A „Jókai” Lakásszövetkezet az 1960. évi október hó 4. napján elfogadott, majd az 1992. évi I. törvény és a 2004. évi CXV. törvény, illetve ennek 2011. évi módosítása, továbbá a 2013. évi V. törvény alapján egységes szerkezetbe foglalt alapszabályát a 2023. december 1. napján megtartott küldöttgyűlésén a záradékban feltüntetetteknek megfelelően elfogadta és hatályosította.

1.) A törvény alapján az Alapszabály kiterjed a lakásszövetkezeti épületek, lakások építésére, fenntartására, működésére, gazdálkodásának alapvető szabályaira, továbbá a Lakásszövetkezet és tagjai közötti jogviszonyra, a szervezeti átalakítására és megszüntetésére vonatkozó szabályokra.

2.) A lakásszövetkezeti törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (továbbiakban Ptk.) rendelkezései az irányadóak.

3.) Az Alapszabály a Lakásszövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya. A tartalmát a Lakásszövetkezet tagsága határozza meg, figyelembevéve a lakásszövetkezeti törvényt, a Lakásszövetkezet céljait, feladatait, adottságait és hagyományait.

4.) Az Alapszabályban kell meghatározni:

a.) a Lakásszövetkezet nevét, székhelyét, tevékenységének céljait, feladatait és tevékenységi körét;

b.) a Lakásszövetkezet szervezetére és szerveink működésére vonatkozó szabályokat;

c.) a testületi szerveinek hatáskörét, feladatait, tagjainak számát;

d.) tisztségviselőit, a feladatuk ellátásához szükséges szakmai követelményeket, megbizatásuk időtartamát, a megválasztásukra vonatkozó szabályokat;

e.) a tisztségviselővel szemben felmerülő kizáró okot, vagy a tisztség betöltésével összeférhetetlen körülmény megszüntetésére és megszűnésére vonatkozó igazolás módját;

f.) a Közgyűlés, a Küldöttgyűlés, a Részközgyűlések összehívásának módját, hatáskörét, eljárási szabályait;

g.) a tagok jogait és kötelezettségeit;

h.) az építési, illetve fenntartási költségek viselésének és felosztásának módját;

i.) a költséghátralék megfizetésével, a fizetési meghagyással, jelzálogjog bejegyzésével, illetve törlésével kapcsolatos szabályokat;

j.) a tagfelvétellel és a tagsági viszony megszünésével összefüggő eljárási szabályokat;

k.) a Lakásszövetkezet képviseletének szabályait;

l.) az írásbeli szavazásra előterjeszthető napirendeket, az eljárás részletes szabályait, a szavazás eredményéről történő tájékoztatás módját és a határozatok közlésének határidejét,

m.) a tag, vagy nem tag tulajdonában vagy használatában lévő lakás használatának és hasznosításának szabályait,

n.) a Házirend alapvető témaköreit,

o.) az Alapszabályon kívüli más belső szabályzatok megnevezését és a megalkotásukra jogosult testület megnevezését,

p.) a törvény által előírt, vagy a Közgyűlés által szükségesnek tartott egyéb kérdéseket.

5.) A Közgyűlés az Alapszabályt a jelenlévők szavazatának kétharmados többségével bármikor módosíthatja.

A módosítást közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

I. fejezet

A lakásszövetkezet neve, célja, tevékenysége

1.) a.) A Lakásszövetkezet cégneve: Pécsi „Jókai” Lakásszövetkezet

b.) A Lakásszövetkezet székhelye: 7622 Pécs, Nagy Lajos király u. 8/B.

c.) A Lakásszövetkezet egységes statisztikai számjele: 10098990-7010-121-02

d.) A Lakásszövetkezet lakóépületek építésére és fenntartására létrejött gazdálkodó szervezet, jogi személy.

2.) A Lakásszövetkezet célja:

a.) az önkéntes szövetkezésbe rejlő előnyök felhasználásával gondoskodni a szövetkezeti épületek, lakások, közösségi helyiségek és épülettartozékok, gépkocsitárolók fenntartásáról (üzemeltetés, karbantartás, felújítás) rendeltetésszerü hasznosításáról;

b.) a Lakásszövetkezet működtetésénél az önsegély, a szolidaritás, a tagi demokrácia, az önkéntes közreműködés, a tagok szolgáltatási igényének figyelembevétele és megvalósítása;

c.) a Lakásszövetkezet által saját szervezésben, az önkormányzattal való együttműködésben, illetve vállalkozók közreműködésével épületek, lakások építése, illetve építtetése.

