok.

2.) A lakóépületekhez tartozó, a lakásszövetkezet tulajdonában álló földrészek és épületrészek használatára az adott épületbeli lakástulajdonosok mindegyike jogosult, e jogát egyik tulajdonos sem gyakorolhatja a többiek jogának, vagy jogos érdekeinek sérelmére.

3/1.) A téglaépületekben minden eredetileg épült lakás tulajdonosa elvileg jogosult egy  pincerekesz (egyéni tároló) használatára. Az emelet- és tetőtér-beépítések során  keletkezett lakások tulajdonosainak az épület lehetőségei szerint, közös vagy egyéni 

tárolót kell biztosítani.

3/2.) A lakás egészének, vagy egy részének nem lakás céljára történő használatára, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségben folytatható tevékenység feltételeire megállapított szabályok a használat jogcímétől függetlenül a mindenkori használó részére is kötelezőek.

4/l.) A gépkocsitárolókat elsősorban a Lakásszövetkezet tagjai vehetik igénybe, kivéve a tartalékalapból vásároltakat. A gépkocsitárolók elosztásánál az SZMSZ-ben foglaltak szerint kell eljárni.

4/2.) A lakásszövetkezeti tulajdont képező lakások, ingatlanrészek, illetve az épületek külső homlokzata használatba-vételének nem feltétele a lakásszövetkezeti tagság. Ezen bérleményeknél a lakásszövetkezeti tagok is bérlőnek számítanak.

A szövetkezeti tulajdon funkciójának megváltoztatására az Igazgatóság jogosult, figyelembe véve a III/5/8. pontban foglaltakat. A használatba adás követelményeire az SZMSZ-ben leírtak irányadóak.

5/1.) Az egyes épületekre vonatkozó hatósági előírásokat az igazgatóság köteles a tulajdonosokkal ismertetni. Amennyiben azok ismeretében a tulajdonosok nem hozzák meg a szükséges döntéseket, vállalniuk kell a hatósági szankciók anyagi következményeit. A kiszabott bírságok az adott épület közös költségét terhelik.

5/2/a.) Az épületek Lakásszövetkezet tulajdonát képező homlokzati, tetőszerkezeti és egyéb részein bármit elhelyezni, átalakítani, az eredeti szerkezettől és színezéstől alapvetően eltérni – a hatósági engedélytől függetlenül – csak az Igazgatósághoz írásban benyújtott kérelem illetve írásbeli jóváhagyás után lehet. Az Igazgatóság döntése az illetékes építési hatóságnál megtámadható.

       b.) Az egyes épületek tulajdonosai 50%-nál magasabb szavazati aránnyal dönthetnek az egész épületre vonatkozóan a nyílászárók egységes szerkezetéről. Ezt az Igazgatóság – ha jogszabályba nem ütközik – köteles tudomásul venni, illetve engedélyezni.

       c.) Az 5/2/a. és b. pontban foglaltak részletes szabályozását az SZMSZ tartalmazza.

5/3/a.) A lakás egészének, vagy egy részének nem lakás céljára történő hasznosítás esetén – az illetékes szakhatósági engedély mellett – szükséges az Igazgatósághoz írásban benyújtott kérelem és az Igazgatóság hozzájárulása is.

5/3/b.) A lakás egészének, vagy egy részének a nem lakás céljára történő használatára, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiség feltételeire megszabott szabályok nem lehetnek a törvény rendelkezéseivel ellentétesek, vagy szigorúbbak.

6/1.)  A tag és nem tag lakástulajdonosok olyan lakásátalakítási, felújítási vagy bővítési munkái, melyek falazatok bontásával és helyreállításával, az épület statikai állapotával kapcsolatosak, a közművek áthelyezésével és a fűtési mód megváltoztatásával járnak, s így a közművek rendeltetésszerű működését befolyásolhatják, az Igazgatósághoz – ha jogszabály előírja az illetékes szakhatósághoz is – írásban benyújtott kérelem alapján megkapott írásos engedély birtokában valósíthatók meg.                                                                                       A tulajdonos az Igazgatóság elutasító döntését az illetékes építési hatóságnál megtámadhatja.

Az eljárási kötelezettségeket az SZMSZ tartalmazza.

6/2.) A zajjal, épületrezgéssel járó felújítást, átalakítást – a munka megkezdésének és befejezésének idejét megjelölve – be kell jelenteni az Igazgatóságnak, majd erről tájékoztatni kell az adott épület tulajdonosait is.

A lakáson belüli építési – szerelési munka és a zajjal járó tevékenység végzése csak a műszakilag feltétlenül indokolt ideig tarthat, a házirend szabályi szerinti időpontban.

7/1.) A közös tulajdonban lévő épületrészek és eszközök használatát, a társadalmi együttélés szabályait tartalmazó házirendet minden tulajdonosnak, bérlőnek, ideiglenes jelleggel lakó, vagy tartózkodó személynek kötelessége betartani, illetve betartatni.

7/2.) A házirend részletes szabályainak tartalmi elemei:

      a.) az épület közös használatára szolgáló területek, helyiségek és eszközök

           igénybevételének szabályai;

b.) az épület homlokzatával, szerkezetével, szinezésével összefüggő előírások;

c.) a lakáson belüli építési-szerelési munkák végzésének, illetve végeztetésének szabályai;

d.) a zajjal járó tevékenység, illetve a lakás tulajdonosok nyugalmával összefüggő előírások;

e.) a raktározás, a tartós és ideiglenes tárolás követelményei;

f.) a szennyezések, dugulások megakadályozásával, a közösségi területek

tisztántartásával kapcsolatos szabályok;

          g.) az állattartással összefüggő előírások;
          h.) a gépjárművek tárolásával, használatával foglalkozó követelmények;
          i.) a rovarírtás szabályai;
          j.) a dohányzás szabályai.                                                                                                                                                             

7/3.) A Házirend részletes szabályait a Küldöttgyűlés hivatott megalkotni. Az egyes épületek Részközgyűlései – a magukra vonatkozó részt – kiegészíthetik, ha az nem ellentétes az alapszabállyal, más jogszabállyal.

7/4.) A Házirendet a lakástulajdonosknak rendelkezésére kell bocsátani és minden lépcsőházban kifüggeszteni.

7/5.) A Lakásszövetkezet tulajdonában álló, közös hasznosításra szóló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt rendszerű kamerarendszer kiépítéséről az érintett épületek részközgyűlése kétharmados többséget igénylő szavazatával dönthet. A kamerarendszer működtetése esetén az igazgatóságnak külön szabályzatot kell alkotni az üzemeltetésről, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok kezeléséről.

8/1.) A magántulajdonban lévő lakások, a közösségi tulajdon és az emberi élet biztonságát szolgálja a Tűzrendészeti Szabályzat. Annak betartása és betartatása minden tulajdonos részére kötelező.

8/2. A Tűzrendészeti utasítás részletes kimunkálása - az érvényben lévő jogszabályok figyelembevételével - az igazgatóság kötelessége.

8/3.) A Tűzrendészeti utasítást a tulajdonosok rendelkezésére kell bocsátani és a lépcsőházakban kifüggeszteni.

 

III. fejezet

Az önkormányzati szervek és működésük, a tisztségviselők

1.) A Lakásszövetkezet önkormányzati szervei:

       a.) Közgyűlés

       b.) Körzeti részközgyűlés

       c.) Épületi részközgyűlés

d.) Küldöttgyűlés

e.) Igazgatóság

f.) Felügyelőbizottság

g.) Eseti bizottságok

 

2.) Közgyűlés

2/1.) A Lakásszövetkezet legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a feladatát közgyűlési és részközgyűlési formában is gyakorolhatja, illetve – kizárólagos jogköröket kivéve -  a Küldöttgyűlésre ruházhatja.

2/2.) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

     a.) a Lakásszövetkezet egyesülésének, szétválásának, megszünésének elhatározása;
     b.) döntés a  szétválással, kiválással kapcsolatos vagyon megosztásáról;
     c.) a küldöttgyűlés hatáskörét szabályozó kérdések.

2/3.) A Közgyűlés - III.2/2. pontban foglalt kizárólagos hatáskörét kivéve - jogkörét a  Küldöttgyűlés hatáskörébe utalja.

2/4/a.) Kötelező a Közgyűlés összehívása, ha azt a tagok legalább 10 %-a, vagy a Felügyelő bizottság írásban, a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével indítványozza. Ha az indítványt az Igazgatóság nem fogadja el, illetve a közgyűlést 45 napon belül nem hívja össze, a Felügyelőbizottság az ezt követő 30 napon belül köteles összehívni. Amennyiben azt a Felügyelőbizottság elmulasztja az esetben az összehívást kérő tagok, vagy az általuk megbízott személy jogosult a Közgyűlés összehívására.

      b.) A meghirdetett Közgyűlés napirendjére a tagok 10%-ának indítványára bármely ügyet napirendre lehet tűzni. Az indítványt legkésőbb a Közgyűlés megtartása előtt 8 nappal kell benyújtani az Igazgatósághoz. Az így kiegészített napirendről a tagokat legalább 3 nappal a  Közgyűlés előtt  a hirdetőtáblán keresztül értesíteni kell.

2/5.) A Közgyűlést az Igazgatóság hívja össze, a hatáskörébe tartozó ügyekben és szükség szerint.

2/6.) A Közgyűlést legalább 15 nappal megelőzően, írásban vagy hírdetmény útján lehet összehívni. A meghívó vagy hirdetmény 1 példányát az épületben jól látható helyen ki kell függeszteni. Sürgős esetben 15 napnál rövidebb időn belül is összehívható a Közgyűlés, Részközgyűlés, de a sürgősség okát a meghívóban fel kell tüntetni. Sürgős esetnek minősül az épületrészek, vagyontárgyak, épületberendezések biztonságát közvetlenül veszélyeztető helyzet kialakulása. A sürgősség esetéről az Igazgatóság jogosult dönteni.

2/7.) A közgyűlési meghívónak, vagy hirdetménynek tartalmaznia kell a törvényben és az SZMSZ-ben meghatározott követelményeket.

2/8.) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon - az érintett tagok – több mint fele megjelent.

2/9/a.) Ha a Közgyűlés határozatképtelen 15 napon belüli időpontban, azonos napirendi pontokkal újabb Közgyűlést  (a továbbiakban megismételt Közgyűlés) kell tartani. A megismételt Közgyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes.

       b.) A megismételt Közgyűlés az eredeti időpont után fél óra múlva megtartható.
       c.) Nem lehet megismételt Közgyűlést tartani a Lakásszövetkezet egyesülése, szétválása és megszünése kapcsán meghozandó döntések esetében, kivéve a kiválással  kapcsolatos vagyonmegosztásról hozandó döntéseket.
       d.) A megismételt Közgyűlés csak az eredeti napirendben szereplő kérdésekben hozhat  határozatot.
2/10.) A Közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok több mint felének szavazatával, nyílt szavazással hozza, kivéve az Alapszabály módosítását, a tisztségviselők megválasztását és visszahívását, a fel nem osztható vagyon csökkenését, a Lakásszövetkezet megszüntetését.
2/11.) A Közgyűlésen, Részközgyűlésen lakásonként csak egy-egy szavazatot lehet figyelembe venni.
2/12.) Ahol egy lakásban több lakásszövetkezeti tag van, kötelesek megállapodni az egységesszavazásban. Amennyiben nem tudnak megállapodni az egységes szavazásban az ellentétes szavazatok egymást kizárják, érvénytelenek.
2/13. A Lakásszövetkezet tagját a Közgyűlésen (Részközgyűlésen) írásbeli meghatalmazás alapján lehet képviselni.
     
 a.) Nem lehet képviselő az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság elnöke vagy tagja.
       b.) A képviselő a Közgyűlésen több tag képviseletére is jogosult, de az egy képviselő által képviselt tagok száma nem haladhatja meg az adott fórum tagjainak 10%-át.
       c.) A meghatalmazást közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni.
      
d.) A meghatalmazás szólhat egyszeri alkalomra, vagy visszavonásig terjedő időre.
       e.) A meghatalmazás esetében a jelenléti íven a tulajdonos neve mellett fel kell tüntetni a meghatalmazott nevét.
       f.) A meghatalmazásokat a jegyzőkönyv mellé kell csatolni.
2/14.) A Közgyűlésen jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmát – a törvény alapján – az SZMSZ tartalmazza.
2/15/a.) A jegyzőkönyvet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá, valamint közgyűlésen erre megválasztott két lakásszövetkezeti tag hitelesíti.
       b.) A jegyzőkönyvbe bármely tag betekinthet és arról - az Igazgatóság által meghatározott  másolási költség megfizetésével - másolatot kérhet.
2/16.) Az Igazgatóságnak a Közgyűlésen meghozott határozatokat valamennyi tag és nem tag  tulajdonossal írásban, a közgyűlés megtartásától számított 30 napon belül kézbesítés  útján közölni kell. A határozatok kézbesítésénél az SZMSZ-ben leírtak szerint kell eljárni.
2/17.) A Lakásszövetkezet tagsága Közgyűlés, Részközgyűlés összehívása nélkül is szavazhat - írásbeli szavazással - ha a döntés ilyen módon is megvalósítható.
2/18). Az írásbeli szavazás eljárási szabályai:
      a.) az írásbeli szavazás témájáról, a legfontosabb tényekről, adatokról, a várható időpontjáról  és módjáról a hirdetőtáblán keresztül tájékoztatni kell a tagságot;
      
b.) a szavazólapon fel kell tüntetni a szavazás témáját, a választási lehetőséget (igen, nem,  tartózkodás);
      c.) a szavazásról - III.2/14. pont értelemszerü alkalmazásával - jegyzőkönyvet készít az  Igazgatóság és a Felügyelőbizottság egy-egy tagja és egy küldött.
      d.) a szavazás eredményéről a III./2/16. pontban foglaltak szerint kell eljárni.
2/19.) Nem lehet írásbeli szavazással dönteni a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó – III.2/2/a és b.) pontban szereplő – ügyekről, az alapszabály megalkotásáról és módosításáról, a tisztségviselők megválasztásáról és visszahívásáról, illetve díjazásáról, továbbá az éves beszámolóról és a tárgyévi költségelőírányzatról.
2/20.) Az írásbeli szavazás részletes szabályait az SZMSZ tartalmazza.

3. Részközgyűlés

3/1/a.) A Lakásszövetkezet a Közgyűlést  - a tagság nagy számára való tekintettel -

     részközgyűlési formában is működtetheti.

b.) A részközgyűlési körzetesítés az alábbi:

·        Móricz Zsigmond tér                      1-3-5.

·        Móricz Zsigmond tér                      7-9-11.

·        Móricz Zsigmond tér                      14-15.

·        Jókai u.                                           32-34-36, 41-43-43/a, 45-47.

·        Jókai u.                                           35-37.

·        Nagy Lajos király u.                       8.

·        Nagy Lajos király u.                       10.

 

      c.) Épületi részközgyűlés
3/2.a.) A Közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben a Részközgyűléseket azonos napirendi pontokkal kell megtartani és a szavazatokat össze kell adni.

Határozattá a tárgyalt napirendi pont akkor válik, ha a részközgyűléseken megjelentek -

lakásszövetkezeti szinten az összesített számhoz viszonyítva  - a kívánt szavazati többséget elérték.

      b.) Amikor a Részközgyűlések közgyűlési jogkört gyakorolnak és a Közgyűlés

határozatképtelen – mert a megismételt közgyűlési jog nem érvényesíthető –

a Részközgyűlést csak ott kell újból összehívni, ahol nem volt meg a határozatképesség.

      c.) A Részközgyűlések körzetenkénti vagy épületenkénti szervezéséről az Igazgatóság jogosult dönteni.

     d.) A körzeti Részközgyűléseket arra alkalmas bérleményben, az épületi Részközgyűléseket a Nagy Lajos király útja 10. számú épület földszinti tanácstermében tartjuk.  

3/3/a.) A körzetenként összehívott részközgyűlések – ha nem kizárólag közgyűlési hatáskörbe 

tartozó ügyekben kerülnek összehívásra – véleményezési és döntési jogkörrel rendelkeznek.

      b.) A körzeti Részközgyűléseket a közgyűlési hatáskörbe tartozó ügyekben, illetve az épületek tulajdonosait egyformán érintő tárgykörökben, továbbá tájékoztatás, véleménycsere céljából hívják össze.

3/4/a.) A Részközgyűlésekre a Közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell értelemszerüen alkalmazni.

      b.) A körzeti Részközgyűléseket az Igazgatóság szükség szerint, az épületi           Részközgyűléseket évente legalább egyszer, illetve szükség szerint köteles összehívni.

3/5.) Épületi Részközgyűlés hívható össze olyan kérdések eldöntése céljából, melyek kizárólagosan egy-egy épület tagjait érintik.

Az épületi részközgyűlések hatáskörébe tartozik:

      a.) Az épület pénzügyi elszámolásáról szóló írásos és szóbeli beszámoló elfogadása, a következő év fenntartási előirányzatainak jóváhagyása.

      b.) Az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság – Küldöttgyűlés elé kerülő – beszámolójának véleményezése.

      c.) Ötévenként és ciklus közben az épületi küldöttek megválasztása, beszámoltatása és ciklus közbeni visszahívása.

 d.) A magastető vagy emeletráépítéshez való hozzájárulás.

      e.) Döntés az épület részleges vagy teljes felújításáról, a költség finanszírozásának elfogadása.

      f.) Lakáselőtakarékosságban való részvétel eldöntése, illetve bankkölcsön felvételében és annak törlesztésében való döntés.

      g.) A Házirend betartásával, kiegészítésével, a társas együttéléssel kapcsolatos ügyekben való állásfoglalás.

h.) Annak eldöntése, hogy a közös terület takarítását az Igazgatóság önálló alkalmazottal vagy vállalkozóval végeztesse.

i.) A vízfogyaztás tekintetében az épületi főmérő és a lakásokban lévő almérők közti különbözet elszámolási módjának eldöntése.

      j.) A távhőszolgáltatási díj légköbméter és hőfogyasztás arányának meghatározása.
      k.) Döntés a hulladékszállítási díj felosztásáról.
       l.) Döntés a pályázatokon való részvételről.

3/6.) Az épületi megismételt Részközgyűlés is hozhat határozatot a saját épületével kapcsolatban, kivéve az emeletráépítést, a lakáselőtakarékosságon túli bankhitel felvételt. Az emeletráépítéshez a – nem megismételt – határozatképes Részközgyűlésen jelenlévők 2/3-os támogató szavazata szükséges.

Ha a bankhitel meghaladja az épület éves felújítási díjának ötszörösét, a tagság több mint 50%-os jelenléte vagy meghatalmazása alapján lehet többségi szavazattal dönteni. Ha a bankhitel meghaladja az éves felújítási díj tízszeresét, vagy annál is nagyobb, a tagság legalább 2/3-os támogató döntése szükséges.

 

4.)   Küldöttgyűlés

4/1.) Lakásszövetkezetben - az 1992. évi közgyűlési felhatalmazás alapján, a törvénnyel összhangban - Küldöttgyűlés működik. A Küldöttgyűlés a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével minden kérdésben dönthet.
4/2.a.)Minden 13 lakás után 1-1 küldött választható. A kerekítés szabályait az SZMSZ tartalmazza. Épületi küldött az a szövetkezeti tag lehet, aki erre pályázik, vagy az akit az adott épület tagjai jelölnek, illetve akit ezek hiányában a levezető elnök javasol.

A küldöttek megválasztása épületi Részközgyűléseken, nyílt szavazással, szükség esetén írásbeli szavazás útján, egyszerű szavazattöbbséggel történik. A küldöttek megoszlását lehetőleg épületenként és lépcsőházanként is biztosítani kell. A küldöttek mandátuma öt  évre, illetve időközi választás esetén a ciklus végéig tart.

      b.) A küldöttek száma 30 főnél kevesebb nem lehet.

      c.) A küldöttek a jogaikat csak személyesen gyakorolhatják.

      d.) A küldöttek a munkájukat társadalmi tevékenységként végzik. Az épületi részközgyűlés viszont – saját költsége terhére – tiszteletdíjban is részesítheti a küldöttet.        A küldöttek feladataikat az Alapszabályban és az SZMSZ-ben leírtak alapján és a tagság igényei szerint végzik. 

4/3.) Amennyiben az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság tagjai nem küldöttek, szavazati joggal vesznek részt a Küldöttgyűlésen.

4/4.) A Küldöttgyűlésen a Lakásszövetkezet bármely tagja – tanácskozási joggal – részt vehet.

4/5.) A Küldöttgyűlést az Igazgatóságnak évente legalább kétszer – tavaszi és őszi időszakban - össze kell hívni. Ezen kívül akkor is össze kell hívni a Küldöttgyűlést, ha azt a küldöttek legalább 10%-a, vagy a Felügyelőbizottság napirend, ok és határozati javaslat megjelölésével írásban indítványozza.