3/1.) A Lakásszövetkezet alaptevékenységébe tartozó feladatai:

a.) a lakásszövetekezeti tulajdonban álló épületekben a tagok által közösen használt eszközök, épületrészek, használatba adása, illetve fenntartása;

b.) a Lakásszövetkezet gazdálkodásának, számvitelének, pénzkezelésének, ügyvitelének megszervezése;

c.) a Lakásszövetkezet működésének és belső rendjének kialakítása;

d.) a Lakásszövetkezet tagjai részére nyújtandó közcélu tevékenység ellátása;

e.) lakásszövetkezeti tulajdonu lakóépület, illetve lakások építése, illetve építtetése;

3/2.) A Lakásszövetkezet tevékenységét a saját és tagjai, illetve nem tag tulajdonosok részére végzi, ezzel nyereségre nem törekszik.

3/3.) A Lakásszövetkezet alaptevékenysége: TEÁOR 68.32 Ingatlankezelés

4/1.) A Lakásszövetkezet az alaptevékenységi körébe nem tartozó vállalkozásokat is végez. A vállalkozási tevékenység adózott eredményét az alaptevékenység ellátására, vállalkozások fejlesztésére, valamint tartalékalap képzésére fordítja.

4/2.) A lakásszövetkezet vállalkozási tevékenysége (i):

• TEÁOR 43.22 Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló szerelés
• TEÁOR 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
• TEÁOR 81.10 Építményüzemeltetés
• TEÁOR 61.90 Egyéb távközlés
• TEÁOR 71.12 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás
• TEÁOR 74.90 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
• TEÁOR 63.99 M.n.s. egyéb információs szolgáltatás
• TEÁOR 82.99 M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás
• TEÁOR 66.19 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység
• TEÁOR 68.31 Ingatlanügynöki tevékenység
• TEÁOR 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység
• TEÁOR 69.20 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység
• TEÁOR 73.11 Reklámügynöki tevékenység

4/3.) Az üzletszerűen végzett vállalkozási tevékenységekre az adott törvények vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (Pl.: Társasházakról szóló törvényt)

II. fejezet

A tulajdon- és a használati viszonyok

1.) A lakásszövetkezeti lakóházakban és a hozzátartozó létesítményekben az 1992. évi részközgyűlések megerősítő határozata alapján – összhangban a lakásszövetkezeti törvényben foglaltakkal – a tulajdonviszonyok a következők:

1/1.) Magántulajdonban vannak: (állampolgári, jogi személyek)

a.) a lakások és az egyéb nem lakás céljára szolgáló helyiségek, melyek a földhivatali nyilvántartásban önálló ingatlanként vannak bejegyezve;

b.) a lakásokhoz tartozó, azon belül lévő és annak tartozékait képező villamos- és gázvezetékek a fogyasztásmérőig. Fogyasztásmérő hiányában a lakáson belüli rész;

c.) a lakás fűtőberendezései az ahhoz tartozó csővezetékek, víz-szennyvíz csőrendszerei, a függőleges gyűjtőcső, illetve fővezetékig;

d.) a kaputelefonok lakáson belüli berendezései és vezetékei;

e.) a TV lakáson belüli vezetéke és csatlakozó aljzata;

f.) a lakásokhoz tartozó erkélyek és annak mellvédei;
g.) a lakások összes nyilászárói, ablakainak könyöklői, üvegezése és azok burkolata;

h.) a kémény lakáson belüli tisztító és bekötő nyílásai.

1/2.) Lakásszövetkezeti tulajdonban vannak mindazon ingatlanrészek, közös használatot szolgáló berendezések, amelyek nem más tulajdonos részére vannak bejegyezve.

A. Ezek legfőbb elemei:

a.) az épületekhez tartozó földrészek;

b.) az épületekben lévő közös helyiségek, lépcsőházak, folyosók, szárítók, mosókonyhák, tárolók, légóhelyiségek, szeméttárolók, szemétledobók, a központi berendezések helyiségei (lift-kamrák, hő-elosztó helyiségek, elektromos központok);

c.) az épületszerkezetek, homlokzatok, héjazatok, tetőterek, padlásterek;

d.) a lakásokat ellátó energia-, víz-, szennyvíz-, hőszolgáltató fővezetékek a laká elosztóig;

e.) liftek, szellőzők;

f.) a kaputelefon és az épületen belüli hálózata;

g.) a házfelügyelői lakások;

h.) a gépkocsitárolók;

i.) a lakásszövetkezeti iroda, és a leltárban szereplő tárgyak;

j.) a harkányi üdülő és bútorzata;

k.) a közösségi helyiségekből kialakítött üzlethelyiségek;

B. A Lakásszövetkezet tulajdonában lévő, az ingatlan nyilvántartásban önálló albetéttel rendelkező lakások (16 db.).

Az önálló albetéttel rendelkező lakások (16 db.)

• Pécs, Móricz Zsigmond tér 1. sz. 33 négyzetméteres, Hrsz.: 18888/A/32
• Pécs, Móricz Zsigmond tér 3. sz. 33 négyzetméteres, Hrsz.: 18889/A/32
• Pécs, Móricz Zsigmond tér 5. sz. 40 négyzetméteres, Hrsz.: 18890/A/32
• Pécs, Móricz Zsigmond tér 7. sz. 47 négyzetméteres, Hrsz.: 18891/A/20
• Pécs, Móricz Zsigmond tér 9. sz. 38 négyzetméteres, Hrsz.: 18892/A/20
• Pécs, Móricz Zsigmond tér 14.sz.37 négyzetméteres, Hrsz.: 18908/A/35
• Pécs, Móricz Zsigmond tér 15.sz.37 négyzetméteres, Hrsz.: 18907/A/35
• Pécs, Jókai u. 32. sz. 37 négyzetméteres, Hrsz.: 18830/A/34
• Pécs, Jókai u. 35. sz. 36 négyzetméteres, Hrsz.: 18870/A/80
• Pécs, Jókai u. 37. sz. 36 négyzetméteres, Hrsz.: 18870/A/81
• Pécs, Jókai u. 41. sz. 34 négyzetméteres, Hrsz.: 18885/A/32
• Pécs, Jókai u. 45. sz. 34 négyzetméteres, Hrsz.: 18887/A/32
• Pécs, Nagy Lajos király u. 8/A. 36 négyzetméteres, Hrsz.: 18901/15/A/90
• Pécs, Nagy Lajos király u. 8/B. 36 négyzetméteres, Hrsz.: 18901/15/A/91
• Pécs, Nagy Lajos király u. 10/A. 36 négyzetméteres, Hrsz.: 18901/16/A/91
• Pécs, Nagy Lajos király u. 10/B. 36 négyzetméteres, Hrsz.: 18901/16/A/90

C. A Lakásszövetkezet tulajdonában lévő, az ingatlan nyilvántartásban önálló albetéttel rendelkező üzlethelyiségek (6 db.)

• Pécs, Nagy Lajos király u. 8/A. 30 négyzetméteres, Hrsz.: 18901/15/A/93
• Pécs, Nagy Lajos király u. 8/A. 30 négyzetméteres, Hrsz.: 18901/15/A/92
• Pécs, Nagy Lajos király u. 8/A. 11 négyzetméteres, Hrsz.: 18901/15/A/94
• Pécs, Nagy Lajos király u. 10/A. 32 négyzetméteres, Hrsz.: 18901/16/A/92
• Pécs, Nagy Lajos király u. 10/A. 30 négyzetméteres, Hrsz.: 18901/16/A/93
• Pécs, Jókai u. 35. 12 négyzetméteres, Hrsz.: 18870/A/82

D. A Lakásszövetkezet tulajdonában lévő, az ingatlan nyilvántartásban önálló albetéttel rendelkező garázsok (13 db +1 db iker .)

• Pécs, Nagy Lajos király u. 8. (6 db.) 11 négyzetméteres, Hrsz.: 18901/15/A/86 17 négyzetméteres, Hrsz.: 18901/15/A/84-85-87-88-89
• Pécs, Nagy Lajos király u. 10. (6 db.) 11 négyzetméteres, Hrsz.: 18901/16/A/86 17 négyzetméteres, Hrsz.: 18901/16/A/84-85-87-88-89
• Pécs, Nagy Lajos király 8. sz. épülettel szembeni garázssor Hrsz.: 18901/15/A/43 17m2
• Pécs, Jókai u. 51/1 Hrsz.: 18906/4/A/5 13+13 m2

1/3.) A Lakásszövetkezet – a tulajdonának védelme, a biztonságos működése érdekében – a saját vagyonából fel nem osztható vagyonrészt hozott létre. A fel nem osztható vagyon a szervezeti változások esetében a jogelőd tulajdonát képezi, a vagyonmegosztási döntésnél nem vehető figyelembe.