4/6.) A Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a küldöttek több mint fele jelen van, kivéve az Alapszabály módosítást és a fel nem osztható vagyon csökkenését előidéző döntést, melyhez a küldöttek 2/3-os jelenléte és a jelenlévők 2/3-os szavazata szükséges. Határozatképtelenség esetén 30 napon belül újból össze kell hívni, mert a megismételt közgyűlési szabály nem alkalmazható.

4/7/a.) A Küldöttgyűlés többi eljárási szabályáról a Közgyűlésnél leírtakat értelemszerüen kell 

alkalmazni, beleértve – levélszavazást – is.

      b.) Küldöttgyűlés nélkül – levélszavazással – a III/4/9. pont első öt témájában nem lehet dönteni.

4/8.) A Küldöttgyűlésen külön jelenléti ívet kell vezetni a küldöttekről és a nem küldött tagokról. Biztosítani kell, hogy csak a szavazati joggal rendelkezők szavazzanak.

4/9.) A Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik:

      a.) az Alapszabály módosítása;

      b.) az Igazgatóság tagjainak, elnökének, Ügyvezető-elnökhelyettesének – ha az elnök egyben ügyvezetői feladatokat is ellát – társadalmi elnökheelyettesének megválasztása  és felmentése;      

      c.) a Felügyelőbizottság tagjainak és elnökének megválasztása és felmentése;

      d.) a tisztségviselők díjazásának megállapítása;

      e.) az éves beszámoló, a zárszámadás, az éves költségvelőirányzat és a tagok befizetési kötelezettségeinek meghatározása, hiány esetén pótbefizetés elrendelése;

   f.) irányelvek meghatározása a gazdálkodásra;

   g.) a felújítási alapképzés minimális mértékének megállapítása;

   h.)össz-szövetkezeti felújítási és egyéb kölcsönfelvétel meghatározása;

   i.) biztonsági tartalékképzés és egyéb alap létesítése;

   j.) gazdasági társaság létrehozása és megszüntetése, illetve pénzügyi fedezetének jóváhagyása;

  k.)érdekképviseleti szervbe való belépés, vagy kilépés;

  l.) a tisztségviselők elleni kártérítési per indításának elhatározása;

 m.) a szövetkezeti ingatlan értékesítésének engedélyezése;

  n.)az ügyvezető-elnökhelyettesi, vagy társadalmi elnökhelyettesi tisztség létesítése;

  o.) döntés a fel nem osztható vagyonról.

  p.) a Szervezeti Működési Szabályzat (SZMSZ) elfogadása;

  r.)  a csődeljárás iránti kérelem benyújtása, valamint a csődegyezség jóváhagyásáról szóló döntés meghozatala, kivéve a jogutód nélküli megszűnést.

 

4/10.) A Szervezeti-Működési Szabályzat (SZMSZ) a választott testületek működésének, a tagok jogviszonyának, illetve jogainak és kötelezettségeinek, a Lakásszövetkezet gazdálkodásának, szervezeti átalakulásának, képviseletének és jogszabályokban és az Alapszabályban rögzített elveinek végrehajtását segíti elő.

 

4/11.) A Küldöttgyülés felhatalmazza az Igazgatóságot, hogy a Lakásszövetkezet működéséhez, vállalkozási tevékenységéhez szükséges belső szabályokat – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – megalkossa.

E szabályzatok témái:

     a.) A számvitelről szóló (2000. évi C.) törvényben és a kapcsolódó pénzügyi-számviteli tartalmú szabályzatok által előírt helyi adaptálások.

     b.) Az iratkezelési szabályzat (az 1995. évi CXVI. Törvény alapján)

     c.) A kockázatértékelési szabályzat (az 1993. évi XCIII. törvény 54.§ (2) bekezdése alapján)

     d.) Egyéb a Lakásszövetkezet jogszerű működéséhez szükséges szabályzatok megalkotását (pl: iratkezelési szabályzat) A Küldöttgyűlés az Igazgatóságra ruházza.

  

5.Igazgatóság

 

5/1. A Lakásszövetkezetben 5 tagú Igazgatóság működik. Tevékenységéért a Küldöttgyűlésnek felelős.

5/2. Az elnök az Igazgatóságnak és egyben a Lakásszövetkezetnek is elnöke.

A Küldöttgyűlés választja az igazgatóságot: az elnököt, az ügyvezető elnökhelyettest vagy társadalmi elnökhelyettest és az Igazgatóság többi (3) tagját.

5/2/a.)Az Elnök választott tisztségviselőként a munkaszervezet vezetője és az operatív feladatok irányítója is, az Alapszabályban szereplő ügyvezető elnökhelyettesi feladatok vonatkoznak rá.

Az Alapszabály III/4/9/b. pontja értelmében, ha az elnök egyben az ügyvezetői feladatokat is ellátja, társadalmi elnökhelyettes választható.
Az Igazgatóság tagjai:                                                                                                                                                             Moró Erika elnök jv. kezdete: 2017. május 22., jv. vége: 2022. május 22.,

További Igazgatósági tagok:
Dr. Csekőné Kádas Klára társadalmi elnökhelyettes jv. kezdete: 2017. május 22., jv. vége: 2022. május 22., Klepach Ottmárné  jv. kezdete: 2017. május 22., jv. vége: 2022. május 22., Szuhanyik Ildikó jv. kezdete: 2017. május 22., jv. vége: 2022. május 22., Légrádi Lajos jv. kezdete:2017. november 24., vége: 2022. május 22.

5/3/a.) Az Igazgatóság legalább negyedévente és szükség szerint ülésezik. Az Igazgatóságösszehívásáért az elnök vagy az ügyvezető elnökhelyettes felelős
      b.) Az Igazgatóságot össze kell hívni, ha bármely tagja, vagy a Felügyelőbizottság elnöke kellő indokkal - kezdeményezi.
      c.) Az Igazgatóság a két ülés között is hozhat - halasztást nem tűrő ügyekben - döntést,de azt a soros ülésen jegyzőlöünyvbe kell foglalni.
      d.) Az Igazgatóság legalább háromhavonta köteles a Lakásszövetkezet vagyoni helyzetéről a Felügyelőbizottság részére jelentést készíteni.
5/4.) Az Igazgatóság a Lakásszövetkezet operatív vezető testülete. Irányítja és ellenőrzi a Lakásszövetkezet gazdálkodását. A Közgyűlés, a Részközgyűlések, a Küldöttgyűlés határozatainak megfelelően irányítja a Lakásszövetkezetet.

5/5.) Az Igazgatóság hatáskörébe utalt kérdésen túl dönt minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Lakásszövetkezet más szerveinek hatáskörébe.

5/6.) Az Igazgatóság hatásköre:

a.) összehívja a Közgyűlést, a Küldöttgyűlést, a Részközgyűléseket, előkészíti e fórumok elé kerülő beszámolókat és határozati javaslatokat;

b.) évente beszámol a Küldöttgyűlésnek a tevékenységről, a szövetkezeti vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a vállalkozásokról, előterjeszti a zárszámadást és a költségvetés főbb előirányzatait;

c.) dönt a Lakásszövetkezet belső életével, gazdálkodásával, vagyon-nyilvántartásával, pénzkezelésével, számviteli rendjével és ügykezelésével összefüggő szabályok megalkotásáról;

d.) gondoskodik a közgyűlési, küldöttgyűlési, részközgyűlési határozatok végrehajtásáról;

e.) meghatározza a tartalékalap felhasználásának módját, formáját és keretét;

f.) dönt a központi igazgatási költségfelosztás elvéről;

g.) határoz - a küldöttgyűlés irányelvei alapján - a szövetkezeti tulajdonú helyiségek, eszközök hasznosítéséról, bérbeadásáról, kivéve az ingatlanok értékesítését;

h.)gondoskodik a szövetkezeti tulajdon és vagyon biztosításáról;

i.) az elnökön, illetve ügyvezető elnökhelyettesen keresztül irányítja a lakásszövetkezet  vállalkozásait;

j.) meghatározza a tisztségviselők munkakörén túli megbízásait és azok díjazását a Felügyelőbizottság elnökének egyetértésével;

k.) évente ellenőrzi a lakóházak állapotát;

l.) előkészíti és elbírálja a pályázatokat;

m.) figyelemmel kiséri és segíti a Lakásszövetkezet elnökének, illetve ügyvezető elnökhelyettesének munkáját;

n.) belső ellenőrzés céljából – szükség szerint – külső szakembereket is alkalmazhat;

o.) kialakítja a munkaszervezetet, melyet az elnökön, illetve az ügyvezető elnökhelyettesen keresztül irányít;

p.) kimunkálja az elnök és az ügyvezető elnökhelyettes közti munka- és felelősségmegosztást;

q.) dönt az alkalmazottak szociális és egyéb juttatásokban való részesítéséről.

5/7.) Az Igazgatóság akkor határozatképes, ha tagjainak 2/3-a jelen van, döntéseit nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Ha a többség igényli, titkos szavazás is elrendelhető.

5/8.) Az egyes épületeket érintő döntések meghozatala előtt az Igazgatóság köteles az érintett épület véleményét – a küldöttek útján – kikérni.

5/9.) Az Igazgatóság köteles a tagok lakásszövetkezetre, a tagok jogaira és kötelezettségeire vonatkozó írásbeli megkeresésre, illetve az abban felvetett kérdésekre – a kézhezvételtől számított – 30 napon belül írásban válaszolni.

5/10/a.)  Az Igazgatóság a tag és nem tag tulajdonában álló lakást érintő tulajdonosváltozás esetén – kérésére – köteles írásban nyilatkozatot adni a költségtartozásról, a hátralék összegéről.

5/10/b.) Az eladónak a lakás per-, teher-, és igénymentességéről tett szavatossági nyilatkozata a költségtartozás alól történő mentesség szavatolására kiterjed akkor is, ha a szerződés megkötése során a tartozásról nem kéri az igazgatóság a III/6/10/a.) pontban szereplő nyilatkozatot.

 

6.Felügyelőbizottság

6/1/a.) A Lakásszövetkezetben 3 fős Felügyelőbizottság működik. A Felügyelőbizottság elnökét és tagjait a Küldöttgyűlés választja.

 A Felügyelőbizottság tagjai:

Kiss György elnök  jv. kezdete: 2017.május 22., jv. vége: 2022. május 22.,

Jolántai Béla jv. kezdete: 2017. május 22., jv. vége:  2022. május 22.,

Hodnik Ildikó jv. kezdete: 2017. május 22., jv. vége: 2022. május 22.

b.) A Felügyelőbizottság akkor határozatképes, ha a tagok 2/3-a jelen van. Döntéseit szótöbbséggel hozza.

c.) A Felügyelőbizottság alapvető feladata a lakástulajdonosok érdekeinek, közös vagyonnak, a törvényességnek a védelme, illetve a tagi ellenőrzés biztosítása. A tagok

érdekében a Lakásszövetkezet egész tevékenységére kiterjedő, folyamatos ellenőrzést

végez.

d.) Munkájáról évente köteles beszámolni a Küldöttgyűlésnek.

e.) Meghatározza a testület tevékenységével kapcsolatos szabályokat.

 

6/2.) A Felügyelőbizottság hatásköre:

        a.) a Lakásszövetkezet működésével és gazdálkodásával kapcsolatban bármely ügyet vizsgálhat, az iratokba betekinthet;

      b.) felvilágosítást kérhet a lakásszövetkezet tisztségviselőitől, alkalmazottaitól, a tagoktól, 

a nem tag tulajdonosoktól, akik a felvilágosításra vonatkozó kérését nem tagadhatják meg;

      c.) felhívhatja az Igazgatóság figyelmét, hogy a jogszabálynak és az alapszabálynak, a

testületi határozatoknak megfelelően járjon el;

      d.) indítványozhatja a Közgyűlésnek, vagy a Küldöttgyűlésnek az Igazgatóság egészének,

vagy az egyes tagjainak felmentését, vagy felelősségre vonását, továbbá a Küldöttgyűlés, a Részközgyűlés összehívását;

      e.) összehívhatja a Közgyűlést, a Küldöttgyűlést, a Részközgyűlést, ha az Igazgatóság nem

tesz eleget az erre vonatkozó kötelességének;

      f.) véleményezi az éves küldöttgyűlési, részközgyűlési beszámolókat - mely nélkül nem

hozható érvényes határozat;

      g.) véleményét nyilváníthat a Közgyűlés, Küldöttgyűlés, Részközgyűlések elé kerülő

bármely beszámolóról, előterjesztésről;

 h.) javaslatot tesz a Küldöttgyűlésnek a Lakásszövetkezet elnöke és ügyvezető- elnökhelyettese  munkabérére és/vagy díjazására, valamint a felügyelőbizottsági és igazgatósági tagok éves tiszteletdíjára. A szövetkezet elnökének, illetve ügyvezető-elnökhelyettesének véleményét kikérve javaslatot tesz a többi tisztségviselő tiszteletdíjának megállapítására;

 i.) elnöke és tagjai – tanácskozási joggal – részt vezhetnek az Igazgatóság és bármely testület ülésén;

 j.) szükség esetén foglalkozik a Lakásszövetkezeten belüli jogsértésekkel, érdeksérelmekkel, tagsági és alkalmazotti jogviták egyeztetésével.

6/3.) A tagság észrevétellel, panasszal fordulhat a Felügyelőbizottsághoz, mely köteles azokat kivizsgálni és arról a tagnak tájékoztatást adni.
6/4.) A Felügyelőbizottság javaslatait, indítváfnyait az igazgatóság köteles 60 napon belül megvizsgálni és azokban állást foglalni.
6/5.) Az ellenőrzésre jogosult állami szervek az ellenőrzés megkezdéséről kötelesek a Felügyelőbizottságot értesíteni és a közreműködését lehetővé tenni. Ennek elmulasztása esetében az elnök köteles az állami szervek figyelmét felhívni a törvényi kötelezettségükre.

7.Tisztségviselők

7/1.) A Lakásszövetkezet tisztségviselői:

        a.) az Igazgatóság elnöke, ügyvezető-elnökhelyettese vagy elnökhelyettese és tagjai;

        b.) a Felügyelőbizottság elnöke és tagjai;

         

7/2.a.) A tisztségviselőket a Küldöttgyűlés titkos szavazással 5 évre választja, illetve titkos  szavazással dönt a felmentésükről. A Küldöttgyűlés külön választja az Igzgatóság elnökét és ügyvezető elnökhelyettesét – ha az elnök egyben ügyvezető is – társadalmi elnökhelyettesét, illetve a Felügyelőbizottság elnökét, amit a szavazólapon külön fel kell tüntetni. Megválasztása esetén automatikusan tagja lesz az Igazgatóságnak az elnök és az ügyvezető elnökhelyettes, vagy elnökhelyettes illetve a Felügyelőbizottságnak a felügyelőbizottsági elnök.

        b.) A tisztségviselők csak szövetkezet tagjai közül válaszhatóak. Ez alól a Küldöttgyűlés kétharmados határozattal adhat felmentést.

        c.) A Lakásszövetkezet elnöke rendelkezzen legalább középfokú – ha az ügyvezetői teendőket is ellátja -  az ügyvezető elnökhelyettessel egyenrangú felsőfokú iskolai végzettséggel és ötéves vezetői gyakorlattal. Az elnöki és ügyvezető-elnökhelyettesi tisztségre az Igazgatóság pályázatot írhat ki.

A Felügyelőbizottságba  - lehetőség szerint – közgazdasági, számviteli képesítéssel rendelező tagot is szükséges választani.

        d.) A tisztségviselők kötelességeik megszegésével a Lakásszövetkezetnek okozott kárért  a polgári jog szabályai szerint egyetemlegesen felelősek, még akkor is, ha a szövetkezettel munkaviszonyban állnak. Nem terheli felelősség azt a tisztségviselőt, aki a határozat ellen szavazott, vagy az intézkedés ellen tiltakozott és tiltakozását a Felügyelőbizottságnak – írásban – bejelentette.

A tisztségviselők kártérítésére kötelezése a bíróság hatáskörébe tartozik.

        e.) A tisztségviselők  megbízásukat általában  társadalmi munkában látják el, de a Küldöttgyűlés - a végzett munka arányában - tiszteletdíjban részesítheti őket.

        f.) Az elnök, ügyvezető-elnökhelyettes vagy elnökhelyettes és a felügyelőbizottsági elnök lemondása esetén tisztségviselői mandátuma is megszünik.

7/3.) Nem lehet tisztségviselő:

        a.) akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó, vagy kizáró gondnokság alá  helyezett;

        b.) aki büntetett előéletű;

        c.) akit valamely foglalkozástól bírói itélettel eltiltottak és a megjelölt tevékenységet

folytat a Lakásszövetkezetben;

   d.) az Alapszabályban előírt követelményeknek nem felel meg;
   e.) aki a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján vezető tisztségviselő nem lehet;
   f.) akit köztartozás terhel;
   g.) aki a Lakásszövetkezetnél folytatott tevékenységével összefüggésben keletkezett, jogerősen                                                                          megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget.

7/4.) A Lakásszövetkezet Igazgatóságának elnöke és tagjai nem választhatók meg a Felügyelőbizottság tagjának.

7/5.) A Ptk. szerint közeli hozzátartozók és élettársak nem lehetnek ugyanannak a Lakásszövetkezetnek tisztségviselői, továbbá összeférhetetlen, ha  a pénz- és anyagkezeléssel megbízott  személy és felettese a törvény hatálya alá esik.

7/5/A.)

A/1.) Azt a tényt, hogy a 7/3/b. és c. pontokban meghatározott kizáró ok nem áll fenn:

a.) a tisztségviselői megbízés elfogadását megelőzően az e jogviszonyt tisztségviselőként létesíteni szándékozó személy,

b.) a tisztségviselő – megbízatásának időtartama alatt – a közgyűlés (küldöttgyűlés) írásbeli felhívására 15 napon belül, ha nem lehetséges, haladéktalanul az Igazgatóságnak hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

A/2.) A hatósági bizonyítványt:

 a.) a tisztségviselői választás előtt – a jelölt közreműködésével – a lakásszövetkezet beszerzi és költségét viseli,

b.) a megbízatás időtartama alatti gyanú esetében az egyén szerzi be és ha a kizáró ok nem áll fenn, az igazgatási, szolgáltatási díjat a Lakásszövetkezet megtéríti.

7/5/B.)

B/1.) A tisztségviselő a megbízás elfogadását megelőzően, illetve a megbízatás időtartama alatt a Közgyűlés (Küldöttgyűlés) felhívására a Lakásszövetkezetnél folytatott tevékenységével összefüggésben a nemleges köztartozásról szóló igazolást – 30 napon belül - az Igazgatóságnak köteles bemutatni.

B/2.) A B/1.) pontban szereplő igazolás beszerzésében a választás előtt – a tisztségviselő jelölt hozzájárulásával – a Lakásszövetkezet közreműködik. A megválasztott tisztségviselőtől kért köztartozási igazolást az egyén köteles beszerezni.

C/1.) A Lakásszövetkezet Igazgatósága a kizáró okok fennállásának megállapítása céljából kezeli a tisztségviselők személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv hatósági bizonyítványa tartalmaz.

C/2.) A C/1.) pontban szereplő személyes adatokat az Igazgatóság a tisztségviselői választás időpontjáig vagy a tisztségviselői megbízatás megszűnéséig kezeli.

7/6.) Az Igazgatóság elnöke, ügyvezető elnökhelyettese és tagjai munkaviszonyban állhatnak a lakásszövetkezettel. Ebben az esetben a munkáltatói jogokat a küldöttgyűlés  gyakorolja. A munkaviszony létesítésén, a felmentésen és az alapbér megállapításon kivül a többi jogot a Küldöttgyűlés az Igazgatóságra ruházza.

7/7.) A Jókai Lakásszövetkezet tisztségviselői más lakásszövetkezetnél tisztséget nem vállalhatnak. Amennyiben a tisztségviselő(k) ezt a szabályt megszegi(k), köteles(ek) lemondani, illetve a soron következő Küldöttgyűlésnek vissza kell őt (őket) hívnia.

Ettől a határozattól (döntéstől) a Küldöttgyűlés – ha ez a Lakásszövetkezet érdekeit szolgálja – kétharmados szavazattal eltérhet.

7/8.) Az elnöki funkció kizárólag választás útján,  két formában tölthető be:

       a.) az elnök választott tisztségviselőként a munkaszervezet vezetője, az operatív feladatok intézője is;

       b.) ha az elnök csak tisztségviselőként működik, az ügyvezető elnökhelyettes tisztségviselőként főállásban  látja el a Lakásszövetkezet és a munkaszervezet operatív vezetését.

7/9.) Megszünik a tisztségviselő megbízása:

a.) a megbízás időtartamának lejártával;

b.) a tisztségviselő lemondásával;

       c.) a tisztségviselő halálával;

       d.) a tagsági viszony megszünésével, kivéve, ha a III/7/2/b. pontban foglaltakat

alkalmazzuk;

       e.) ha a jogszabály szerint összeférhetetlenség merül fel és azt 15 napon belül nem

szüntetik meg és írásban nem igazolják;

f.) a Küldöttgyűlés általi felmentéssel.

7/10.) A megszünt megbizatású tisztségviselő - az Igazgatóság írásbeli felkérése alapján, az abban meghatározott feladatok végzésével és változatlan díjazás ellenében - köteles az új

tisztségviselő megválasztásáig, de legföljebb 90 nap leteltéig ügyvezető tisztségviselőként  közreműködni a Lakásszövetkezet tevékenységében.

7/11.) A tisztségviselőválasztás előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos részleteket az SZMSZ-ben kell meghatározni.

7/12.) A megszünt és az új tisztségviselők kötelesek a feladatkörükkel kapcsolatos átadás-átvétel tényét, a szükséges dokumentumokat, illetve a befejezetlen, folyamatban lévő ügyeket jegyzőkönyvben rögzíteni és átadni. Az átadást-átvételt 30 napon belül a törvényben rögzített módon kell biztosítani.

 

8.) Eseti bizottság

Eseti bizottságot az Igazgatóság és a Küldöttgyűlés hozhat létre egy konkrét feladatra, döntés előkészítésre (pl. jelölőbizottság).

IV. fejezet

A lakásszövetkezeti tagsági viszony

 

1/1.) A Lakásszövetkezet tagja lehet aki:

       a.) Az Alapszabályban meghatározott feltételeknek megfelel.

       b.) A lakás tulajdonosa. Ha a lakás több személy tulajdonában áll, mindegyik tulajdonos  kérheti tagként való felvételét, kivéve, ha a tulajdonos kizárásra kerül (IV/3/8.).

       c.) Írásbeli nyilatkozatban az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezően elismeri és vállalja, hogy a Lakásszövetkezet céljainak megfelelően az előírt fizetési és más kötelezettségeit teljesíti.

1/2.) A Lakásszövetkezet tagjai lehetnek természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok.

1/3.) Külföldi személy akkor lehet a Lakásszövetkezet tagja, ha megszerezte a tulajdonjogot.

1/4.) A 14. életévét be nem töltött kiskorú és cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett 14. életévét betöltött kiskorú nevében törvényes képviselője kérheti a tagfelvételt.

A 14. életévet betöltött kiskorú a törvényes képviselője hozzájárulásával lehet tagja a Lakásszövetkezetnek.

1/5.) A tagok felvételénél, a tagok jogainak és kötelezettségeinek meghatározásánál az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

1/6. Az örökös, a megajándékozott, és a vevő tagfelvételi kérelme nem utasítható el, ha a IV/1./1.) pontjában szabályozott feltételeknek megfelel.

1/7.a.) Tagfelvételi kérelmet az Igazgatósághoz kell benyújtani. A tagfelvételről az Igazgatóság - a soron következő ülésén (legfeljebb 3 hónapon belül) - dönt. Döntéséről a kérelmezőt és a  Részközgyűlést tájékoztatni kell.

      b.)A tagsági viszony kezdete - jóváhagyás esetén - a belépési nyilatkozat benyújtási időpontjával azonos.

      c.) A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén  a bírósághoz lehet fordulni.

      d.) A Lakásszövetkezet tagjairól az Igazgatóság köteles nyilvántartást vezetni.

      e.) Abban az esetben, ha egy lakásnak, egyéb ingatlannak több tulajdonosa van, kötelesek megegyezni abban, hogy ki jogosult a Lakásszövetkezettel való kapcsolattartásra. Ezen jog elsősorban azt a tulajdonost illeti – ha törvényi kizáró ok nem áll fenn – aki a lakásban lakik.

2.) A Lakásszövetkezet által nyújtott szolgáltatásból, vállalkozási bevételből csak az a lakás részesülhet, ahol legalább egy lakástulajdonos tagja a szövetkezetnek.

3/1.) A lakásszövetkezeti tagsági viszony megszünik:

 a.) a tag kilépésével;

 b.) a tag halálával;

 c.) a tag kizárásával;

 d.) a lakás, vagy más – tagsági viszonyra jogot adó – tulajdon elidegenítésével;
 e.) a szövetkezet jogutód nélküli megszünésével.

3/2/a.) A Lakásszövetkezetből való kilépés szándékát írásban kell az Igazgatóságnak bejelenteni. A kilépési szándék bejelentése és a tagsági viszony megszűnése között három hónapnak kell eltelnie.
    
 b.) A Lakásszövetkezetből kilépő egy éven belül nem kérheti az ismételt tagfelvételt.

3/3.) A Lakásszövetkezet kizárhatja azt a tagot, aki:
      a.) a Lakásszövetkezet érdekét súlyosan sértő, vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy a tagsági viszonyból eredő kötelességének nem tesz eleget. A tulajdonos vagy családja, illetve bérlője a lakásban olyan életmódot folytat, amely rendszeresen zavarja a többi lakástulajdonos nyugalmát, vagy rongálja a szövetkezeti tulajdont.                                                                       
      b.) Felszólítás ellenére sem teljesíti a jogszabálynak, az Alapszabálynak, a Küldöttgyűlés rendelkezéseinek megfelelő módon megállapított fenntartási díjra, a véglegesen átadott
      pénzre, a pótbefizetésre és a hiteltörlesztésre vonatkozó  kötelezettségét;
      c.) Ha a tag felszólítás ellenére sem tesz eleget fizetési kötelezettségének, hat hónap elteltével az elnök, illetve az ügyvezető elnökhelyettes köteles az Igazgatóságnál a tag kizárását kezdeményezni. 
3/4.) A kizárást megelőzően írásban kell felszólítani a IV./3/3.) pontot megsértőt, hogy milyen     magatartáson változtasson, vagy a fizetési, pótbefizetési kötelezettségének mikorra tegyen eleget, illetve a mulasztás milyen következményeket von mag után.
3/5.) A Lakásszövetkezetből való kizárásra az Igazgatóság jogosult. A kizárást tárgyaló ülésre az illető szövetkezeti tagot meg kell hívni. A kizárásról határozatot kell hozni, amelyet a taggal írásban kell közölni. A kizárás ellen bírósághoz lehet fordulni.
3/6.) A tagsági viszony megszünését kimondó határozat a kézbesítéstől számított 30 napon belül lép hatályba. A kizárást kimondó határozat bírósági felülvizsgálására indított kereset megindításának nincs halasztó hatálya.
3/7.) A kizárás a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül nem szünik meg, ha:
       a.) a határozat későbbi időpontot határoz meg;
       b.) a bírósági felülvizsgálatra 60 napon belül keresetet indítottak és a bíróság a kizárást  kimondó határozatot megváltoztatja, vagy hatályon kivül helyezi;

3/8.) A Lakásszövetkezetből kizárt személy, vagy a családból más tulajdonos 2 évig nem kérheti tagfelvételét, illetve nem nyerhet tagfelvételt.

3/9.) Ha a tagsági viszony megszünik a volt lakásszövetkezeti tag a Lakásszövetkezet részére teljesített befizetéseit - a túlfizetés kivételével - a Lakásszövetkezettől nem követelheti vissza.

3/10.) Ha a tagsági viszony halál eset miatt szünik meg, az örökössel, ha kilépéssel, vagy kizárással szünik meg a volt taggal 30 napon belül kell elszámolni.

 

V. fejezet

A lakásszövetkezeti tag jogai és kötelezettségei

 

1/1.) A tag alapvető joga, hogy

        a.) részt vegyen a Lakásszövetkezet tevékenységében és személyes közreműködésének,

vagyoni hozzájárulásának megfelelően részesedjen a Lakásszövetkezet

gazdálkodásának eredményeiből;
        b.) igénybe vegye a Lakásszövetkezet által, a tagok részére biztosított szolgáltatásokat;
        c.) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a Közgyűlésen, Részközgyűlésen, tanácskozási joggal a Küldöttgyűlésen;
        d.) a Lakásszövetkezetben - a törvényi kizárások hiányában és az Alapszabályban foglalt feltételek esetében - tisztséget viseljen;
        e.) a Lakásszövetkezetre vonatkozó kérdésekben tájékoztatást kérjen a tisztségviselőktől, betekintsen az Alapszabályba, a közgyűlési, részközgyűlési és küldöttgyűlésijegyzőkönyvekbe, jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos iratokba, továbbá ezekről – a költség megtérítése mellett - másolatot kérjen;                                                                                  
        f.) javasolhatja a rendkívüli Közgyűlés, Részközgyűlés összehívását. Javaslatot tehet a Közgyűlés, Részközgyűlés napirendjére, az épület felújítására, a felújítási munkára vonatkozó árajánlat beszerzésére. A fentiek gyakorlati lebonyolításának módját az SZMSZ tartalmazza. A tulajdonosok 10 %-ának támogatása esetében az Igazgatóság köteles az illetékes fórumot összehívni;
       g.) tisztségviselői címre pályázzon, vagy más tagot javasoljon.   

2/1.)A tag alapvető kötelezettsége, hogy:

      a.) tartsa be és családtagjaival, bérlőivel tartassa be a Lakásszövetkezet Alapszabályát,

házirendjét, tűzrendészeti utasítását és a szövetkezeti szervek határozatait, intézkedéseit;
      b.) minden hónap 15.-ig teljesítse a Lakásszövetkezet részére az előírt fizetési kötelezettségét;

      c.) vállalásának megfelelően vegyen részt a Lakásszövetkezet szerveinek tevékenységeében;

      d.) tegye lehetővé és tűrje, hogy a Lakásszövetkezet tisztségviselője vagy alkalmazottja.

A Lakásszövetkezet tulajdonában lévő épületrészekkel, berendezésekkel kapcsolatos ellenőrzések, fenntartási munkák elvégzése céljából - a megállapodott időpontban, illetve sürgős esetben azonnal – bejusson;

e.)  a lakásban tervezett építkezéskor a II/5/2.) és II/6.) pont szerint járjon el;
f.) a Lakásszövetkezet vagyonát védje és óvja.

2/2.) Amennyiben a fenntartási munkával a Lakásszövetkezet kárt okoz, (V./2/1/d.) azt köteles megtéríteni.

3/1.) A lakás tulajdonosa 30 napon belül köteles az Igazgatóságnak bejelenteni:

       a.) a lakás tulajdonosának változását, több tulajdonos esetében a IV/1/7/e pontban

szabályozottak szerint kell eljárni;

b.)      a lakcímét, sürgős esetben elérhetőségét, az ingatlan nyilvántartásban bárki által megtekinthető személyes adatait, illetve a nem természetes személy nyilvános adatát;

c.)      a lakást bérlő, használó (továbbiakban bérlő) személy(ek) b pontnak megfelelő adatát;

   d.)    a lakásban lakó személyek számát;
    e.) a haszonélvezettel terhelt lakás esetében a haszonélvező személy nevét és levelezési    címét.

3/2.) Az V.3/1.) bekezdés c.), és d.) pontjában említett adatok bejelentése akkor kötelező, ha közüzemi szolgáltatás (áram-, gáz-, fűtés-, és melegvíz stb.) díja a bérlőt terheli, vagy közüzemi szolgáltatások a lakásban lakók száma szerint kerülnek megállapításra, továbbá a kárelhárítás megelőzése, vagy a kár elhárítása érdekében a többi tulajdonos biztonsága igényli. A tulajdonos köteles a bérlőt tájékoztatni a rá vonatkozó adatbejelentésről.

3/3.) Az V/3/1.) belezdésben szereplő adatokról az Igazgatóság nyilvántartást vezet. Az adatokról kizárólag a közüzemi szolgáltató, valamint a bíróság részére adható tájékoztatás.

3/4.) Aki a tulajdonosváltozást 30 napon belül nem jelenti be, úgy tekintendő, mint aki nem kíván a Lakásszövetkezet tagja lenni, és így a lakás birtokbavételétől nem részesülhet a tagnak nyújtott kedvezményekből, szolgáltatásokból.

3/5.) Amennyiben a bérlő felszólítás ellenére nem tesz fizetési kötelezettségének eleget, minden fizetési kötelezettség a lakástulajdonost terheli.

3/6.) Ha a tag vagy volt tag, illetve a bérlő, vagy volt bérlő a tartozását a Lakásszövetkezet, a közüzemi szolgáltató részére kiegyenlítette a tartozással kapcsolatos adatokat haladéktalanul törölni kell.

4.)   A lakástulajdonosok az önkormányzati rendeletben foglaltak szerint tarthatnak kistestü hobbi állatot. Az állattartás részletesebb szabályait a házirend tartalmazza.

5.)   Az Igazgatóság szabálysértési eljárást kezdeményezhet azon tulajdonosok ellen, akik nem tartják be, vagy bérlőjükkel nem tartatják be a Lakásszövetkezet Alapszabályát, házirendjét és a tűzrendészeti utasítását.

6.)   A nem tag tulajdonos jogai és kötelezettségei.

6/1/a.) Nem tag lakástulajdonos fogalmát akkor használjuk, ha a lakásból egy tulajdonos sem 

tagja a Lakásszövetkezetnek.

      b.) Nem tag az a lakástulajdonos, aki a Lakásszövetkezetbe nem lépett be, kilépett, vagy

kizárásra került.

6/2/a.) A nem tag lakástulajdonost megilletik mindazok a jogok és kötelezettségek, melyek a

tag tulajdonost megilletik, illetve terhelik, kivéve a Lakásszövetkezet által a tagoknak

nyújtott kedvezményes szolgáltatásokat, a vállalkozások bevételeiből való részesedést.

      b.) A nem tag tulajdonost nem terhelik a vállalkozással kapcsolatos költségek és

pótbefizetések.

6/3.a.) A Közgyűlésen, Részközgyűlésen a nem tag tulajdonos szavazati joggal vehet részt, ahol  a lakása fizetési kötelezettségének előírására és teljesítésére vonatkozó tárgyévi költségvetés és beszámoló szerepel napirneden.

      b.) A nem tag tulajdonos a közgyűlés, részközgyűlés más napirendi pontjával kapcsolatban

csak akkor rendelkezik szavazati joggal,ha más tulajdonostól erre meghatalmazást kapott.

 c.)   A Küldöttgyűlésen csak a személyes ügyeinek tárgyalásakor vehet részt.

 d.)  A nem tag tulajdonosok meghivására, számbavételére a szavazatok számlálására a tag

tulajdonosokra vonatkozó szabályok az irányadóak.

 

VI.fejezet

A Lakásszövetkezet gazdálkodása

 

1/1.) A Lakásszövetkezet tevékenységének pénzügyi forrását a tag és nem tag tulajdonosok

fenntartással (üzemeltetés, karbantartás és felújítás) kapcsolatos befizetései, a vállalkozásokból képződő árbevétel, a vagyona működtetése, továbbá egyéb bevétele   képezik.

1/2.) Épület és lakásépítés finanszírozásához – ha saját beruházásban történik – külön küldöttgyűlési határozat szükséges.

2/1.) Az egyes épületek, azok közös használatot szolgáló területei és helyiségei, illetve a  központi vezetékei és berendezései üzemeltetésének, továbbá korszerüsítésének, felújításának költségei az épületben lévő tulajdonosokat terheli.

2/2.) A szövetkezeti tulajdonú, önálló albetéttel rendelkező – kivéve a fel nem osztható – ingatlanok felújítási költségei olyan mértékben terhelik a Lakásszövetkezet tartalékalapját, illetve az adott épületet, amilyen mértékben részesednek a bérleményi bevételből.

2/3.) A 2/1.) pont alatt szereplő felújítások egyedi elbírálás alapján, - ha a saját erőforrás nem

elegendő - visszapótlási kötelezettséggel a tartalékalapból megelőlegezhetők.

Erről az Igazgatóság jogosult dönteni.

3/1.) A lakástulajdonosok építéssel, fenntartással kapcsolatos kötelezettségeit épületenként és

lakásonként külön-külön kell megállapítani és nyilvántartani.

3/2.) A fenntartási költségek viselésének és felosztásának alapja a lakások – a Földhivatalban nyilvántartott - teljes alapterülete.

Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha:

      a.)A tetőtéri tulajdonos hiteles okirattal igazolja a bruttó és nettó alapterületet. A bruttó és nettó méret közötti különbségre a közös költség 50%-át kell előírni.

     b.) A költségnemet a jogszabály létszámarányosan határozza meg, illetve a Részközgyűlésnek döntési lehetősége van.

    c.) Azok a tetőtéri teraszok, melyek az önálló lakásingatlan tartozékai és tulajdonrészei, de annak alapterületébe nem tartoznak, a felújítási alapképzésnél 50%-os alapterületi mértékkel, mint az üzemelésnél számítandók.

   d.) A – nem megismételt – határozatképes épületi Részközgyűlés kétharmados szavazattal a felújítási költségviselésről másképp dönt.   

3/3.) Ha a lakóházban olyan nem lakás céljára szolgáló helyiség is van, amely nem a Lakásszövetkezet tulajdonában áll, a fenti költségeknek a helyiségekre eső részét annak a tulajdonosa viseli.

3/4.) A fenntartási költség két fő részből áll: a használati díjból (üzemelés) és a véglegesen átadott pénzösszegből (felújítás).

3/4/1.) A használati (üzemelés, karbantartás) díj főbb költségelemei:                                                
a.) a házfelügyelő munkabére és járadéka, vagy takaríttatás;                                                                                            b.) a szemétszállítás; ha nem egyéni szerződéskötés alapján történik;                                                                          c.) a szövetkezeti tulajdonban álló épületrészek és berendezések villamosenergia költsége;                                               d.) a vízbekötési főmérő és háztartási mérők összege közti különbözet;                                                                            e.) a szövetkezeti épületek biztosítása;                                                                                                                                       f.) a szemétledobók és szeméttárolók tisztítása;                                                                                                              g.) a rovarírtás;                                                                                                                          
 h.) a kéményseprés;                                                                                                                              
i.) a Lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészek, berendezések és felszerelési tárgyak karbantartási, javítási költségei,                                                                                                                                                                                       j.) a fűtési hőérzékelők adatainak feldolgozása;                                                                                                                               k.) a központi igazgatás kiadásainak hányada;                                                                                 
l.) egyéb - előre nem látható – szövetkezeti tulajdont érintő költségek.

3/5/a.) A véglegesen átadott pénzösszeg (felújítási alap) szolgálja az épületben lévő

szövetkezeti tulajdon részleges vagy teljes felújítását.

      b.) A felújításra hitel is felvehető, mely törlesztésének költségei az adott épület

tulajdonosait terhelik.

      c.) A hitelfelvétel részletes eljárási feladatait – az Alapszabály III/3/6 pontján túl – az SZMSZ tartalmazza.

3/6.) Az üzemelési költségeket érintő - áremelés mértékének arányában - pótbefizetést az Igazgatóság is elrendelhet.

3/7.) Azok a tulajdonosok, akik lakásuk bérbeadásával használják a közösségi létesítményeket, esetlegesen növelik a közös költséget, illetve a többi tulajdonos nagyobb alkalmazkodását veszik igénybe az SZMSZ-ben meghatározott hozzájárulást fizetnek. Ezen összeg , hozzájárulás a közös helyiségek használatához, mely az adot épületek bevételét képezik.

4.) A rezsicsökkentésről a jogszabályokban előírtak szerint kell a tagságot tájékoztatni.

5/1/a.) A tag, vagy nem tag tulajdonosok a használati díjat, a véglegesen átadott pénzt és – ha van – hiteltörlesztést havi egyenlő részletekben előre, a hónap 15. napjáig a szövetkezetnek tartoznak befizetni.

A 30 napot meghaladó késedelmes fizetés esetén a lejárt részletek után kamat illeti meg a Lakásszövetkezetet, melynek alapját a mindenkori jegybanki alapkamat képezi. A késedelmi kamat 31-60 nap között a jegybanki alapkamat másfélszerese, 61-120 nap között  kétszerese, 121 naptól  háromszorosa.

      b.) Ha a tag vagy nem tag lakástulajdonos a jogszabályban, az Alapszabályban meghatározottak szerinti fizetési, pótbefizetési kötelezettségének nem tesz eleget, háromhavonta fel kell szólítani, hogy 15 napon belül pótolja hiányosságait, illetve tájékoztatni kell arról, hogy a mulasztás milyen következményeket von maga után.

A nem fizetés várható következményei:ügyvédi felszólítás, fizetési meghagyás kibocsátása, három hónap után jelzálogjog bejegyeztetés az ingatlanra, végső esetben végrehajtás kérése, a hátralékra az Alapszabályban meghatározott késedelmi kamat, az eljárási költségek, az ügyvédi és végrehajtási költség felszámítása, illetve hat hónap után a tagok sorából való kizárás. A kizárás következménye, hogy a Lakásszövetkezet vállakozásaiból származó nyereségből nem részesülhet, így magasabb összegű fenntartási költséget kell fizetnie.

    c.) Az egy évnél hosszabb ideje nem fizető tag vagy nem tag tulajdonos esetében az Igazgatóság végrehajtást kérhet a bíróságtól.

    d.) Az Igazgatóság megtagadhatja a más által kezdeményezett lakásárverezést ha a jogszabályok szerinti sorrendiség hátrányosan érinti a Lakásszövetkezetet.