A fel nem osztható vagyon körébe tartoznak:

a.) A Lakásszövetkezet irodája 1 db. és berendezési tárgyai. Pécs, Nagy Lajos király u. 8/B. 64 négyzetméteres alapterületű, Hrsz.: 18901/15/A/43.

b.) A harkányi társasüdülő és berendezése: Harkányfürdő, Bartók Béla u. 19. 26 négyzetméteres, Hrsz.: 2377/A/28.

c.) A kábel TV eladásából származó, szövetkezeti vagyonban maradó 40 Millió forint, illetve a belőle vásárolt ingatlanok.

2.) A lakóépületekhez tartozó, a lakásszövetkezet tulajdonában álló földrészek és épületrészek használatára az adott épületbeli lakástulajdonosok mindegyike jogosult, e jogát egyik tulajdonos sem gyakorolhatja a többiek jogának, vagy jogos érdekeinek sérelmére.

3/1.) A téglaépületekben minden eredetileg épült lakás tulajdonosa elvileg jogosult egy pincerekesz (egyéni tároló) használatára. Az emelet- és tetőtér-beépítések során keletkezett lakások tulajdonosainak az épület lehetőségei szerint, közös vagy egyéni
tárolót kell biztosítani.

3/2.) A lakás egészének, vagy egy részének nem lakás céljára történő használatára, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségben folytatható tevékenység feltételeire megállapított szabályok a használat jogcímétől függetlenül a mindenkori használó részére is kötelezőek.

4/1.) A gépkocsitárolókat elsősorban a Lakásszövetkezet tagjai vehetik igénybe, kivéve a tartalékalapból vásároltakat. A gépkocsitárolók elosztásánál az SZMSZ-ben foglaltak szerint kell eljárni.

4/2.) A lakásszövetkezeti tulajdont képező lakások, ingatlanrészek, illetve az épületek külső homlokzata használatba-vételének nem feltétele a lakásszövetkezeti tagság. Ezen bérleményeknél a lakásszövetkezeti tagok is bérlőnek számítanak.

A szövetkezeti tulajdon funkciójának megváltoztatására az Igazgatóság jogosult, figyelembe véve a III/5/8. pontban foglaltakat. A használatba adás követelményeire az SZMSZ-ben leírtak irányadóak.

5/1.) Az egyes épületekre vonatkozó hatósági előírásokat az igazgatóság köteles a tulajdonosokkal ismertetni. Amennyiben azok ismeretében a tulajdonosok nem hozzák meg a szükséges döntéseket, vállalniuk kell a hatósági szankciók anyagi következményeit. A kiszabott bírságok az adott épület közös költségét terhelik.

5/2/a.) Az épületek Lakásszövetkezet tulajdonát képező homlokzati, tetőszerkezeti és egyéb részein bármit elhelyezni, átalakítani, az eredeti szerkezettől és színezéstől alapvetően eltérni – a hatósági engedélytől függetlenül – csak az Igazgatósághoz írásban benyújtott kérelem illetve írásbeli jóváhagyás után lehet. Az Igazgatóság döntése az illetékes építési hatóságnál megtámadható.

5/2/b.) Az egyes épületek tulajdonosai 50%-nál magasabb szavazati aránnyal dönthetnek az egész épületre vonatkozóan a nyílászárók egységes szerkezetéről. Ezt az Igazgatóság – ha jogszabályba nem ütközik – köteles tudomásul venni, illetve engedélyezni.

5/2/c.) Az 5/2/a. és b. pontban foglaltak részletes szabályozását az SZMSZ tartalmazza

5/3/a.) A lakás egészének, vagy egy részének nem lakás céljára történő hasznosítás esetén – az illetékes szakhatósági engedély mellett – szükséges az Igazgatósághoz írásban benyújtott kérelem és az Igazgatóság hozzájárulása is.