5/2.a.) Annál a tagnál, vagy nem tag lakástulajdonosnál, aki a fenntartási költség befizetésével, a felújításra, korszerűsítésre felvett hitel rá eső részével legalább három hónapnak megfelelő hátralékba kerül, az Igazgatóság a lakástulajdon jelzálogjoggal való megterhelését rendeli el, a hátralék megfizetésének biztosítékaként. A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése három havonként megismételhető. Az Igazgatóság határozatát ügyvéd által készített, vagy általa ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

      b.) Az Igazgatóság határozatát a tag és nem tag tulajdonos részére a jogorvoslati lehetőség

feltüntetésével kell kézbesíteni.

 c.)   Ha a bejegyzés alapjául szolgáló hátralékot kiegyenlítették, az Igazgatóság 8 napon                  

belül köteles a jelzálog törléséhez szükséges engedélyt kiadni. Az engedélyt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

 d.)  A jelzálog jog bejegyzésével és törlésével kapcsolatos költségek a hátralékos

tulajdonost terhelik.

5/3.)A hátralékos felszólításakor a törvény 24/A. paragrafusában foglaltak szerint  kell eljárni.

      a.) A hátralékkal rendelkező tag vagy nem tag tulajdonos részére- ismert lakóhelyére, vagy levelezési címére – igazoltan postai úton megküldött felszólítást a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett tulajdonos az átvételt megtagadta.A másodszor megkísérelt és átvétel nélkül „nem kereste” jelzéssel az Igazgatósághoz visszaérkezett felszólítást, a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő nyolcadik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni ( kézbesítési vélelem).

      b.) Ha az ismeretlen helyen tartózkodó hátralékos tartózkodási helye ismertté válik, az újabb kézbesítési vélelem akkor áll elő, ha az a.) pontban foglaltak szerint megkísérelt és eredménytelen a kézbesítés.

6.)   Lakásszövetkezetben az épületekre az egyes lakásokat is magába foglaló  tömbbiztosítást

és felelősségbiztosítást kell kötni. A lakástulajdonosok önállóan gondoskodnak az ingóságaik biztosításáról.

7/1/a.) A Lakásszövetkezet vagyonával felel az alaptevékenységből eredő tartozásaiért. Ha a tartozások fedezésére ez nem elegendő, a Küldöttgyűlés a tulajdonosokat pótbefizetésre kötelezheti.

      b.) Amennyiben az adott épület lakástulajdonosai nem hajlandóak a pótbefizetésre, a Lakásszövetkezet nem köteles a fedezethiányos épület által igénybe vett szolgáltatások díjának kifizetésére.

7/2.) A Lakásszövetkezetekről szóló törvény 46.§ (2) bekezdése alapján a Lakásszövetkezet tevékenységéről szóló (I/4/2.pont) a TEÁOR 7032,4521,4533,7487,7420 és 6619 és 7012 alatt szereplő, illetve bármely vállalkozásnak minősülő tevékenység folytatásának kockázatára a Lakásszövetkezet 2 millió forint értékü vagyont biztosít elkülönítve, amelyet a pécsi 10901/15/A/84 hrsz.alatt nyilvántartott gépkocsi-tároló  testesít meg. Így a Lakásszövetkezet - a fenti tevékenységére vonatkozó - kockázatviselése 2 millió forintig terjed.

8/1/a.) A Lakásszövetkezet tulajdonát képező ingatlanok bérleti díjbevételének az érintett épületek és a Lakásszövetkezet közötti megosztásáról, illetve a vállalkozások eredményének felhasználásáról a zárszámadó Küldöttgyűlés hivatott dönteni.

      b.) Az épületek között az előző év adózott nyereségénél – a tartalékalap rovására – magasabb összeg nem osztható fel.

8/2/a.) A bérleti díjat terhelő adók a Lakásszövetkezetet és az épületeket a Küldöttgyűlésen meghatározott százalékos arányban terhelik.

      b.) A VI/8/1. pont alatt nem szereplő építményadó az egyes épületeket terheli.

9.) A VI/8/1/a.) és 8/2/a.) pontban foglaltak fontosabb szabályait az SZMSZ határozza meg.

10.) A Lakásszövetkezet Szociális Alapítványt működtet. A kuratórium tagjait a Küldöttgyűlés nyílt szavazással választja. Az alapítvány pénzügyi forrását elsősorban az adózás utáni nyereség – Küldöttgyűlés által meghatározott – része képezi. A segélyezésről az alapítvány kuratóriuma saját hatáskörben dönt.

11.) A lakásszövetkezeti tag, vagy nem tag tulajdonos a szövetkezetnek okozott kárért polgári jog szabályai szerint tartozik felelősséggel. A kár megtérítésére való kötelezés a bíróság hatáskörébe tartozik, de a kárt okozó hajlandósága esetén az Igazgatóság közös egyezséget is köthet.

12.) A Lakásszövetkezet beszámolási, könyvvezetési kötelezettségére a számvitelről szóló mindenkori hatályos jogszabályok vonatkoznak.

13.) A Lakásszövetkezet gazdálkodó tevékenységének és vállalkozási feladatainak ellátására munkaszervezetet működtet. Az alkalmazottak munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvét, illetve annak rendelkezéseit kell alkalmazni. A munkaszervezet vezetője az elnök, vagy – ügyvezető elnökhelyettesi tisztség létesítése esetében – az ügyvezető elnökhelyettes. A munkáltatói jogokat – a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó személyeket kivéve – az elnök, illetve az ügyvezető elnökhelyettes gyakorolja.

 

VII. fejezet

A szervezeti átalakulások

 

1.) A Lakásszövetkezetek egyesülése

1/1.) Két vagy több Lakásszövetkezet külön-külön tartott Közgyűlésén szövetkezetenként számolva a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével elhatározhatja, hogy új Lakásszövetkezetté egyesül, vagy egyik Lakásszövetkezet a másikba beolvad.

1/2.) Az egyesülő Lakásszövetkezetek együttes Közgyűlésén állapítják meg az egyesülés időpontját, az új Lakásszövetkezet Alapszabályát és megtartják a szükséges választásokat.

1/3.) Az egyesülés előkészítésének költségei az abban résztvevő szövetkezeteket megállapodás szerint vagy egyenlő mértékben terhelik.

1/4.) Az egyesülő lakásszövetkezeteket megillető és a terhelő kötelezettségek az új (befogadó) lakásszövetkezetre szállnak át.

 

2.) A Lakásszövetkezet szétválása

2/1.) A Közgyűlés a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével elhatározhatja a Lakásszövetkezet szétválását két vagy több Lakásszövetkezetre. A szétváláshoz két Közgyűlést kell tartani.

2/2.) A szétválást a Lakásszövetkezet tagjainak legalább 10 %-a írásban kezdeményezheti. A szétválás kezdeményezését követően az igazgatóság köteles 30 napon belül összehívni a lakásszövetkezet szétválását előkészítő Közgyűlést.

2/3.) A Lakásszövetkezet csak műszakilag lehatárolható, önálló épületnek, vagy épületcsoportnak megfelelő Lakásszövetkezetekre válhat szét.

2/4.) Az előkészítő Közgyűlésen a Lakásszövetkezet tagjai nyilatkoznak a szétválási szándékról. Az előkészítő Közgyűlést követően a szétválás befejezéséig újabb szétválási kezdeményezést nem lehet benyújtani.

2/5.) Az előkészítő Közgyűlésen tett, illetve írásban adott nyilatkozatok alapján az Igazgatóság köteles vagyonmérleget és annak alapján vagyonmegosztási javaslatot készíteni.

2/6.) Az Igazgatóság az előkészítő Közgyűlést követően 60 napon belül újabb Közgyűlést köteles összehívni, amely határoz a szátválásról és a vagyonmegosztásról.

2/7.) A Lakásszövetkezet a szétválást elhatározó Közgyűlést követően három napon belül köteles tájékoztatni az ismert hitelezőket a szétválásról, valamint a vagyonmegosztásról szóló közgyűlési határozatról.

2/8.) A szétválással a Lakásszövetkezet megszűnik, jogai és kötelezettségei az  új Lakásszövetkezetekre, mint jogutódokra szállnak át. Ha a kötelezettség a szétválást követően merül fel, a jogutód Lakásszövetkezetek felelőssége egyetemleges.

A szétvált Lakásszövetkezet szétválás előtti kötelezettségeiért a jogutód Lakásszövetkezetek

- valamennyi hitelező hozzájárulásával kötött eltérő megállapodás hiányában - az egymás közötti vagyonmegosztás arányában felelnek.

2/9.) A vagyonmérleg és a vagyonmegosztási javaslat elkészítésének módjában az előkészítő Közgyűlésen a felek megállapdnak abban, hogy:

      a.) a vagyonmérleg és a vagyonmegosztási javaslat elkészítésének, illetve a szétválással járó egyéb költségeknek a megtérítése a szétválást kezdeményező közösséget terheli;

      b.) a várható költséget a szétválást kezdeményezők letétbe helyezik.

 

3.) Kiválás a Lakásszövetkezetből

3/1.) A Lakásszövetkezet műszakilag elkülönült, egy vagy több lakóépületben lévő lakások szövetkezeti tag és nem tag tulajdonosai – amennyiben fenntartási (üzemelési, karbantartási, felújítási költségtartozásuk, a Lakásszövetkezetet terhelő hiteltartozásuk nem áll fenn – együttesen kiválhatnak.

3/2.) A kiválni szándékozó önálló egység tagjainak összessége kétharmados szótöbbséggel határozhatja el a kiválást. Az e célból tartott Részközgyűlésre a Lakásszövetkezet részközgyűlésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

3/3.) A kiválással kapcsolatos vagyonmegosztásról a Lakásszövetkezet közgyűlése határoz.

3/4.) A kiválásra a szétválás vagyonmérleg és vagyonmegosztási szabályokat (VII./2/9.) kell értelemszerüen alkalmazni.

3/5.) Ha a kiválásra társasháztulajdon alapítása céljából kerül sor, a kiválás feltétele, hogy a kiválni szándékozó önálló egység tagjai és a nem tag tulajdonosai egyhangúlag elfogadják az Alapító okirat tervezetét és benyújtsák a szükséges hatósági engedély iránti kérelmet.

3/6.) A kiválni szándékozók bejelentése és a vagyonmegosztásról döntő Közgyűlés (VII.3/3-4) után létrehozandó társasház leendő tulajdonosai az Alapító okiratot véglegesítik. A kiválás a társasháztulajdon bejegyzésének időpontjától hatályos.

3/7.) A létrehozandó társasház alapítására, szervezetére és működésére a társasházakról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

3/8.) A kiváláskor nincs szükség a Közgyűlés hozzájárulásához, azonban a kiválás szándékát tartalmazó nyilatkozatot – a Részközgyűlés határozatának, jegyzőkönyvének, jelenléti ívének és a meghatalmazásának másolatban történő megküldésével – az Igazgatóság részére írásban be kell jelenteni. Az írásbeli bejelentést és nyilatkozatot, legkésőbb a kiválást megelőző 90 napig kell az Igazgatósághoz beküldeni.

3/9.) A Lakásszövetkezetből minden negyedév záró napján lehet kiválni. A kiválással kapcsolatos összes költséget a kiválni szándékozó egység tag és nem tag tulajdonosai viselik.

3/10.) A VII/3/1.,2.,3.,4.,8.,9. pontok rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni akkor is ha a kiválni szándékozó tulajdonosok nem társasházi tulajdont kivánnak alapítani. Ebben az esetben a vagyonmegosztó Közgyűlés után a szövetkezeti tulajdon társasháztulajdonná való átalakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság elrendelheti.

3/11.)  Ha a kiválásra önálló, új Lakásszövetkezet alapítása céljából kerül sor, a kiválás feltétele, hogy a kiválni szándékozó önálló egység tag és nem tag lakástulajdonosainak összessége legalább 2/3-os szótöbbséggel elfogadja a megalakuló Lakásszövetkezet Alapszabályának tervezetét és a benyújtsák a szükséges hatósági engedély iránti kérelmet.

Az önálló, új Lakásszövetkezet alapítására a lakásszövetkezeti törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a Lakásszövetkezet a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.

3/12.) Önálló, új Lakásszövetkezet alapítása céljából történő kiválás esetén a VII/3/8. pont szerinti írásbeli bejelentésre csak a VII/3/11. pontban meghatározott feltételek teljesítését követően és olyan nyilatkozat megtételével egyidejűleg kerülhet sor, hogy a kiválásra a Lakásszövetkezet cégnyilvántartásába bejegyzésétől függően kerül sor.

 

4.) A szervezeti átalakulások közös szabályai:

4/1.) A VII./1 és 2. pontban meghatározott egyesülés, szétválás esetén az új Lakásszövetkezetek az Alapszabályukat módosítják, amelyet a Közgyűlésen történt elfogadástól számított 30 napon belül be kell jelenteni a cégnyilvántartást vezető Pécsi Törvényszék Cégbíróságának.

4/2.) Az egyesülésről, szétválásról, illetve vagyonmegosztásról szóló Közgyűlések jegyzőkönyvét a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető írja alá és a Közgyűlésen erre megválasztott két tag hitelesíti.

 

VIII.           fejezet

A lakásszövetkezet megszünése

 

1.) A lakásszövetkezet megszünik, ha:

a.)       a Lakásszövetkezet összes tagjának részvételével megtartott Közgyűlés egyhangúlag elhatározza a jogutód nélküli megszűnést;

b).   szervezeti átalakulást hajt végre, a kiválás kivételével;

c.)    a cégbíróság megszüntnek nyilvánítja;

d.)   a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti;

2.) Ha a taglétszám hat fő alá csökken, a Lakásszövetkezet megszünik.

3.) A Lakásszövetkezet a cégjegyzésből való törléssel szűnik meg.

4.) Ha a Lakásszövetkezet a VIII/1/a.), vagy c.) pontja alapján jogutód nélkül szünik meg végelszámolásnak, vagy felszámolásnak van helye. Ennek alapján a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról, és a végelszámolásról szóló külön törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

5.) Ha a közgyűlés a végelszámoló személyéről nem tud határozni, a végelszámolót a cégbíróság rendeli ki.

6.) A fizetésképtelenség miatti felszámolás megindításának közzététele után új tag nem vehető fel.

7.) A Lakásszövetkezet megszünése esetén a vagyon a - megszünéskor - volt tagok és nem tag tulajdonosok közös tulajdonába kerül, érdekeltségük arányában.

 

IX. fejezet

A lakásszövetkezet képviselete

 

1.) A Lakásszövetkezetet az Igazgtóság elnöke vagy ügyvezető elnökhelyettesi tisztség létesítése esetében az ügyvezető elnökhelyettes, illetve a küldöttgyűlés által megválasztott igazgatósági tagok képviselik.

Más tag vagy alkalmazott a felsorolt tisztségviselők írásbeli felhatalmazása alapján képviselheti a lakásszövetkezetet.

2.) Cégjegyzési joggal az elnök, illetve az ügyvezető elnökhelyettesi tisztség létesítése esetében az ügyvezető elnökhelyettes vagy képviseletre jogosult személyek rendelkeznek. Más tag, vagy alkalmazott cégjegyzésének érvényességéhez két képviseleti jogkörrel rendelkező személy együttes aláírása szükséges.

 

 

X. fejezet

A törvényességi felügyelet, a határozatok bírósági felülvizsgálata és a kisebbségvédelem

 

1.) A Lakásszövetkezet törvényességi felügyeletét a Baranya megyei Törvényszék Cégbírósága látja el.

2/1./a.) A lakásszövetkezeti tag, a nem tag lakástulajdonos keresettel kérheti a bíróságtól a Lakásszövetkezet szervei által hozott olyan határozat hatályon kívül helyezését, amely jogszabályba, a Lakásszövetkezet Alapszabályába vagy más belső szabályzatába ütközik.

2/1/b.) Ha a Közgyűlés, Részközgyűlés határozata a kisebbség jogos érdekeinek sérelmével jár, bármely tag, vagy nem tag tulajdonos keresettel kérheti a bíróságtól a határozat hatályon kívül helyezését. 

2/2.) A jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet – a határozat közlésétől számított 60 nap alatt – a lakásszövetkezet ellen kell megindítani. A kereset indításnak halasztó hatálya nincs, kivéve, ha a bíróság a határozat végrehajtását felfüggeszti.

2/3/a.) Ha a Közgyűlés elvetette, vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, amely szerint az utolsó beszámolót, illetve az utólsó két évben az ügyvezetés tevékenységével kapcsolatos valamely gazdasági eseményt vagy kötelezettségvállalást ezzel külön megbízandó könyvvizsgáló vizsgálja meg, ezt a vizsgálatot a szavazati jogok legalább 5%-ával rendelkező lakásszövetkezeti tagoknak a Közgyűléstől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül benyújtott kérelmére a nyilvántartó hatóság a Lakásszövetkezet költségére köteles elrendelni és könyvvizsgálót kirendelni.

    b.) A kérelem teljesítését a nyilvántartó bíróság megtagadhatja, ha a kérelmet előterjesztő tagok kisebbségi jogukkal visszaélne.

    c.) A vizsgálat költségeit a Lakásszövetkezet előlegezi és viseli. A Lakásszövetkezet a költségeket abban az esetben háríthatja át a vizsgálatot indítványozó lakásszövetkezeti tagokra, ha ezt a vizsgálatot nyilvánvalóan alaptalanul kezdeményezték.

2/4.) Ha a Közgyűlés elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, hogy a Lakásszövetkezet valamely tagja vagy vezető tisztségviselője ellen támasztható követelését érvényesítse, a követelést a szavazati jogok 5%-ával rendelkező tagok a Közgyűléstől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a Lakásszövetkezet képviseletében a Lakásszövetkezet javára – bírósági úton – maguk is érvényesíthetik.

3/a.) A Lakásszövetkezet, illetve a Lakásszövetkezet tagja, nem tag tulajdonosa, ha a polgári jogvitában nem tud megegyezni, igénybe veheti a – külön törvényben szabályozott – permegelőző eljárást.

    b.) A szövetkezeti jogvitára a tagok és nem tag tulajdonosok vagy a jogvitában érintett személyek megállapodásában választott bírósági eljárás köthető ki. A jogvitának minősülő eseteket – a Ptk. alapján – az SZMSZ tartalmazza.

 

XI. fejezet

Érdekképviselet

 

1.) A Lakásszövetkezet – a maga és tagjai érdekeinek védelme céljából - tagja a Lakásszövetkezetek és Társasházak Baranya megyei Szövetségének, valamint a Lakásszövetkezetek Országos Szövetségének.

1/1.) A Lakásszövetkezetek és Társasházak Baranya megyei Szövetségébe a Szövetkezetet a   Küldöttgyűlés által választott személy képviseli.

1/2.) A küldött megbízatása érvényét veszti a mandátum lejártával, visszahívással és szövetkezeti tagság megszünésével.

1/3.) A küldött megválasztása, ötévente történik.  Megválasztása vagy visszahívása nyílt, többségi szavazással a Küldöttgyűlésen történik. A küldöttre az igazgatóság tesz javaslatot.

2.) A Lakásszövetkezet vállalkozásaival összefüggő érdekképviseleti szervekbe való belépés vagy kilépés ügyében az Igazgatóság dönthet, de arról utólag köteles a Küldöttgyűlést tájékoztatni, jóváhagyását kérni.

 

 

 

Zárórendelkezés :

1.) A Lakásszövetkezet 1960. október 4.-i közgyűlésen alakult meg.

2.) A szövetkezetekről szóló 1992. I.számú törvény szellemében való módosítást és átdolgozást a küldöttgyűlés 1992. április 29.-én hagyta jóvá.

 

3.) Az alapszabály módosításra került:

               1997.    március      26-án,

               2000.    március      28-án,

               2002.    március        4-én,

               2003.    november   21-én,

               2005.    november   25-én,

               2008.    május         27-én,

               2011.    december     2-án,

               2012.    május         21-én,

               2013.    december   21-én.

               2016.    május         19-én.

               2017.    május         22-én.

4.) A Küldöttgyűlés 2017. november 24-én 28 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta a Lakásszövetkezet Alapszabályának módosítását.

 

 

 

Pécs, 2017. május 22.

 

 

Záradék: Alulírott dr. Makra Virginia ügyvéd igazolom, hogy jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály megfelel a Jókai Lakásszövetkezet létesítő okirata hatályos tartalmának. Az Alapszabályban a Küldöttgyűlés 7/XI/2017. sz. határozata alapján az alábbi pontok módosultak: a III. fejezet 5/1., pontja, új pont a III. fejezet 5/2/a.) pontja.