5/3/b.) A lakás egészének, vagy egy részének a nem lakás céljára történő használatára, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiség feltételeire megszabott szabályok nem lehetnek a törvény rendelkezéseivel ellentétesek, vagy szigorúbbak.

6/1.) A tag és nem tag lakástulajdonosok olyan lakásátalakítási, felújítási vagy bővítési munkái, melyek falazatok bontásával és helyreállításával, az épület statikai állapotával kapcsolatosak, a közművek áthelyezésével és a fűtési mód megváltoztatásával járnak, s így a közművek rendeltetésszerű működését befolyásolhatják, az Igazgatósághoz – ha jogszabály előírja az illetékes szakhatósághoz is – írásban benyújtott kérelem alapján megkapott írásos engedély birtokában valósíthatók meg.

A tulajdonos az Igazgatóság elutasító döntését az illetékes építési hatóságnál megtámadhatja.

Az eljárási kötelezettségeket az SZMSZ tartalmazza.

6/2.) A zajjal, épületrezgéssel járó felújítást, átalakítást – a munka megkezdésének és befejezésének idejét megjelölve – be kell jelenteni az Igazgatóságnak, majd erről tájékoztatni kell az adott épület tulajdonosait is.

A lakáson belüli építési – szerelési munka és a zajjal járó tevékenység végzése csak a műszakilag feltétlenül indokolt ideig tarthat, a házirend szabályi szerinti időpontban.

7/1.) A közös tulajdonban lévő épületrészek és eszközök használatát, a társadalmi együttélés szabályait tartalmazó házirendet minden tulajdonosnak, bérlőnek, ideiglenes jelleggel lakó, vagy tartózkodó személynek kötelessége betartani, illetve betartatni.

7/2.) A házirend részletes szabályainak tartalmi elemei:

a.) az épület közös használatára szolgáló területek, helyiségek és eszközök
igénybevételének szabályai;

b.) az épület homlokzatával, szerkezetével, szinezésével összefüggő előírások;

c.) a lakáson belüli építési-szerelési munkák végzésének, illetve végeztetésének
szabályai;

d.) a zajjal járó tevékenység, illetve a lakás tulajdonosok nyugalmával összefüggő
előírások;

e.) a raktározás, a tartós és ideiglenes tárolás követelményei;

f.) a szennyezések, dugulások megakadályozásával, a közösségi területek
tisztántartásával kapcsolatos szabályok;

g.) az állattartással összefüggő előírások;

h.) a gépjárművek tárolásával, használatával foglalkozó követelmények;

i.) a rovarírtás szabályai;

j.) a dohányzás szabályai.

7/3.) A Házirend részletes szabályait a Küldöttgyűlés hivatott megalkotni. Az egyes épületek Részközgyűlései – a magukra vonatkozó részt – kiegészíthetik, ha az nem ellentétes az alapszabállyal, más jogszabállyal.

7/4.) A Házirendet a lakástulajdonosknak rendelkezésére kell bocsátani és minden lépcsőházban kifüggeszteni.

7/5.) A Lakásszövetkezet tulajdonában álló, közös hasznosításra szóló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt rendszerű kamerarendszer kiépítéséről az érintett épületek részközgyűlése kétharmados többséget igénylő szavazatával dönthet. A kamerarendszer működtetése esetén az igazgatóságnak külön szabályzatot kell alkotni az üzemeltetésről, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok kezeléséről.

8/1.) A magántulajdonban lévő lakások, a közösségi tulajdon és az emberi élet biztonságát szolgálja a Tűzrendészeti Szabályzat. Annak betartása és betartatása minden tulajdonos részére kötelező.

8/2.) A Tűzrendészeti utasítás részletes kimunkálása – az érvényben lévő jogszabályok figyelembevételével – az igazgatóság kötelessége.

8/3.) A Tűzrendészeti utasítást a tulajdonosok rendelkezésére kell bocsátani és a lépcsőházakban kifüggeszteni.

III. fejezet

Az önkormányzati szervek és működésük, a tisztségviselők

1.) A Lakásszövetkezet önkormányzati szervei:

a.) Közgyűlés

b.) Körzeti részközgyűlés

c.) Épületi részközgyűlés

d.) Küldöttgyűlés

e.) Igazgatóság

f.) Felügyelőbizottság

g.) Eseti bizottságok

2.) Közgyűlés

2/1.) A Lakásszövetkezet legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a feladatát közgyűlési és részközgyűlési formában is gyakorolhatja, illetve – kizárólagos jogköröket kivéve – a Küldöttgyűlésre ruházhatja.

2/2.) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a.) a Lakásszövetkezet egyesülésének, szétválásának, megszünésének elhatározása;

b.) döntés a szétválással, kiválással kapcsolatos vagyon megosztásáról;

c.) a küldöttgyűlés hatáskörét szabályozó kérdések.

2/3.) A Közgyűlés – III.2/2. pontban foglalt kizárólagos hatáskörét kivéve – jogkörét a Küldöttgyűlés hatáskörébe utalja.

2/4/a.) Kötelező a Közgyűlés összehívása, ha azt a tagok legalább 10 %-a, vagy a Felügyelő bizottság írásban, a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével indítványozza. Ha az indítványt az Igazgatóság nem fogadja el, illetve a közgyűlést 45 napon belül nem hívja össze, a Felügyelőbizottság az ezt követő 30 napon belül köteles összehívni. Amennyiben azt a Felügyelőbizottság elmulasztja az esetben az összehívást kérő tagok, vagy az általuk megbízott személy jogosult a Közgyűlés összehívására.
b.) A meghirdetett Közgyűlés napirendjére a tagok 10%-ának indítványára bármely ügyet napirendre lehet tűzni. Az indítványt legkésőbb a Közgyűlés megtartása előtt 8 nappal kell benyújtani az Igazgatósághoz. Az így kiegészített napirendről a tagokat legalább 3 nappal a Közgyűlés előtt a hirdetőtáblán keresztül értesíteni kell.

2/5.) A Közgyűlést az Igazgatóság hívja össze, a hatáskörébe tartozó ügyekben és szükség szerint.

2/6.) A Közgyűlést legalább 15 nappal megelőzően, írásban vagy hírdetmény útján lehet összehívni. A meghívó vagy hirdetmény 1 példányát az épületben jól látható helyen ki kell függeszteni. Sürgős esetben 15 napnál rövidebb időn belül is összehívható a Közgyűlés, Részközgyűlés, de a sürgősség okát a meghívóban fel kell tüntetni. Sürgős esetnek minősül az épületrészek, vagyontárgyak, épületberendezések biztonságát közvetlenül veszélyeztető helyzet kialakulása. A sürgősség esetéről az Igazgatóság jogosult dönteni.

2/7.) A közgyűlési meghívónak, vagy hirdetménynek tartalmaznia kell a törvényben és az SZMSZ-ben meghatározott követelményeket.

2/8.) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon – az érintett tagok – több mint fele megjelent.

5/2/a.) Ha a Közgyűlés határozatképtelen 15 napon belüli időpontban, azonos napirendi pontokkal újabb Közgyűlést (a továbbiakban megismételt Közgyűlés) kell tartani. A megismételt Közgyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes.

5/2/b.) A megismételt Közgyűlés az eredeti időpont után fél óra múlva megtartható.

5/2/c.) Nem lehet megismételt Közgyűlést tartani a Lakásszövetkezet egyesülése, szétválása és megszünése kapcsán meghozandó döntések esetében, kivéve a kiválással kapcsolatos vagyonmegosztásról hozandó döntéseket.

5/2/d.) A megismételt Közgyűlés csak az eredeti napirendben szereplő kérdésekben hozhat határozatot.

2/10.) A Közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok több mint felének szavazatával, nyílt szavazással hozza, kivéve az Alapszabály módosítását, a tisztségviselők megválasztását és visszahívását, a fel nem osztható vagyon csökkenését, a Lakásszövetkezet megszüntetését.

2/11.) A Közgyűlésen, Részközgyűlésen lakásonként csak egy-egy szavazatot lehet figyelembe venni.

2/12.) Ahol egy lakásban több lakásszövetkezeti tag van, kötelesek megállapodni az egységes szavazásban. Amennyiben nem tudnak megállapodni az egységes szavazásban az ellentétes szavazatok egymást kizárják, érvénytelenek.

2/13.) A Lakásszövetkezet tagját a Közgyűlésen (Részközgyűlésen) írásbeli meghatalmazás alapján lehet képviselni.

2/13/a.) Nem lehet képviselő az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság elnöke vagy tagja.