 

 

dr. Makra Virginia

ügyvéd

7632 Pécs, Nagy Imre út 68.

Pécs, 2017. november 24.

 

 


A Pécsi Jókai Lakásszövetkezet

Szervezeti és Működési Szabályzata

 

Az SZMSZ jogszabályi alapjai:

A lakásszövetkezet működésére vonatkozó alapvető dokumentumok:

 

-         a Lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, illetve ennek 2011. évi módosítása,

-         a 2013. évi V. törvény (Ptk.),

-         a gazdálkodáshoz és működtetéshez kapcsolódó jogszabályok,

-         a Lakásszövetkezet Alapszabálya.

 

A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) alapvető célja, hogy:

- a jogszabályokban és az Alapszabályban előírt elvek alapján meghatározza a gyakorlati végrehajtás szabályait és eljárási formáit,

- egyben lehetővé tegye, hogy a tagság ellenőrizhesse az önkormányzati szervek, a munkaszervezet működését.

Az SZMSZ feladata, hogy meghatározza:

-         a magán- és szövetkezeti tulajdon fenntartásának, működtetésének kiegészítő szabályait, eljárási módozatait,

-         a választott testületek működési rendjét, a működés feltételeit,

-         a gazdálkodás, a vállalkozások kapcsolatrendszerét, eljárási szabályait,

-         a tagság jogainak gyakorlásával, kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatos eljárási formákat,

-         a vezetők jogállását, feladatait és hatáskörét,

-         a belső igazgatás, működés speciális szabályait.

A Lakásszövetkezet jelentősebb hagyományai:

- A Lakásszövetkezet megalakulásának minden 10 éves évfordulójáról való ünnepélyes megemlékezés.

- A küldöttgyűlési rendszer működtetése, amit a következő évi egy helyett kétszer hív össze az Igazgatóság.

- A tagértekezleti formát felváltó körzeti, majd épületi részközgyűlési rendszer növekvő jogosítványokkal való felruházása.

- A Felügyelő Bizottság minden tagjának meghívása az igazgatósági ülésekre.

- A Lakásszövetkezet Szociális Alapítványának működtetése, amivel a Szövetkezet segítséget nyújt a rászoruló tagoknak a közös költség fizetéséhez.

- Egy harkányi társasüdülőrész fenntartása, amivel hozzájárul a Lakásszövetkezet a tagság kedvezményes üdülési lehetőségéhez.

 

I.

A Lakásszövetkezet neve, célja és tevékenysége.

 

1.) A Lakásszövetkezet cégneve: Pécsi Jókai Lakásszövetkezet.

Székhelye: 7622 Pécs, Nagy Lajos Király útja 8/B.

A Lakásszövetkezet lakóépületek építésére és fenntartására létrejött gazdálkodó szervezet.

A Lakásszövetkezet jogi személy.

A Lakásszövetkezetet a Baranya Megyei Törvényszék Cégbírósága 02-02-000158 cégjegyzési szám alatt vette nyilvántartásba.

Telefonszám: 72/511-876; 72/511-877

Honlapja: www.jokai-lakszov.hu

e-mail cím: info@jokai-lakszov.hu

 

2.) A Lakásszövetkezet alaptevékenysége – a saját tulajdonú ingatlan kezelése (üzemelés, karbantartás, felújítás) – mellett vállalkozói tevékenységet is végez. A vállalkozások nagy része közvetlenül kapcsolódik az alaptevékenységhez.

3.) A Lakásszövetkezet mint jogi személy alaptevékenységén túl minden olyan vállalkozói tevékenységet folytathat, amelyet jogszabály nem tilt, vagy nem korlátoz.

a.) Ha valamely tevékenység folytatását a jogszabály hatósági engedélyhez köti, e tevékenységet a szövetkezet csak az engedély birtokában kezdheti meg.

b.) Képesítéshez kötött tevékenységet a szövetkezet csak akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő munkavállalói, illetve a szövetkezettel kötött polgári jogi szerződés alapján a szövetkezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályban foglalt képesítési követelményeknek megfelel.

 

 

II.

A tulajdon- és használati viszonyok.

 

1.) A magántulajdonban lévő lakások (627 db) a Pécsi Járási Földhivatalban önálló albetéti szám alatti bejegyzés alapján szerepelnek a Lakásszövetkezet nyilvántartásában is. A lakások belső tartozékait az Alapszabály tartalmazza.

1/1.) A lakás tulajdonosát megilleti a birtoklás, a rendelkezés (használat, bérbeadás) joga.  A használati jog átengedése nem sértheti a többi tulajdonos érdekét. A tulajdonos felelős mindazokért a károkért, amelyeket a lakását használó személy (ek) a szövetkezeti tulajdonban okoz (nak).

2.) A Lakásszövetkezet tulajdonában 15 önálló helyrajzi számmal rendelkező épület van, melyben önálló albetéttel rendelkező 16 lakás, 6 üzlethelyiség, 12 garázs található.   A Lakásszövetkezet tulajdonában vannak továbbá mindazon ingatlanrészek, közös használatot szolgáló berendezések, amelyek nincsenek más tulajdonos részére bejegyezve.

2/1.) Az Alapszabály tartalmazza a szövetkezet fel nem osztható ingatlan-, ingó és pénzvagyonát, mely gyarapítható a vállalkozások adózott eredményéből.

3.) Az Alapszabály (II/4/l. pontja) előírja, hogy a gépkocsitárolók (garázsok) használatba adásának szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni.

A garázsok elosztásának, használatba adásának (továbbiakban bérbeadásának) feltételei és módja a Nagy Lajos király útja 8. és 10. számú épületekben lévő garázsokra vonatkoznak.

 3/1/a.) A garázs bérleti jogára csak Lakásszövetkezetünk nagykorú tagja tarthat igényt, amennyiben szövetkezetünk területén lévő lakásban lakik, saját tulajdonában lévő személygépkocsival és vezetői engedéllyel rendelkezik. Ettől akkor lehet eltérni, ha nincs a szövetkezet tagjai közül garázst igénylő lakástulajdonos. A feltételek megszűnése, a garázs bérleti szerződésének megszűnésével jár.

 b.) Tartós külföldi munkavégzés esetén a bérleti jogot az alábbiak szerint kell alkalmazni:

 - a bérleti jog maximum két évig tartható fenn,

 - az egy éven túli külföldi tartózkodás esetében, a jogviszony fenntartása mellett,

a garázst kiürítve a Lakásszövetkezet rendelkezésére kell bocsátani. A Szövetkezet Igazgatósága a garázsbérleti szerződés szüneteltetésének idejére ideiglenes bérlőt jelöl ki az a) pontban foglaltak alapján. A két év külföldi tartózkodási idő lejárta után – ha a bérlő nem tér vissza, a garázsbérleti jog megszűnik.

c.) Az ideiglenes bérlő szerződését határozatlan idejűvé lehet változtatni, ha az általános feltételeket vállalja, és az eredeti bérlő bérleti joga megszűnt.

d.) Amennyiben a garázsbérleti joggal rendelkező szövetkezeti tag jogviszonya elhalálozással megszűnik, úgy házastársa a garázsbérleti jogviszonyt folytathatja, ha az a) pontban jelzett feltételeknek egyébként megfelel.

e.) A garázsüresedés tényét a szövetkezeti épületek hirdetőtábláin 15 napig kell az ügyintézést elősegítő telefonszámmal együtt közzétenni.

f.) A garázsigénylők és bérlők sorából kizárható az a tag, aki három hónapnál hosszabb idejű lakásfenntartási közös költség hátralékkal rendelkezik.

 

3/2.) A garázs csak rendeltetésszerűen, gépkocsi tárolására használható. A garázst gépkocsitárolás mellett másra is használni –csak írásos kérelem alapján – az Igazgatóság írásbeli engedélyével szabad. A rendeltetésellenes használat a bérleti jog megszűnését vonja maga után.

3/3.) Megüresedett garázs bérleti joga elsődlegesen a Nagy Lajos király útja 8-10. számú épületek gépkocsival rendelkező tagjait illeti meg. Ennek hiányában más szövetkezeti épületben lakó tagok is igényelhetik. Ha több igénylő van, a bérlőt sorsolással választják ki.

Ha sorsolásra kerül sor, háromfős ideiglenes bizottságot kell létrehozni, melyben egy-egy főt az Igazgatóságból és a Felügyelőbizottságból, egy főt a Nagy Lajos király útja 8. vagy 10. számú épületek küldötteiből kell felkérni. A sorsoláson jegyzőkönyvet kell felvenni, és minden esetben két bérlőt kell kisorsolni. Amennyiben az első helyen bérleti jogot kapó 10 napon belül nem fizeti be az egyszeri használatbavételi díjat, helyére a második helyen sorsolt jelölt lép. A második helyen kisorsolt tag az újabb sorsolásra előnyt nem szerez.

A sorsolás nyilvános, azon bárki – mint érdekelt – részt vehet.

3/4.) A gépkocsitárolók egyszeri használatbavételi díja (továbbiakban letéti díj) a 11 m2-es garázsok esetében 180.000.- Ft, a 17 m2-es garázsok esetében 250.000.-Ft.

a.) A megüresedett garázsra bérleti jogot szerző szövetkezeti tagnak az egyszeri letéti díjat, a szerződéskötéssel azonos időpontban kell befizetnie a Lakásszövetkezet pénztárába. Visszafizetéskor, a korábban befizetett összegre kamat nem jár.

b.) Az ideiglenes használati jogot szerző bérlő nem fizet egyszeri letéti díjat.

c.) Az egyszeri letéti díj visszafizetésére az a garázst leadó tag tarthat igényt, aki a garázsra letéti díjat fizetett be, vagy aki a garázs építésének bekerülési értékét teljes összegben a szövetkezetnek megelőlegezte. A letéti díjat a szövetkezet a garázs kiürítése után 15 napon belül fizeti ki.

3/5/a.) A gépkocsitárolók havi bérleti díját áfával együtt a piaci viszonyoknál  alacsonyabb ősszegűnek kell megállapítani, tekintettel a viszonylag magas egyszeri letéti díjra. A díjmegállapítás az Igazgatóság hatásköre.

b.) Az ideiglenes bérlettel rendelkező személy havi bérleti díját a mindenkori bérleti díj 20%-ával magasabb összegben kell megállapítani, mivel nem fizet egyszeri letéti díjat.

c.) A garázshasználók által befizetett bérleti díj az adók levonása után Nagy Lajos király útja 8-10. számú épületeket illeti.

3/6/a.) Amennyiben a Lakásszövetkezet tagjai közül – a magas letéti díj miatt – nincs garázsigénylő, az új igénylőnek felajánlhatja az Igazgatóság a csökkentett összegű letéti díjat, azzal a feltétellel, hogy a bérleti díjat – áfával együtt - a piaci viszonyok alapján állapítják meg. A letéti díj 2-3 havi bérleti díjnak megfelelő összeg lehet.

b.) Amennyiben a Lakásszövetkezet tagjai közül az a) pontban foglalt feltételek mellett sem tartanak igényt a garázsra, a Küldöttgyűlés felhatalmazza az Igazgatóságot, hogy szabadforgalmi módon biztosítson bérlőt.

c.) Amennyiben az a.) pontban foglaltak szerint történik a bérbeadás, a bérleti díj különbözete a Lakásszövetkezetet illeti.

3/7.) A tartalékalapból vásárolt garázsok bérleti szabályait meg kell különböztetni a szövetkezeti épületekben lévő garázshasznosítástól, mert ezek nem az érintett épületek bevételi forrásait gyarapítják, hanem az egész közösség céljait szolgálják.

a.) A garázsbérlésre a Lakásszövetkezet tagjai pályázhatnak, ha vállalják a kialakított feltételeket. Nem szövetkezeti tag pályázata csak abban az esetben vehető figyelembe, ha a szövetkezeti tagok közül nincs feltételeket vállaló pályázó (jelentkező).

b.) A garázsok használatbavételi díja (kauciója) 2-3 havi bérleti díj lehet.

c.) A havi bérleti díj - áfával – a piaci viszonyok alapján állapítható meg.

d.) A nevezett garázsoknál a szerződésben a bérleményeknél szokásos jogokat és kötelezettségeket kell alkalmazni.

3/8.) A garázshasználati szerződésben az ügyvezető köteles rögzíteni a használattal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket.

4.) Az Alapszabály (II/4/2. pontja) a lakások, raktárhelyiségek, egyéb bérleményként kiadható reklámfelületek hasznosításának szabályozását az SZMSZ-re ruházta.

 

4/1.) Ezen szabályozás hatálya kiterjed a Lakásszövetkezet tulajdonában lévő:

-         önálló helyrajzi számmal rendelkező lakásokra és üzlethelyiségekre,

-         az egyéb bérbe adott helyiségekre,

-         az épületek tetején elhelyezett eszközökre,

-         az épületek homlokzatán elhelyezhető reklámokra.

4/2/a.) A Lakásszövetkezet tulajdonában lévő II/4/1. pontban foglalt ingatlanok és ingatlanrészek bérlésére – a lakásszövetkezeti tagokon kívül – mindazok jelentkezhetnek, illetve pályázhatnak, akik vállalják a piaci feltételeket.

b.) Az egyenlő feltételek vállalása esetén a Lakásszövetkezeti tag előnyben részesíthető. (Két vagy több lakásszövetkezeti tag esetében sorsolás alkalmazható.)

c.) A megüresedő lakást, üzlethelyiséget, egyéb helyiséget a szövetkezeti épületekben 15 napig  kell hirdetni, megjelölve, hogy hol lehet a részletekről érdeklődni.

d.) A tető- és homlokzathasznosítást, illetve szükség esetén az üzlet- és raktárhelyiség bérbeadását a médiában is célszerű meghirdetni.

e.) Az igénylőket, pályázókat nyilvántartásba kell venni.

4/3.) Több érdeklődő esetében a bérleményt licitálás tárgyává kell tenni. A licitálásra legalább háromfős bizottságot kell létrehozni: egy igazgatósági, egy felügyelőbizottsági taggal és egy küldöttel az érintett épületből. A licitálásra a pályázókat is meg kell hívni.

A licitáláson: - ismertetni kell a feltételeket;

                      - az ajánlatokról jegyzőkönyvet kell felvenni;

                      - a jegyzőkönyvet a jelenlévő igazgatósági és felügyelőbizottsági tag, legalább    

egy pályázó és a jegyzőkönyv vezetője írja alá.

4/4/a.) Bérleményre használati jogot szerzőnek kauciót kell -a szerződéskötéssel egy időben – fizetnie. Ez alól mentesülnek a reklámhordozók, a tetőtérre helyezett eszközök, a nehezen hasznosítható pincehelyiségek.

b.) A kaució a piaci viszonyoktól függően:

               - lakások esetében a havi bérleti díj 2-3-szorosa,

               - üzleteknél a havi bérleti díj 3-4-szerese,

               - egyéb helyiségeknél 0-2 havi bérleti díj.

c.) A kaució a Lakásszövetkezet tartalékalapját illeti.

d.) A szerződés megszűnésekor a kauciót kamat nélkül – a szerződésben meghatározott feltételek alapján - fizetjük vissza, a kiürítés és leadás után 15 napon belül, a tartalékalap terhére.

 4/5.) A havi bérleti díj a piaci viszonyoktól, a licitálások eredményétől függően állapítható meg.

a.) A bérleti szerződésben részletesen szabályozni kell a felek jogait és kötelezettségeit, a bérleti díj emelésére és a felmondásra vonatkozó szabályokat. A lakások és üzlethelyiségek szerződését közjegyzővel kell hitelesíttetni.

b.) A lakások és épületen belüli bérlemények esetében célszerű a szerződésben felhívni a figyelmet az Alapszabályban foglalt társadalmi együttélési követelményekre.

c.) A bérlemény odaítéléséről, díjáról – az épületi küldöttek bevonásával – az ügyvezető-elnökhelyettes dönt.

d.) Az egyes bérlemények funkciójának megváltoztatásában az Igazgatóság jogosult dönteni, de ez esetben is alkalmazni kell az Alapszabályban foglaltakat, melynek értelmében – a küldötteken keresztül – ki kell kérni az érintett épületek tagjainak véleményét. Eltérő álláspontok esetén Részközgyűlésen kell az ügyet megvitatni.

5.) Az Alapszabály (II/5/2. pontja) engedélyhez köti a Lakásszövetkezet tulajdonát képező homlokzatok, tetőszerkezetek átalakítását, a nyílászárócseréket, illetve azok szerkezeti és színváltoztatását.

a.) Az Igazgatóság az engedélyt a hatályos jogszabályok, a műszaki és városképi szempontok, illetve a tulajdonosi igények összehangolásával oldja meg.

b.) Az egész épületre vonatkozó nyílászárócserénél a fokozatosság elve is érvényesíthető. Eszerint lehetséges szintenkénti változtatás, melynél arra kell az épületnek garanciát vállalnia, hogy három éven belül megvalósul az egységes átalakítás, színváltás.

6/a.) Az Alapszabály (III/6/l. pontja) meghatározza, hogy a lakások milyen átalakítási, felújítási munkáit kell a tulajdonosnak bejelentenie az Igazgatóságnak. Továbbá be kell jelenteni a zajjal, rezgéssel járó tevékenységet, a munka megkezdésének és befejezésének időpontját.

b.) A lakáson belüli építési, szerelési munka és a zajjal, rezgéssel járó tevékenység végzése csak a műszakilag feltétlenül indokolt ideig tarthat, a Házirend szabályai szerinti időpontban.

c.) Az átalakítási és felújítási munkák időpontjáról a hirdetőtáblán tájékoztatni kell az épület lakástulajdonosait is.

7.) Az Alapszabály (II/5/3/a. pontja) előírja, hogy a magántulajdonban lévő lakások részben vagy egészben nem lakás céljára való hasznosítása igazgatósági engedélyhez kötött.

a.) Az Igazgatóság akkor járulhat hozzá a lakás nem lakás céljára való hasznosításához:                                   - ha a nem megismételt Részközgyűlés többsége elfogadja a változtatást,                                              -  ha a lakhatás nyugalma érdekében zaj- és rezgésvédelem, valamint a lakókörnyezetet veszélyeztető más tevékenység megelőzését a jogszabályok előírásainak megfelelően a kikötött feltételekkel teljesítik.

b.) Ha a lakás nem lakás céljára történő hasznosítását a szakhatóságok nem engedélyezik, az Igazgatóság köteles a hozzájárulását visszavonni.

8/a.) A Lakásszövetkezetnek vagy tagnak, illetve nem tag tulajdonosnak a tulajdonában álló, nem lakás céljára szolgáló helyiségben a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet az Igazgatóság akkor engedélyezheti, ha az adott épület részközgyűlésén a tulajdonosok legalább kétharmados többséggel egyetértenek ezzel.

b.) Szövetkezeti lakóépületben lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségben szexuális, erotikus szolgáltatás tilos, szexuális célt szolgáló terméket és segédeszközt árusítani vagy forgalmazni nem szabad.

9.) A lakástulajdon változásakor a távozó tulajdonos köteles a Lakásszövetkezet tulajdonát képező közös- és egyéni tárolóból a holmijait eltávolítani és ezt a gondnokságnak jelenteni. Ennek elmulasztása esetén a régi tulajdonos terhére a gondnokság biztosítja –lomtalanításkor- a feleslegessé vált holmik eltávolítását.

10.)  A kapualjakban, előterekben, lépcsőházakban az egységes képet vagy megjelenést     zavaró, az épülettel, az épület jellegével össze nem egyeztethető feliratokat, reklámokat, egyéb tárgyakat elhelyezni tilos. Kivételt képeznek a lakók biztonságát növelő tájékoztatók, a szolgáltatók közleményei. A jogszabályi feltételeknek megfelelően virágot ki lehet helyezni.

Reklámokat a közös tulajdon területén elhelyezni csak az Igazgatóság hozzájárulásával és térítés ellenében lehet.

11.) A Lakásszövetkezet tulajdonában lévő, szabálytalanul elfoglalt, használaton kívüli vagy tűzrendészeti, közegészségügyi szempontból veszélyes egyéni tárolókat – ha a használó felszólítás ellenére sem szünteti meg a rendellenességet – az igazgatóság két tanú jelenlétében felnyittathatja, kiüríttetheti és hasznosíthatja. A felnyitásról, a helyiségben talált és kiselejtezett tárgyakról jegyzőkönyvet kell felvenni.

12.) Lakásszövetkezetünk a tulajdonát képező lépcsőházakba hírközlő vagy műsorszolgáltató társaságnak hálózatépítést csak ellenszolgáltatás fejében engedélyezi.

13.) A Lakásszövetkezet Tűzvédelmi Szabályzatának az épületre vonatkozó részét minden tagnak, nem tag lakástulajdonosnak, szövetkezeti tulajdont bérlőnek el kell juttatni. A lakásszövetkezet egészére vonatkozó speciális Tűzvédelmi Szabályzat elolvasható a Lakásszövetkezet honlapján ( www.jokai-lakszov.hu). Továbbá elolvasható a Lakásszövetkezet irodájában ( Pécs, Nagy Lajos király útja 8/b 1/4.), illetve egyéni kérésre költségtérítés ellenében postán megküldjük.

 

III.

Az önkormányzati szervek és működésük, a tisztségviselők

 

1.) A Lakásszövetkezet önkormányzati szerveit és jogosítványait az Alapszabály rögzíti.

 A Lakásszövetkezet sajátossága, hogy három témakör tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. A Lakásszövetkezet egészét érintő többi hatáskört a Küldöttgyűlés gyakorolja. Az egyes épületek lakásszövetkezeti tagjait érintő minden fontos döntési jogkör az épületi részközgyűlések feladatkörébe került.

2.) Mivel a Lakásszövetkezet legfőbb szerve a Közgyűlés, e fejezetbe kerül a Közgyűlés hatásköre, a szervezet működésének elvrendszere. Ezeket a Küldöttgyűlésre, a körzeti- és épületi Részközgyűlésekre is alkalmazni kell, kivéve az egyes fórumoknál megjelölt eltérő eseteket.

3.) A Közgyűlésre a meghívókat, a mellékelt írásos előterjesztéseket, a határozati javaslatokat az ülés előtt legalább 15 nappal ki kell küldeni.

A meghívónak tartalmaznia kell:

                       a.) a Lakásszövetkezet nevét, székhelyét,

                       b.) a Közgyűlés napirendjét, időpontját és helyét,

                       c.) a megismételt Közgyűlés időpontját és az eltérő határozatképességre való utalást,

                       d.) a Részközgyűlések esetében az erre való utalást,

                       e.) az írásbeli meghatalmazással való képviseleti lehetőséget,

                       f.) egy képviseleti meghatalmazást.

                       g.) A meghívóhoz mellékelni kell a szavazásra előterjesztett napirendre vonatkozó írásos előterjesztéseket és a közgyűlés határozataira tett javaslatokat.

                       h.) A meghirdetett napirendben nem szereplő ügyben érvényes határozatot nem lehet hozni.

3/1.) Amennyiben technikai okok miatt az összes írásos anyag a meghívóval nem küldhető ki, az ülés előtt legalább nyolc nappal pótolni kell a hiányt. Az ülés előtt a helyszínen két oldalnál több írásos anyag nem osztható ki, mivel nem biztosított a kellő elmélyülés feltétele. A szóbeli beszámolóban számsorok nem ismertethetőek, mivel ezeket nehéz követni.

3/2.) A közgyűlési meghívóból és a mellékelt anyagokból (pl.: a zárszámadási elszámolásból és terv-előirányzatokból) egyértelműen ki kell tűnnie, hogy mely témákban kell határozatot hozni.

3/3/a.) A Közgyűlés – különösen a Részközgyűlés – határozatképességének biztosítása érdekében személyes meghívás is alkalmazható. Az épületi küldöttek – vagy a közreműködést vállaló tagok –a lakástulajdonosoknak személyesen adják át a meghívót, melynek átvételét a tag aláírásával igazolja.

b.) A sürgős, eseti épületi részközgyűlések a hirdetőtáblán (és a liftben) kifüggesztett hirdetményen keresztül is összehívhatóak. Ez esetben is biztosítani kell az 5-8 napos felkészülési időt.

3/4.) Az Alapszabály (III/2/4/a és b. pontja) részletesen meghatározza, hogy a tagság 10%-a miként kezdeményezheti a Közgyűlés (körzeti és épületi Részközgyűlés) soron kívüli összehívását. Továbbá meghatározza, hogy a meghirdetett – fent említett – ülés napirendjére milyen módon tehetnek javaslatot. Ezen szabályok összhangban vannak a Lakásszövetkezetekről szóló törvénnyel és a Ptk-val.

3/5.) A tagságot elsősorban az épületi Részközgyűlések érintik. A Részközgyűlések összehívásának szabályait az Alapszabály tartalmazza.

Az Igazgatóságnak minden év tavaszán össze kell hívnia a Részközgyűlést.

Az épületi részközgyűlések általános napirendi pontjai:

a.) A határozatképesség megállapítása, a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő megválasztása, a napirendi pontok elfogadása.

b.) A korábbi vagy határidős részközgyűlési határozatok végrehajtásáról szóbeli beszámoló.

c.) Az épület üzemelési és felújítási bevételeiről és kiadásairól szóló írásos elszámolás.

d.) Az új év üzemelési és felújítási bevételeinek és kiadásainak megtervezése.

e.) Az Igazgatóság és A Felügyelő Bizottság éves munkájáról szóló beszámoló véleményezése, és a küldöttek felhatalmazása annak elfogadására vagy elutasítására.

f.) Az Igazgatóság vagy a tagság által javasolt – aktuális, de nem a zárszámadáshoz kapcsolódó – napirendek megvitatása.

3/6.) A Közgyűlésen jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell:

a.) a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítésre megválasztott két tag nevét,

b.) a megjelent tagok – a nem tag tulajdonosok – számát, illetve nevét és a tag által meghatalmazott személy nevét tartalmazó jelenléti ívet,

c.) a határozatképesség megállapítását,

d.) a tárgyalt napirendek, ügyek összefoglalását,

e.) a meghozott határozatokat és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat.

 

A Közgyűlésen készített jegyzőkönyv mellékletei:

a.) a meghívó,

b.) a jelenléti ív (ek),

c.) az írásbeli beszámolók, tájékoztatók,

d.) az elfogadott határozatok.

 3/7.) A közgyűlési meghívók és határozatok kézbesítésének módja:

a.) A helyben lakó tulajdonosok esetében a Lakásszövetkezet ügyvezetésének megbízottja a tulajdonosok postaládájába dobja a nevezett dokumentumokat, vagy az érintett személyesen veszi át és aláírásával igazolja az átvételt.

A közgyűlési meghívókat, határozatokat a hirdetőtáblákra is ki kell függeszteni.

b.) A nem helyben lakó tulajdonosok esetében – költségtérítés mellett – postai úton történik a kézbesítés.

c.) Jogvita esetén a postaládába dobott meghívó és határozat kézbesítését utólag két  helyben lakó tulajdonos tanúsíthatja.

3/8.) Az Alapszabály által nem tiltott kérdésekben Közgyűlés összehívása nélkül is lehet dönteni írásbeli szavazás útján. Ezzel biztosítani lehet, hogy – főként az egyes épületeket érintő – nagyobb horderejű kérdésekben ne a megismételt részközgyűlésen döntsön egy kisebbség. Az épületi írásos szavazás költsége az érintett épületeket terheli.

a.) Az írásos szavazás megszervezése az Igazgatóság, illetve az ügyvezetés feladata, melyhez ki kell kérni a Felügyelőbizottság véleményét is.

b.) Az Alapszabályban előírt tájékoztatást – a Felügyelőbizottság véleményét is beleértve – 8 nappal az írásos szavazás előtt a tagság tudomására kell hozni a hirdetőtáblán.

c.) Az írásbeli szavazat leadására a tagoknak – a tájékoztató és a szavazólap átvételétől számítva – legalább 15 napot kell biztosítani.

d.) A tájékoztatót és az egyéni szavazólapot a meghívók és határozatok kézbesítéséhez hasonlóan kell az érintett tagokhoz eljuttatni.

e.) Az együttes (listás) szavazólap esetében – a tájékoztató kifüggesztésén túl – az épületi küldöttek személyesen keresik fel a tulajdonosokat és kérik a megfelelő rovatok kitöltését és aláírását. A listás szavazólap mindegyikén fel kell tüntetni a szavazás tárgyát, a döntés lehetőségeit.

f.) Az Igazgatóság a szavazatok összeszámlálására szavazatszámláló bizottságot köteles létrehozni, melynek tagjai az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság 1-1 tagja, valamint két nem tisztségviselő tag.

A szavazatszámláló bizottság tagjai összeszámolják a szavazatokat, és arról összefoglaló jegyzőkönyvet készítenek, amit aláírásukkal hitelesítenek.

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a szavazásra jogosult és a szavazásban résztvevő tagok számát, és meg kell állapítani a határozattá válást vagy elutasítást. A javaslat akkor válik határozattá, ha a szavazásra jogosultak több mint fele – vagy az Alapszabályban előírt minősített többség – igennel vagy nemmel szavazott.

Eredménytelen az írásos szavazás, ha az érvényes szavazatok összessége nem éri el a tagok felének vagy az Alapszabályban meghatározott minősített többség számát.

g.) Az írásos szavazás eredményét a szavazás befejezése után 15 napon belül az érintett tagoknak – érintettségük esetén a nem tag tulajdonosoknak – kézbesíteni kell, feltüntetve az írásos szavazás eredménye elleni jogorvoslati lehetőséget.

h.) A szavazatszámláló bizottság által készített jegyzőkönyvet az irattári szabályok szerint kell megőrizni.

4.) A Lakásszövetkezetben – a Közgyűlés kizárólagos hatáskörét leszámítva – minden alapvető jogkört a Küldöttgyűlés gyakorol.

4/1.) A küldöttek megválasztása az Alapszabály (III/4/2/a. pontja) alapján történik.

a.) Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy minden önálló elszámolási egységet képező épület legalább egy küldöttet választhasson.

b.) A küldöttlétszám meghatározásakor (13 lakás/1 küldött) a szokásos kerekítési szabályt kell alkalmazni, vagyis 0,5 küldöttig lefelé, 0,6-tól felfelé kerekítve kell a küldöttek számát meghatározni.

c.) Az épületenként választható küldöttek számát az SZMSZ melléklete tartalmazza.

d.) A ciklus közbeni küldötti mandátumról – az ügyvezető-elnökhelyettesnek címzett – nyilatkozatban lehet lemondani. A lemondó nyilatkozatot az ügyvezető-elnökhelyettes köteles az adott épület hirdetőtábláján közzétenni, illetve a részközgyűlésen ismertetni.

e.) A ciklus közben megüresedő küldött helyett lehetőleg fél éven belül újat kell Részközgyűlésen, vagy írásos szavazás útján választani.

f.) Az egyes épületeket megillető küldöttlétszám betöltetlen helyét egy kivétellel másik épületnél fel lehet használni.

g.) Küldöttnek olyan személyt ajánlott jelölni, aki lehetőleg az adott épületben lakik, élvezi a tagság bizalmát, rátermettségénél, segítőkészségénél fogva rászolgál a tagság bizalmára.

h.) A küldöttek munkájára – az Alapszabály előírásainak megfelelően – minden tavaszi Részközgyűlésen ki kell térni.

i.) Azt a küldöttet, aki három egymást követő küldöttgyűlésen nem jelenik meg, az Igazgatóság szólítsa fel vállalt kötelességének teljesítésére. Amennyiben egy küldött két éven keresztül nem vesz részt a Küldöttgyűlés munkájában, az Igazgatóság javasolja, hogy a soros Részközgyűlésen mentsék fel.

4/2.) A küldöttek írásos szavazás útján is megválaszthatók.

a.) A jelölt vagy jelöltek nevét fel kell tüntetni a szavazólapon, amit minden érintett taghoz – a meghívókhoz és határozatokhoz hasonlóan – el kell juttatni.

b.) Megválasztott küldöttnek az tekinthető, aki a szavazásra jogosultak több mint 50%-a által visszaküldött szavazólapon a tagság szavazatának többségét megkapja.

c.) Eredménytelen szavazás esetén a választás megismételhető.

d.) Alkalmazható az aláírásos szavazólap is. Ez esetben a szavazólapon fel kell tüntetni a nevet (neveket), és egy tag felkeresi a tagokat, akik aláírásukkal szavaznak arról, hogy kit támogatnak. A választás eredményének megállapítására a b) pontban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

4/3.) A Küldöttgyűlés napirendjére és előterjesztéseire az Igazgatóság tesz javaslatot, és kidolgozza a határozati javaslatokat.

Az Alapszabály értelmében a küldöttek is tehetnek javaslatot a napirendi pontokra.

a.) A tárgyalandó témákról – ha lehetséges és szükséges – írásos előterjesztést küld az Igazgatóság.

b.) A tavaszi Küldöttgyűlés fő napirendje a zárszámadáshoz és a folyó év költségvetéséhez kapcsolódik. Az őszi Küldöttgyűlés az aktuális kérdések mellett egy-egy kiemelt témakört tűz napirendre, valamint – a vállalkozási nyereség terhére – egy vacsorával köszöni meg az Igazgatóság a küldöttek társadalmi munkáját.

c.) A Küldöttgyűlést levezető elnök személyére az Igazgatóság  a tagjai közül tesz javaslatot. Célszerű, hogy az az igazgatósági tag elnököljön, aki nem vagy kevés napirendnek előadója. A Küldöttgyűlést megnyitó vezető megállapítja a határozatképességet, majd javaslatot tesz a levezető elnök személyére.

A levezető elnök alapvető feladatai:

           - javaslattétel a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők személyére, a napirendi pontokra,

           - vezeti az ülést: szót ad az előadónak, kérdezőnek, hozzászólónak,

           - összegzi a napirenddel kapcsolatos véleményeket, javaslatot tesz a határozathozatalra, megállapítja a szavazás eredményét,

           - ellenőrzi, hogy az ülés végéig biztosított-e a határozatképesség

           - biztosítja az ülés zavartalanságát.

4/4.) Az Alapszabály (III/4/9/e. pontja) feljogosítja a Küldöttgyűlést, hogy az egyes épületek veszteségeinek fedezetére – ha az épületek tulajdonosai nem szavazzák meg – pótbefizetést rendeljen el a lakás nagyságának megfelelő arányban. A tulajdonosokat pótbefizetésre évente egyszer lehet kötelezni, melynek mértéke nem haladhatja meg az éves fenntartási költség 30%-át. A pótbefizetés meghatározható egy összegben, de ha a szövetkezet anyagi helyzete lehetővé teszi, az ügyvezető engedélyezheti a 3-5 havi részletfizetést is.

4/5.) A küldöttek alapvető tevékenységüket a testületben fejtik ki, de nélkülözhetetlen a szerepük az Igazgatóság, az ügyvezetés, illetve a tagság közötti információáramlás biztosításában.

a.) Célszerű a három vagy több küldöttel rendelkező épületekben a küldöttekből küldöttcsoportot szervezni. A csoport vezetőjét a küldöttek maguk közül választják meg.

b.) Az épületi küldöttek eredményes munkája érdekében kísérjék figyelemmel:

           - az épületek állapotát,

           - a közösségi területek, eszközök rendeltetésszerű használatát,

           - a lakástulajdonosok nyugalmát és biztonságát veszélyeztető eseményeket.

c.) A küldötteknek lehetőségük van a zárszámadó Közgyűlés előtt – előre egyeztetett időpontban – a munkaszervezetnél tájékozódni a tagságot érdeklő elszámolási tételekről, és tapasztalataikat ismertethetik a Részközgyűlésen.

d.) Célszerű, ha a küldöttek a Küldöttgyűlés előtt egy lépcsőházi összejövetelen tájékoztatják a tagságot a napirendekről, a határozati javaslatokról. Ugyancsak helyes, ha a Küldöttgyűlés után röviden tájékoztatják a lakástulajdonosokat a végzett munkáról, a döntések indoklásáról.

e.) A küldöttek közreműködhetnek:

            - a meghirdetett Részközgyűlésre való mozgósításban,

            - a tagság jelentős részét foglalkoztató témák részközgyűlési előkészítésében,

            - a csoportos íven történő írásos szavazás lebonyolításában,

             - a tagi napirendi pontokra, felújításokra, árajánlatok beszerzésére vonatkozó javaslatok összegyűjtésében és hasznosításában,

             - a lift meghibásodásának jelzésében, munkaidőben a gondnokságnak, munkaidőn túl a karbantartónak,

             - a tagság a lakást használók többségének igénye alapján kérhetik a fűtési elő- és utószezonban a távhőszolgáltatás bekapcsolását.

5.) Az Igazgatóság hatáskörét, feladatait – a törvény keretei között – az alapszabály (III/5. pontja) határozza meg.

5/1.) Az Igazgatóság az Alapszabályban foglaltak szerint ülésezik, előre meghatározott időpontban.

a.) Az Igazgatóság tervezett üléseire a meghívót az ülés előtt legalább nyolc nappal meg kell küldeni az érintetteknek.

b.) Rendkívüli ülést az elnök és az ügyvezető-elnökhelyettes szükség szerint összehívhat, ha sürgős testületi döntést igénylő ügyről van szó, vagy ha azt az Alapszabály értelmében az érintett tisztségviselők kérik.

c.) A rendkívüli ülés telefonon is összehívható.

d.) Az igazgatóság egy-egy rendkívüli esetben telefonon vagy levél útján is hozhat véleménykérés alapján döntést. A döntésről szóló határozatot a következő igazgatósági ülés határozatai közé kell besorolni.

5/2) A tervezett ülésekre kiküldött meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, napirendjét, az egyes napirendekhez kapcsolódó írásos előterjesztést és a határozati javaslatokat. A terjedelmes anyagok, segédanyagok esetében jelzendő, hogy az az interneten hol található meg, vagy az irodában mikor ismerhető meg az információ.

a.) Az egyes igazgatósági üléseknek állandó napirendje:

             - a korábban hozott – lejárt határidejű – határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló,

             - a két ülés között hozott fontosabb ügyvezető-elnökhelyettesi intézkedésekről szóló beszámoló,

             - tagfelvétel,

             - a tisztségviselők közérdekű bejelentései, kérdései.

b.) Az Igazgatóság tervezett üléseinek időpontját és főbb témáit az év első ülésén beszéli meg. Az évi négy összejövetel minimális követelmény. Két igazgatósági ülés között maximum három hónap telhet el.

5/3.) Az Igazgatóság ülésére állandó meghívottak a Felügyelő Bizottság tagjai.

a.) Tanácskozási joggal meghívható:

           - az adott napirenddel foglalkozó szövetkezeti alkalmazott,

           - a szövetkezet jogi képviselője,

           - az érintett épület küldötte (küldöttei).

b.) Egy épületet súlyosan érintő ügyben az Igazgatóság többségének indítványára nyilvános ülés is tartható. Az adott épület tagjainak meghívásáról a közgyűlésnél jelzett módon vagy hirdetmény útján kell gondoskodni.

 5/4.) Az Igazgatóság testületként látja el tevékenységét, egyes feladatok ellátására viszont külön is megbízhatja, felkérheti tagjait.

a.) Az igazgatósági üléseket az elnök vagy az általa felkért ügyvezető-elnökhelyettes vezeti.

b.) Az elnöklő személy feladata:

              - megnyitja az ülést,

              - javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető, két hitelesítő igazgatósági tag személyére, a napirendi pontokra,

              - a napirendi pontokat megnyitja, levezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

              - szavazásra bocsátja a javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,

              - berekeszti az ülést.

c.) Az Igazgatóság döntéseit nyílt, többségi szavazással hozza, de többségi szavazással dönthet a titkos szavazásról is. A titkos szavazás feltételeit az ülést vezető elnök köteles biztosítani.

d.) Szavazategyenlőség esetén, ha önálló döntésről van szó, nem születik határozat. Vagy elhalasztják a döntést, vagy tovább folytatják a vitát.

Ha Küldöttgyűlés elé kerül a javaslat, ismertetni kell az eltérő érveket, és ezek figyelembevételével dönthet a Küldöttgyűlés.

e.) A különvéleményt képviselő tisztségviselő kérheti az eltérő vélemény név szerinti jegyzőkönyvezését, illetve a Küldöttgyűlésen való személyes ismertetését.

f.) Ha az Igazgatóság döntése a tagság egészét vagy egy épület tulajdonosait érinti, a határozatot a hirdetőtáblán ki kell függeszteni. A közzétételről minden igazgatósági ülésen külön kell dönteni.

g.) Az igazgatósági tag köteles megfelelő időben jelezni, ha az ülésen nem tud részt venni. Ha az előzetes jelzésből kiderül, hogy az igazgatósági ülés határozatképessége nem biztosítható, az ügyvezető-elnökhelyettes a testületi tagokkal konzultálva új időpontot jelöl ki.

5/5.) Az Igazgatóság – a küldöttgyűléstől kapott felhatalmazás alapján – köteles gondoskodni a Lakásszövetkezet biztonságos működését szolgáló belső szabályzatok elkészítéséről és folyamatos korszerűsítéséről.

Az Alapszabály III/4/11 pontjában konkrétan felsorolt szabályzatok mellett biztosítani kell a leltározási, selejtezési és értékesítési szabályzatot, továbbá a bélyegzőhasználati, telefonhasználati, kiküldetési szabályzatot.

5/6.) Az igazgatósági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

a.) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a felvétel helyét, idejét, napirendjét, a tárgyalt témákat, illetve a hozzászólások lényegét, a hozott határozatokat, a végrehajtás határidejét és felelősét.

b.) A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő igazgatósági tag írja alá.

5/7.) Az igazgatósági ülések jegyzőkönyveiről hitelesített és sorszámozott nyilvántartást kell vezetni, melynek tartalmaznia kell a jegyzőkönyv sorszámán túl az ülés időpontját és a hozott határozatok témáit és számát.

a.) Papíralapon vagy elektronikusan is létre kell hozni a Határozatgyűjteményt.

5/8.) Az igazgatósági határozatok jelzésének módszerét kell alkalmazni a küldöttgyűlési és részközgyűlési határozatoknál is.

5/9.) Létre kell hozni a – Lakásszövetkezet működésével kapcsolatos – Törvénygyűjteményt. Ez megvalósítható írásos vagy elektronikus nyilvántartással.

5/10.) Az ügyvezető-elnökhelyettes két igazgatósági ülés között – a testületi jogkörök kivételével – személyes felelősséggel irányítja a Lakásszövetkezet működését, gazdálkodását, melyről a legközelebbi igazgatósági ülésen köteles beszámolni.

5/11.) A vezető tisztségviselő a Lakásszövetkezet ügyintézését, a Lakásszövetkezet érdekeinek elsődlegessége alapján önállóan látja el.

a.) E minőségében a jogszabályoknak, az Alapszabálynak, a Közgyűlés (Küldöttgyűlés) határozatainak van alárendelve.

b.) A vezető tisztségviselőt a Lakásszövetkezet tagja nem utasíthatja, és hatáskörét a Közgyűlés (Küldöttgyűlés) csak fegyelmi eljárás, vagy bírósági döntés alapján vonhatja el.

c.) A vezető tisztségviselő ügyvezetői tevékenységét a jogi személy érdekeinek megfelelően köteles ellátni.

d.) A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott kárért, a szerződéskötéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel.

6.) A Felügyelő Bizottság feladatait, hatáskörét az Alapszabály (III/6. pontja) tartalmazza.

6/1.) A Felügyelő Bizottság közvetlen felelősséggel a Küldöttgyűlésnek tartozik.

Ugyanakkor – a tagság tájékoztatása érdekében – célszerű az Igazgatóság beszámolója mellé csatolni a Felügyelőbizottság tevékenységéről, ellenőrző munkájáról szóló tájékoztatót.

6/2.) A Felügyelő Bizottság a különböző kérdésekben testületileg foglal állást. Az egyes ellenőrzési feladatokat tagjai személyesen is végezhetik.

a.) A Felügyelő Bizottság vizsgálati megállapításainak tapasztalatait írásba kell foglalni, és nyolc napon belül az Igazgatóságnak át kell adni.

b.) Üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amit bármelyik tag elkészíthet. A jegyzőkönyvet készítője és az elnök írja alá.

6/3.) A Felügyelő Bizottság önállóan határozza meg a testület tevékenységével kapcsolatos szabályokat. Ezt a Felügyelő Bizottság kérésére az SZMSZ mellékletei közé kell helyezni.

6/4.) A Felügyelő Bizottság jegyzőkönyveit sorszámozva kell tárolni. A Felügyelő Bizottság dokumentumait a szövetkezeti irodában, az ügyvezető által kijelölt helyen kell őrizni.

6/5.) Ha a lakásszövetkezeti tagok az Alapszabály (III/6/3. pontja) értelmében észrevétellel, panasszal fordulnak a Felügyelő Bizottsághoz, azt 30 napon belül köteles kivizsgálni, és az illetőt az álláspontjáról írásban tájékoztatni. A levél másolatát az Igazgatóságnak is meg kell küldeni.

7.) Az Alapszabály (III/7. pontja) meghatározza a tisztségviselők körét, a velük szemben támasztott követelményeket, a titkos szavazás szükségességét.

A tisztségviselők választásának előkészítésére megfelelő időt kell biztosítani.

7/1.) A soros tisztségviselő-választás előtt  legalább 90 nappal az Alapszabály alapján az Igazgatóságnak a Küldöttgyűlés elé kell terjeszteni a választás előkészítésére és lebonyolítására vonatkozó előterjesztését. (E munkát célszerű a választást megelőző év végi küldöttgyűlésre időzíteni.)

Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a.) hogy, az Alapszabályban rögzítettek és a gyakorlati tapasztalatok, a tagi igények összhangban vannak-e, illetve szükséges-e az Alapszabályon módosítani,

b.) a vezetői funkciókat, az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság tagjainak számát.

c.) Az Igazgatóságnak – az Alapszabály értelmében – döntenie kell, hogy az elnököt, – ha van – az ügyvezető-elnökhelyettest nyílt vagy zártkörű pályázat útján vagy pályázat nélkül javasolja megválasztani,

d.) hogy a tagok miként tehetnek javaslatot a tisztségviselőkre és az épületi küldöttekre,

e.) hogy milyen legyen a Jelölőbizottság személyi összetétele (elnök + 4 vagy 6 fő),

f.) javasolja, hogy külön mandátumvizsgáló bizottság ellenőrizze a küldöttek számát, mandátumát, vagy a szavazatszedő bizottság végezze a munkát.

g.) A mandátumok jogszerűségének megállapítását akár külön mandátumvizsgáló bizottság, akár a szavazatszedő bizottság vizsgálja, elegendő ha a választás előtt tíz nappal az Igazgatóság felkéri őket (elnök + két tag) és a tisztújító Küldöttgyűlésnek javasolja a megerősítésüket. 

h.) Amennyiben a Jelölőbizottság tagjaiból valakit tisztségviselőnek jelölnek, az saját jelölési szavazásában nem vehet részt.

Amennyiben a szavazatszedő bizottság tagjaiból jelölnek valakit, fel kell menteni, és helyette mást kell választani.

7/2.) A Jelölőbizottság alapvető feladatai:

a.) első ülésén kialakítja ügyrendjét,

b.) elkészíti az épületek hirdetőtábláira kihelyezendő, jelöltállításra vonatkozó felhívását,

c.) összegyűjti a lakásszövetkezeti tagok tisztségviselőkre, épületi küldöttekre vonatkozó javaslatait, pályázatait,

d.) a jogszabályi és alapszabályi előírások alapján – figyelembe véve a pályázatokat, tagi javaslatokat  – olyan tisztségviselő-jelöltek kiválasztása, akik alkalmasak és vállalják a tisztséget,

e.) a jelöltekkel, pályázókkal személyesen folytatott beszélgetés (tisztségviselőnek nemcsak küldöttek, hanem arra alkalmas tagok is jelölhetők),

f.) a Küldöttgyűlés részére összegző jelentés készítése és javaslattétel – a Küldöttgyűlés által meghatározott – tisztségviselők személyére,

g.) a küldöttek személyére vonatkozó javaslatok, pályázatok átadása az ügyvezetőnek-elnökhelyettesnek.

 A Jelölőbizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni;

              - A jegyzőkönyveket és a tisztségviselők személyére beérkezett pályázatokat, javaslatokat a tisztújító Küldöttgyűlés jegyzőkönyve mellé kell csatolni.

              - Az ügyvezető-elnökhelyettes közölje a Jelölőbizottság elnökével, hogy az adminisztrációs munkában kire számíthatnak.

7/3.) A Mandátumvizsgáló bizottság feladatai:

a.) A választás előtt megállapítja, hogy az Igazgatóság az Alapszabályban és az SZMSZ-ben meghatározottak alapján állapította-e meg az egyes épületek küldötteinek számát.

b.) Ellenőrzi az épületi Részközgyűlések jegyzőkönyveiben szereplő választások szabályszerűségét.

c.) A Küldöttgyűlésnek beszámol a küldöttválasztás szabályszerűségéről és a küldöttek számáról.

d.) A bizottság beszámolóját a jegyzőkönyv mellé csatolja.

7/4.) A Szavazatszedő bizottság feladatai:

a.) A jelöltek listára való felvételének sorrendjében elkészíti a – megfelelő számú – szavazólapot.

b.) A szavazásra jogosultaknak kiosztja a szavazólapokat. Ellenőrzi a jelenléti ív és a kiosztott szavazólapok egyezőségét.

c.) A szavazásra urnát kell biztosítani. Ez az Igazgatóság feladata.

d.) A titkos szavazás eljárási szabályait a szavazatszedő bizottság ismerteti:

           - ha a szavazólapon annyi név szerepel, amennyi választható, és a küldött egyetért a javaslatokkal, akkor a szavazólapot változtatás nélkül az urnába dobja,

           - amennyiben a küldött a szavazólapon lévő egy vagy több jelölttel nem ért egyet, a neve(ke)t áthúzza, és helyette más neve(ke)t tüntet fel,

           - többes jelölés esetén annyi nevet kell a szavazólapon hagyni, amennyi az Alapszabály szerint választható,

     - érvénytelen a szavazat, ha néváthúzás történik, de más név beírására nem kerül sor,

ha a szavazólap bármely adata olvashatatlanná vált, ha a tisztségviselői testület   Alapszabályban megállapított létszámánál  több jelölt maradt a szavazólapon, vagy bármely más okból használhatatlanná vált a szavazólap.

     - Érvényesnek tekinthető az a szavazólap, amelyből egyértelműen megállapítható az adott tisztségre jelölt személy(ek) neve, és az Alapszabályban megállapított létszámnak megfelelő nevek szerepelnek.

     - Érvényes és eredményes a szavazás, ha a szavazólapokon leadott és összesített szavazat alapján az adott tisztségre jelölt személy a határozatképes Küldöttgyűlésen a megjelent küldöttek több mint 50%-ának a szavazatát megkapta.

e.) A bizottság feladata a szavazatok összeszámlálása, melyről jegyzőkönyvet kell felvenni.

           - Amennyiben a meghatározott számú tisztségviselő valamelyik tagja nem kapta meg a jelenlévő küldöttek szavazatának több mint felét, akkor az adott tisztségről meg kell ismételni a jelölést és a szavazást. Az üresen maradt tisztségviselői helyre először a Jelölőbizottság tesz javaslatot, majd a tagság jelölhet. A többi választási folyamat megegyezik a korábban leírtakkal.

f.) A szavazásról készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell a szavazásban részt vett küldöttek számát, a kiosztott, illetve leadott szavazólapok számát, továbbá az érvényes és érvénytelen szavazatok nevekre adott számát. A jegyzőkönyvet a Szavazatszedő bizottság készíti el, és a szavazás napján annak elnöke és tagjai írják alá.

g.) A jegyzőkönyvet a Küldöttgyűlés jegyzőkönyve mellé kell csatolni.

h.) A szavazólapokat a bírósági megtámadás lehetséges (60 nap) határidejéig zárt borítékban, biztonságos helyen kell megőrizni. A zárt borítékot a Szavazatszedő bizottság tagjai kézjegyükkel ellátják, majd 60 nap után megsemmisítik.

 

7/5.) A tisztségviselőkkel szemben támasztott jogi kötelezettségnek eleget téve hatósági bizonyítványt kell beszerezni. Ennek beszerzésében és a költségek finanszírozásában az alábbiak szerint jár el az Igazgatóság:

                    A hatósági bizonyítványt:

                    - a tisztségviselői választás előtt – a jelölt közreműködésével – a Lakásszövetkezet beszerzi és költségét viseli,

                    - a megbízatás időtartama alatti gyanú esetén a tisztségviselő szerzi be, és ha ártatlansága kiderül, az igazgatási, szolgáltatási díjat a Lakásszövetkezet megtéríti.

 

A Lakásszövetkezetben folytatott tevékenységével összefüggő nemleges köztartozásról szóló igazolás beszerzésében – a jelölt hozzájárulásával – az Igazgatóság közreműködik. Ha a megválasztott tisztségviselővel kapcsolatban merül fel gyanú, akkor az érintett köteles a szükséges igazolást beszerezni.

 

7/6.) Az időközi választásokat is a 7/1-5) pontokban leírtak értelemszerű alkalmazása szerint kell lebonyolítani, az alábbi módosításokkal:

a.) Ciklus közbeni választás esetén a Küldöttgyűlés a Jelölőbizottság választásáról – legalább 60 nappal a választást megelőzően – dönt. Az Igazgatóság is felkérheti a Jelölőbizottságot, viszont azt a választáskor a Küldöttgyűlésnek meg kell erősítenie.

A ciklus közbeni választás esetén a Szavazatszedő bizottság esetében ugyanaz az eljárás, mint a Jelölőbizottságnál, de megválasztható a választási Küldöttgyűlésen is.

b.) A tisztségviselő ciklus közbeni visszahívása esetén titkos szavazással, írásos lemondása esetén nyílt szavazással történik a lemondás tudomásulvétele. Ha a lemondás okai azt indokolttá teszik, a többség dönthet a titkos szavazás mellett is.

7/7.) Az Igazgatóság a tisztújítás utáni első Küldöttgyűlésre terjessze elő a Lakásszövetkezet előtt álló fő feladatok megoldására vonatkozó irányelveit, elképzeléseit.

7/8.) A különböző céllal létrehozott ideiglenes bizottság összetételét, feladatát, hatáskörét, ügyrendjét a létrehozó szerv határozza meg. A Küldöttgyűlés által létrehozandó bizottságra az Igazgatóság tesz javaslatot.

7/9.) Az Alapszabály (III/7/12. pontja) előírja, hogy a korábbi és az új vezetők 30 napon belül kötelesek jegyzőkönyvbe rögzíteni:

       - az átadás-átvétel tényét, időpontját, az átadó és átvevő nevét,

       - az átadott és átvett dokumentumok felsorolását,

       - a folyamatban lévő ügyek intézésének állapotáról szóló tájékoztatást és a kapcsolódó dokumentumokat,

       - az átadott dokumentumokra vonatkozó teljességi nyilatkozatot,

       - az átadó és átvevő aláírását.

 

IV.

A lakásszövetkezeti tagsági viszony

 

1.) A Lakásszövetkezet a nyitott tagság elveinek megfelelően a tagok felvételekor, jogainak és kötelezettségeinek meghatározásakor az egyenlő bánásmódot érvényesíti.

2.) A tulajdonváltozást az adásvételi szerződés bemutatásával kell igazolni. Az új tulajdonos a szerződéskötés dátumától áll jogviszonyban a Lakásszövetkezettel.

3/a.) Az új lakástulajdonosnak nyilatkoznia kell, hogy kéri-e tagfelvételét vagy nem. A tulajdonosváltozás bejelentésekor adatlapot, a tagfelvétel kérésekor emellett nyilatkozatot is ki kell tölteni.

b.) Ha egy lakásnak több tulajdonosa van, akkor meg kell állapodniuk abban, hogy a tulajdonosok közül ki jogosult a Lakásszövetkezettel való kapcsolattartásra. A kapcsolattartó tulajdonos nevét és címét hivatalos közokiratba foglalva vagy a tulajdonosok által aláírt nyilatkozatot hagyományosan két tanúval igazolva a Lakásszövetkezet gondnokságán le kell adni.

c.) A meghatalmazást a Lakásszövetkezet a tagnyilvántartáshoz csatolja.

 

4) Az új lakástulajdonosnak a tagnyilvántartásba vételkor 3.000.- Ft nyilvántartási díjat kell fizetnie a Lakásszövetkezet tartalékalapja javára. Ezen kötelezettség nem terheli a lakásban lakó örököst.

A Lakásszövetkezetből kilépő vagy kizárt tag ismételt tagfelvétele esetén a nyilvántartási díjat ismét meg kell fizetni.

5.) Az Alapszabály (V/3/1/b. és V/3/3. pontja) felhatalmazza az Igazgatóságot, hogy a Lakásszövetkezet tagjairól ( és a lakások használóiról ) nyilvántartást vezessen.

a.) A nyilvántartás tartalmazza a tag nevét és lakását, vagy a nem természetes személy esetén a székhelyét, a tagság kezdetének és megszűnésének időpontját.

A nyilvántartásba bárki betekinthet ha érdekeltségét igazolja.

b.) A tagnyilvántartás – a tagfelvételi kérelmek alapján – vezethető papíron vagy elektronikus formában is.

6.) Az Alapszabály (IV/3/3. pontja) értelmében a kötelezettségeit nem teljesítő tagot az Igazgatóság kizárhatja. A kizárási eljárást az Alapszabály (IV/3/4-5-6-7. pontja) szerint kell lefolytatni.

 

V.

A tagság jogai és kötelezettségei

 

1.) A lakásszövetkezeti tagok jogait és kötelezettségeit az Alapszabály (V. fejezete) részletesen, de nem teljes körűen tartalmazza. Ugyanis az elmúlt években jelentősen bővült a Részközgyűlések jogköre, ami az Alapszabály III. és VI. fejezetében található.

2.) Az Alapszabály mellett jogokat és kötelezettségeket tartalmaznak az SZMSZ, a Házirend, a Tűzrendészeti szabályzat, továbbá egyes küldöttgyűlési és igazgatósági határozatok. Ezek további részletezése nem indokolt.

3.) A tag és nem tag lakástulajdonosok közérzetét nagyban befolyásolja, hogy a 2. pontban foglalt szabályokat, együttélési követelményeket betartjuk-e, és mennyire vagyunk toleránsak, figyelmesek egymás iránt.

 

VI.

A Lakásszövetkezet gazdálkodása

 

1.) A Lakásszövetkezet gazdálkodását a jogszabályokban és az Alapszabályban előírtak szerint kell biztosítani. Az egész Lakásszövetkezet gazdálkodásával összefüggő témák a Küldöttgyűlés hatáskörébe tartoznak. Az egyes épületek fenntartását szolgáló pénzügyi döntéseket általában  a Részközgyűlések gyakorolják.

a.) A Lakásszövetkezet zárszámadó küldöttgyűlését május 31-ig kell megtartani, illetve a zárszámadást ezen időpontig el kell fogadni.

1/1.) A Lakásszövetkezet két alapvető pénzforrásból gazdálkodik: a tulajdonosok által befizetett fenntartási díjból és vállalkozásainak bevételeiből.

1/2.) A tag és nem tag tulajdonosok által befizetett összeg nagyobb része az épületek üzemeltetését, a kisebbik hányad a felújítást szolgálja.

1/3.) A vállalkozások árbevétele viseli  saját működtetésük költségeit, nyereségük hozzájárul a tagság anyagi terheinek enyhítéséhez és a tartalékalap gyarapításához.

1/4.) A pénzügyi átláthatóság javítása érdekében – a lehetőségeken belül – meg kell határozni a szövetkezeti épületek központi igazgatási költségének és a vállalkozások ráfordításának elemeit.

Központi általános költség minden olyan költség, mely nem kapcsolható közvetlenül a vállalkozásokhoz.

a.) A központi általános igazgatási költség főbb elemei:

              - bér jellegű költségek,

              - posta,

              - tárgyi eszközök értékcsökkenése,

              - az iroda fenntartási költségei (a társasházkezelők és a műhely kivételével).

b.) A vállalkozási bevételeket terhelő ráfordítások elemei a vállalkozásokhoz közvetlenül rendelhető ráfordítások.

c.) A szövetkezeti tulajdonú ingatlanok bérletbevételének 8-15%-a fordítható igazgatási költségre, 10% a tartalékalapra, maximum 5% a bérleményi bevétellel nem vagy alacsony összeggel rendelkező épületek szolidaritási támogatására.

d.) A Lakásszövetkezet gazdálkodásában arra kell törekedni, hogy az épületek üzemeltetési költségének legalább 80%-át a lakástulajdonosok befizetése biztosítsa.

e.) A tisztségviselők tiszteletdíja a tartalékalapot csökkenti.

2.) Az öregedő épületek és a jogszabályilag előírt felújítások mind nagyobb forrást igényelnek. A növekvő forrásigény biztosítása érdekében megvalósítandó:

a.) Idővel minden szövetkezeti épület rendelkezzen OTP lakás-előtakarékossági szerződéssel.

b.) Folyamatosan biztosítani kell azt a minimális felújítási díjat, ami megfelel a jogszabályban előírt azon mértéknek, mely feljogosítja az épületet a kedvezményes kamatozású hitel felvételére.

c.) Fokozatosan úgy kell növelni az egyes épületek felújítási díját, hogy a lakás-előtakarékossági kötelezettség teljesítése után is maradjon pénz a kisebb felújítási munkákra.

d.) El kell érni, hogy a szövetkezeti tulajdonú bérleményekből származó bevételek mind nagyobb része – legalább a fele – az épületek felújítási alapjába kerüljön.

e.) A szövetkezeti vagyont elsősorban a tartalékalapot  visszapótlási garanciák mellett  az eddigieknél nagyobb mértékben kell a felújítások elősegítésének szolgálatába állítani.

3.) Minden választási ciklus első évében az ügyvezető-elnökhelyettes – a küldöttek és a műszaki vezető közreműködésével – tegyen javaslatot az épületi Részközgyűléseknek a ciklus főbb felújítási elképzeléseire. Ezt a javaslatot a tagság kiegészítheti, és döntést hozhat a pénzügyi források biztosításának lehetőségeiről.

3/1.) Az Alapszabály lehetővé teszi, hogy az egyes épületek közös használatát szolgáló részeinek, illetve központi vezetékrendszerének felújításához szükséges forrás egy részét – visszapótlási kötelezettség vállalása mellett – a Lakásszövetkezet a tartalékalapból finanszírozza.

A kérelem elbírálásánál az Igazgatóság vegye figyelembe:

              - az épület anyagi helyzetét és a tagság épület fenntartási költségviselésének mértékét,

              - a visszapótlás garanciáit,

              - hogy a visszapótlás maximális határideje egy év.

3/2.) Egy épület részleges felújítása megvalósulhat úgy is, hogy a tagság egy része vállalja a rá eső költség egy összegben való kifizetését, vagy a tagság egy része egy éven belüli részletfizetési lehetőséget kér, mások  középtávra szóló hiteltörlesztéssel vállalják a költségeket.

A részletfizetés és a kamattal járó hiteltörlesztés esetén az érintett tulajdonosoktól egyéni nyilatkozatot kell kérni garanciaként. Ebben a kérelemben egyéni elbírálás alapján az Igazgatóság jogosult dönteni, de a soron következő Küldöttgyűlést köteles tájékoztatni a tartalékalap terhére történő részletfizetés összegéről és a hitelfelvétel nagyságáról.

Hitelfelvétel esetén alkalmazható a szövetkezeti tulajdon vagy a magántulajdon jelzálogként való felajánlása.

3/3.) Amennyiben egy felújítást jogszabály ír elő, vagy hatóság rendel el, és annak forrása nem áll az épület rendelkezésére, vagy más célra gyűjtik a pénzt, a soros vagy rendkívüli részközgyűlésen kell döntést hozni a finanszírozásról.

 3/4.) Év közben, Részközgyűlési határozat nélkül a tagok javaslatára vagy célszerűségből felmerülő kisebb felújítást akkor rendelhet meg az ügyvezető-elnökhelyettes:

        - ha az épületi küldöttek egyetértenek a javaslattal,

        - ha a szükséges forrás az épület rendelkezésére áll,

        - ha a bekerülési költség nem haladja meg az épület tulajdonosai által fizetett egyhavi

felújítási díjat.

 

3/5.) Ha biztosító által térített káreseményről van szó, az ügyvezető-elnökhelyettes nagyobb összegű felújítást is elrendelhet részközgyűlési határozat nélkül, de erről a hirdetőtáblán tájékoztatni kell a lakástulajdonosokat, majd a zárszámadó Közgyűlésen kell beszámolni róla.

4.) Lakásszövetkezetünkben jelentős jogkörökkel és nagy felelősséggel rendelkeznek a részközgyűlések az épületek gazdálkodásában.

4/1.) Az épületi Részközgyűlések döntenek az üzemelési és felújítási díjakról, az aktuális felújításokról.

a.) A Küldöttgyűlés csak akkor emelhet kifogást egy épület pénzügyi döntéseivel kapcsolatban:

              - ha a tagság nem szavazza meg a biztonságos üzemelés és a jogszabályokban vagy hatóság által előírt felújítás pénzügyi fedezetét,

              - ha az épület pénzügyi helyzete miatt pótbefizetést kell elrendelni, amit a részközgyűlés nem szavaz meg,

              - ha a szövetkezeti tulajdon állapota veszélyesen romlik.

b.) Ha az Igazgatóság vagy a Küldöttgyűlés nem ért egyet a Részközgyűlés döntésével, újabb Részközgyűlésen kötelesek a tagok álláspontjukat megindokolni.

4/2.) A módosított Alapszabály lehetővé teszi, hogy a tagság a felújítási ciklusterv ellenére a zárszámadó és tervtárgyaló részközgyűlésen is tehet javaslatot a felújításra és egyes felújítási munkákra vonatkozó árajánlat beszerzésére.

Az ezen jogokkal való élés szervezetté és hatékonnyá tétele érdekében:

a.) az ügyvezető-elnökhelyettes minden év februárjában az épületben lévő hirdetőtáblán tegye közzé, hogy az adott épületben a jogszabályok és a ciklusterv alapján milyen felújítások időszerűek,

b.) az épületi küldöttek egy hónapon belül konzultáljanak a tagsággal, és március közepéig közöljék az ügyvezető-elnökhelyettessel hogy:

             - a tagság többsége milyen felújításokat szeretne, és milyen felújításokhoz kíván árajánlatot beszerezni,

             - milyen elképzeléseik vannak a felújítás költségeinek finanszírozására.

c.) A tagsági vélemény benyújtásához a tagság 10%-ának aláírása szükséges.

d.) Az ügyvezető-elnökhelyettes – a műszaki vezetővel – mérlegeli, rangsorolja és előkészíti a részközgyűlési felújítási előirányzatot.

e.) Minden, tagok által benyújtott árajánlatnak tartalmaznia kell:

              - a kivitelező cég nevét, telephelyét,

              - a műszaki tartalmat és annak költségét,

              - 2-3 hasonló műszaki tartalmú referenciamunkát.

f.) Az árajánlatok műszaki tartalmának elbírálása a lakásszövetkezet műszaki vezetőjének jogköre. A Részközgyűlésen ismertetni kell a műszaki vezető szakmai véleményét.

g.) Amennyiben a Részközgyűlés a szakmai véleményt figyelmen kívül hagyja, a Lakásszövetkezetet sem anyagi, sem erkölcsi felelősség nem terheli.

4/3.) Az épületek éves üzemelési és karbantartási előirányzataira – a több éves gyakorlat és a várható kiadások alapján – az ügyvezető-elnökhelyettes tesz javaslatot.

a.) Az előirányzatnak tartalmaznia kell az általános üzemelési és várható kiadásokat, a hulladékszállítás költségét, a tömb- és felelősségbiztosítás díját.

b.) Az üzemelés díját a kiadások és az egyéb bevételek figyelembevétele mellett kell előterjeszteni.

c.) A hosszú távon kiadott lakások tulajdonosai közös költségben, egyéb bevétel jogcímen havonta – magánszemély esetén -700,- , - cégek esetén – 1100,- forintot fizessenek. Amennyiben a lakást rövid távra

(ú.n. fizető vendégszolgáltatás) adják ki, magánszemély tulajdonos esetén ez az összeg havonta 1 200,- forint, cégek esetén 1 600,- forint legyen.

d.) A bekötési vízmérő utáni, a mellékmérőig terjedő csőszakaszon bekövetkezett csőrepedéskor elfolyt vízmennyiség közös költségként, az üzemelésben kerüljön elszámolásra.

4/4.) Az épületek zárszámadási elszámolását a terv-előirányzatok és a valós tényszámok alapján kell az ügyvezetésnek elkészíteni.

a.) Az épületi zárszámadások számadatainak elemzését az Igazgatóság köteles minden évben elvégezni, és a szükséges intézkedések megtételére az ügyvezető-elnökhelyettest felhatalmazni.

b.) Amennyiben a zárszámadási egyenleg hiánya meghaladja az üzemelési díj egyhavi bevételét, díjemelésre kell javaslatot tenni. A díjemeléseket – a tagság fizetőképességét figyelembe véve – fokozatosan, kisebb mértékben célszerű végrehajtani.

5.) A Lakásszövetkezet gazdálkodása átláthatóságának szélesítése, a bizalom erősítése érdekében:

                 - minden 100.000 és 500.000 Ft közötti felújítási munkára is két árajánlatot kell beszerezni,

                 - 500.000 és 1.000.000 Ft közötti munkákra legalább 2-3 árajánlat szükséges vagy meghívásos pályázat,

                 - 1.000.000 Ft feletti felújításokra meghívásos vagy nyilvános pályázatot kell kiírni,

                 - minden 500.000 Ft feletti szerződést fel kell tenni a Lakásszövetkezet honlapjára.

5/1/a.) Azonos műszaki tartalmú és költségű árajánlatnál  karbantartást végző partnerünk előnyben részesíthető.

b.) Az állami vagy önkormányzati pályázat, támogatás segítségével megvalósítható felújítások esetében a pályázatot kiíró által meghatározott feltételek és előírások szerint kell eljárni.

 5/3.) A Lakásszövetkezet működéséhez szükséges eszközök beszerzésében évi 100.000 Ft összegig az ügyvezető-elnökhelyettes, ezen összeg felett az Igazgatóság jogosult dönteni.

5/4.) Az Igazgatóság – a Felügyelő bizottság bevonásával – minden választási ciklusban köteles legalább egy év gazdálkodását, könyvelését akkreditált könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni és annak tapasztalatairól beszámolni.

                 a) Az Igazgatóság köteles a könyvvizsgálati tapasztalatok részletes elemzésére és a szükséges intézkedések megtételére.

                 b) A könyvvizsgálati megállapítások főbb tartalmi elemeiről tájékoztatni kell a Küldöttgyűlést, majd a tagságot is.

6.) Ha a Lakásszövetkezet gondnokságának hibájából egy épület közösségét kár éri, a Részközgyűlésnek joga van ahhoz, hogy az Igazgatósághoz kártérítésért folyamodjon. Ennek eljárási módja az alábbi:

6/1.) Kártérítésre akkor van mód:

a.) ha a felelős kártérítésre való kötelezésének jogi határideje lejárt,

b.) ha a biztosító nem vállal kártérítést,

c.) ha a kivitelező felszámolás miatt megszűnt,

d.) ha egyértelműen bizonyítható, hogy az anyagi kár a Lakásszövetkezet hibájára, mulasztására vezethető vissza.

6/2.) A kárpótlás megtagadható:

a.) ha a kár értéke nem éri el az épület egyhavi felújítási díját,

b.) ha a Részközgyűlés a műszaki vezető javaslatával ellentétes döntést hozott,

c.) ha a kár a személyes felelősség megállapítása útján megtéríthető.

6/3.) A kártérítés összegében 500.000 Ft-ig az Igazgatóság, e felett a Küldöttgyűlés jogosult dönteni.

6/4.) A kártérítés forrása a tartalékalap.

7.) Ha egy épület tulajdonosi közösségét vis maior kategóriájába sorolható kár éri, a szolidaritás elve alapján a Részközgyűlés kárenyhítésért fordulhat az Igazgatósághoz.

a.) Az Igazgatóság köteles az eset részletes kivizsgálására, a körülmények mérlegelésére, a javaslat kimunkálására.

b.) Ha a biztosító nem téríti a kárt.

c.) A kárenyhítés a kár 50%-áig terjedhet.

d.) A kárenyhítés 500.000 Ft-ig az Igazgatóság jogosítványa, azon felül a Küldöttgyűlés jogköre.

e.) A kárenyhítés forrása a tartalékalap.

8.) A Lakásszövetkezet zárszámadásával és tárgyévi költségelőirányzataival a tavaszi Küldöttgyűlés a Részközgyűlések lebonyolítása után foglalkozik.

Ennek keretében:

               - tudomásul veszi az épületek üzemelésének és felújításának, illetve előirányzatainak Részközgyűléseken jóváhagyott összesítőjét. Szükség esetén dönt a pótbefizetésekről,

              - dönt a szövetkezet vállalkozásainak tevékenységéről és terveiről,

              - dönt a vállalkozási eredmények felosztásáról,

              - jóváhagyja a Lakásszövetkezet vagyonáról szóló beszámolót, a tartalékalap bevételeit és kiadásait,

              - jóváhagyja az Igazgatóság, a Felügyelőbizottság és a szociális alapítvány munkájáról szóló beszámolókat,

              - elfogadja a függetlenített tisztségviselők és a szövetkezeti alkalmazottak béremelésére vonatkozó javaslatot.

9.) Az Alapszabály a vezető tisztségviselők esetében a munkáltatói jogokból a munkaviszony létesítésén, megszüntetésén, az alapbér meghatározásán túl a többi jogot, juttatást az Igazgatóságra ruházza.

Ezek többek között:

                 - az ügyvezető-elnökhelyettes jutalmazása a Felügyelő bizottsággal egyetértve,

                 - az ügyvezető-elnökhelyettes gépkocsi használati költségének meghatározása,

                 - az elnök és az ügyvezető-elnökhelyettes telefonhasználati összegének megállapítása.

Egyéb kérdéses esetben a Munka Törvénykönyvének előírásai az irányadóak.

10.) A rezsicsökkentéssel kapcsolatos előírások és azok végrehajtásával összefüggő teendők:

A Lakásszövetkezet Igazgatósága, a társasházak közös képviselője többletdíjfizetés nélkül tájékoztatja a tagokat, a nem tag tulajdonosokat, illetve a társasházak tulajdonosait a rezsicsökkentésről a törvény előírásai szerint.

11.) A Lakásszövetkezet igazgatási tevékenységének lebonyolítására alkalmazottakat foglalkoztat, akikre a Munka Törvénykönyve előírásai vonatkoznak.

11/1.) Az alkalmazottak az alábbi munkakörökben tevékenykednek: műszaki vezető, vezető könyvelő, társasházkezelő, pénztáros, gondnok, adminisztrátor, karbantartó.

11/2.) Az alkalmazottak esetében a munkáltatói jogokat az ügyvezető-elnökhelyettes gyakorolja, de az irodai dolgozók felvételéről és elbocsátásáról előre tájékoztatni kell az Igazgatóságot.

Új munkakör létesítéséhez az Igazgatóság hozzájárulása szükséges.

11/3.) A Küldöttgyűlés határozata értelmében a dolgozók munkájának elismerésére és ösztönzésére maximum egyhavi munkabérnek megfelelő összeg használható fel.

A felosztás elveiről az ügyvezető-elnökhelyettes tájékoztatja az Igazgatóságot, de a differenciált felhasználás az ügyvezető joga.

Célszerű a jutalmazást előre meghatározott feladatokhoz kötni.

11/4.) Az alkalmazottak étkezési költségtérítési összegének meghatározása – a jogszabályok és a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével – az Igazgatóság joga. Az erről szóló döntést az év végi vagy az év eleji igazgatósági ülésen kell meghozni.

11/5.) Azt a lakásszövetkezeti tagot vagy alkalmazottat, aki munkájának elismeréseként állami, vagy szövetkezeti kitüntetésben részesül,  és a kitüntetés adományozója csak erkölcsi elismerésben részesíti,  az Igazgatóság a jutalmazási keret terhére pénzbeli jutalomban részesítheti.

11/6.) Az Igazgatóság kötelezettsége, hogy a dolgozók szakmai továbbképzésének lehetőségét és anyagi feltételeit biztosítsa.

12.) Az Alapszabály (VI/10. pontja) rendelkezik a Lakásszövetkezet Szociális Alapítványának működtetéséről. A forrást biztosító Küldöttgyűlés vállalja, hogy ha az Alapítvány pénzügyi kerete 500.000 Ft alá csökken, a legközelebbi ülésen dönt – a vállalkozási nyereség terhére – a szükséges forrás kiegészítéséről.

VII.

 

Szervezeti átalakulások

A szervezeti átalakulásokat – egyesülés, szétválás, kiválás – részletesen szabályozza a Lakásszövetkezetekről szóló törvény, illetve az Alapszabály.

 

VIII.

 

A Lakásszövetkezet megszűnése

A Lakásszövetkezet megszűnésének feltételeit a jogszabályok határozzák meg.

 

 

 

 

IX.

A Lakásszövetkezet képviselete

 

1.) A Lakásszövetkezet képviseleti jogát az Alapszabály egyértelműen rendezi.

2/a.) Az ügyvezető teljes jogkörrel képviseli a Lakásszövetkezetet külső szerveknél, harmadik személlyel szemben.
b.) A Lakásszövetkezet nevében egy személyben írhat alá kötelezettségvállalást, egyéb levelet, kivéve olyan kötelezettségvállalást, mely jogszabályba ütközik, az Alapszabály vagy a Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik.
c.) A Lakásszövetkezettel kapcsolatos ügyekben az ügyvezető-elnökhelyettes jogosult a sajtó, a hírközlő szervek tájékoztatására, de erre felkérheti a konkrét munkát végző ügyintézőt is.

3.) A Lakásszövetkezetnél  banki átutalások esetén két első számú – az elnök és az ügyvezető-elnökhelyettes – aláíró szerepel. A második aláíró megbízott alkalmazott. Az ügyvezető-elnökhelyettes akadályoztatása esetén az elnök gyakorolja az első aláíró szerepét.

4.) Abban az esetben, ha bizonyos szerződésekhez a partner kettős aláírást kér, a két első aláíró vagy – akadály esetén – az egyik első aláíró és a megbízott igazgatósági tag jogosult.

5.) Az aláírási joggal rendelkezőkről egy hitelesített, számozott lapú füzetben nyilvántartást kell vezetni (Aláírásra jogosultak könyve).

X.

 

Törvényességi felügyelet, a határozatok bírósági felülvizsgálata és a kisebbségvédelem

1.) A Lakásszövetkezet törvényességi felügyeletét a Baranya Megyei Törvényszék Cégbírósága látja el.

A törvényességi felügyeleti jogkör nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben más bírósági, vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. A törvényességi felügyelet nem irányulhat a jogi személy döntéseinek gazdaságossági, célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.

2.) A jogi személy határozatai felülvizsgálatának lehetőségét az Alapszabály tartalmazza.

A Lakásszövetkezet határozatainak felülvizsgálatát egyszerűsíti a módosított Alapszabály, mert a határozat a bírósági megtámadást nem köti az előzetes felügyelő bizottsági benyújtáshoz.
3.) Az Alapszabály (X/3. pontja) lehetővé teszi a választott bírósági utat. Ez akkor lehetséges, ha az ügy szövetkezeti jogvitának minősül az alábbi esetekben:

a.) Ha a Lakásszövetkezet és tagja vagy volt tagja között a szövetkezeti tagsági jogviszonyból eredő jogvita alakul ki. Ideértve a szövetkezeti szervek által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatának kezdeményezését.

b.) Ha a tagok egymás közötti jogviszonyában az Alapszabállyal kapcsolatban vagy a Lakásszövetkezet működésével összefüggésben keletkezik jogvita.

c.) Ha a Lakásszövetkezet és a vezető tisztségviselő vagy a felügyelő bizottsági tag között, a vezető tisztségviselői vagy a felügyelő bizottsági tagi jogviszonyból ered a jogvita.

4.) A kisebbségvédelmet az új Ptk. szélesítette, ami bekerült az Alapszabályba. A figyelmet arra kell felhívni, hogy az új kisebbségvédelmi jogi eljárásban az érintett (Közgyűlés, Küldöttgyűlés, épületi Részközgyűlés) fórum szavazati joggal rendelkező tagjainak 5%-os együttműködése szükséges.

 

XI.

 

Érdekképviselet

Az érdekképviseleti szervekben résztvevő képviselőink évente kötelesek tevékenységükről beszámolni a Küldöttgyűlésnek.

 

XII.

Az SZMSZ nyilvánossága

Az SZMSZ a Lakásszövetkezet honlapján elérhető, a szövetkezeti irodában megtekinthető.

 

 

XIII.

Mellékletek

 

-         Adatkezelési szabályzat

-         Munkaköri leírások

-         Munkabiztonsági- tűzvédelmi szabályzat

-         Alapszabály

-         A lakások és az épületenként válaszható küldöttek száma

 

 

XIV.

Záró rendelkezések

 

1.) A Küldöttgyűlés 2016. május 19-i ülésén 32 igen (100%) szavazattal jóváhagyta a Szervezeti és Működési Szabályzatot.

2.) Az SZMSZ-re vonatkozó határozat részleteit a Küldöttgyűlés 8/V/2016. számú határozata tartalmazza, amit minden tagnak kézbesítettünk.

 

 

 

A Pécsi „Jókai” Lakásszövetkezet lakásainak és választható épületi küldötteinek száma

 

                                           Lakások száma:                            Választható küldött(ek) száma:

 

Móricz Zs. tér   1.                        40                                                               3

Móricz Zs. tér   3.                        40                                                               3

Móricz Zs. tér   5.                        39                                                               3

Móricz Zs. tér   7.                        25                                                               2

Móricz Zs. tér   9.                        25                                                               2

Móricz Zs. tér 11.                        19                                                               1

Móricz Zs. tér 14.                        35                                                               3

Móricz Zs. tér 15.                        43                                                               3

Jókai u. 32-34-36.                       34                                                                3

Jókai u. 35-37.                            78                                                                6

Jókai u. 41-43.                            38                                                                3

Jókai u.43/A.                                9                                                                 1

Jókai u. 45-47.                            38                                                                3

Nagy Lajos király u.   8.             82                                                                 6

Nagy Lajos király u. 10.             82                                                                 6

Összesen:                                  627                                                               48

 

 

 

Pécs, 2017.november 24.

 

A Küldöttgyűlés az SZMSZ VI§ 4/3/c pontját a 13/XI.30/2018.sz. határozat szerint módosította.
Pécs, 2018. november 30.