2/13/b.) A képviselő a Közgyűlésen több tag képviseletére is jogosult, de az egy képviselő által képviselt tagok száma nem haladhatja meg az adott fórum tagjainak 10%-át.

2/13/c.) A meghatalmazást közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni.

2/13/d.) A meghatalmazás szólhat egyszeri alkalomra, vagy visszavonásig terjedő időre.

2/13/e.) A meghatalmazás esetében a jelenléti íven a tulajdonos neve mellett fel kell tüntetni a meghatalmazott nevét.

2/13/f.) A meghatalmazásokat a jegyzőkönyv mellé kell csatolni.

2/14.) A Közgyűlésen jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmát – a törvény alapján – az SZMSZ tartalmazza.

2/15/a.) A jegyzőkönyvet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá, valamint közgyűlésen erre megválasztott két lakásszövetkezeti tag hitelesíti.

2/15/b.) A jegyzőkönyvbe bármely tag betekinthet és arról – az Igazgatóság által
meghatározott másolási költség megfizetésével – másolatot kérhet.

2/16.) Az Igazgatóságnak a Közgyűlésen meghozott határozatokat valamennyi tag és nem tag
tulajdonossal írásban, a közgyűlés megtartásától számított 30 napon belül kézbesítés útján közölni kell. A határozatok kézbesítésénél az SZMSZ-ben leírtak szerint kell eljárni.

2/17.) A Lakásszövetkezet tagsága Közgyűlés, Részközgyűlés összehívása nélkül is szavazhat – írásbeli szavazással – ha a döntés ilyen módon is megvalósítható.

2/18.) Az írásbeli szavazás eljárási szabályai:

2/18/a.) az írásbeli szavazás témájáról, a legfontosabb tényekről, adatokról, a várható időpontjáról és módjáról a hirdetőtáblán keresztül tájékoztatni kell a tagságot;

2/18/b.) a szavazólapon fel kell tüntetni a szavazás témáját, a választási lehetőséget (igen, nem, tartózkodás);

2/18/c.) a szavazásról – III.2/14. pont értelemszerü alkalmazásával – jegyzőkönyvet készít az elnök, amit két taggal hitelesíteni szükséges.

2/18/d.) a szavazás eredményéről a III./2/16. pontban foglaltak szerint kell eljárni.

2/19.) Nem lehet írásbeli szavazással dönteni a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó – III.2/2/a és b.) pontban szereplő – ügyekről, az alapszabály megalkotásáról és módosításáról, a tisztségviselők megválasztásáról és visszahívásáról, illetve díjazásáról, továbbá az éves beszámolóról és a tárgyévi költségelőírányzatról.

2/20.) Az írásbeli szavazás részletes szabályait az SZMSZ tartalmazza.

3.) Részközgyűlés

3/1/a.) A Lakásszövetkezet a Közgyűlést – a tagság nagy számára való tekintettel –
részközgyűlési formában is működtetheti.

3/1/b.) A részközgyűlési körzetesítés az alábbi:

1. Móricz Zsigmond tér 1,3,5,9,11,14,15
2. Jókai u. 32-34-36, 35-37, 41-43, 43/a, 45-47.
3. Nagy Lajos király u. 8., 10.

3/1/c.) Épületi részközgyűlés

3/2/a.) A Közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben a Részközgyűléseket azonos napirendi pontokkal kell megtartani és a szavazatokat össze kell adni.

Határozattá a tárgyalt napirendi pont akkor válik, ha a részközgyűléseken megjelentek – lakásszövetkezeti szinten az összesített számhoz viszonyítva – a kívánt szavazati többséget elérték.

3/2/b.) Amikor a Részközgyűlések közgyűlési jogkört gyakorolnak és a Közgyűlés
határozatképtelen – mert a megismételt közgyűlési jog nem érvényesíthető –
a Részközgyűlést csak ott kell újból összehívni, ahol nem volt meg a határozatképesség.

3/2/c.) A Részközgyűlések körzetenkénti vagy épületenkénti szervezéséről az Igazgatóság jogosult dönteni.

3/2/d.) A körzeti Részközgyűléseket arra alkalmas bérleményben, az épületi Részközgyűléseket a Nagy Lajos király útja 10. számú épület földszinti tanácstermében tartjuk.

3/3/a.) A körzetenként összehívott részközgyűlések – ha nem kizárólag közgyűlési hatáskörbe tartozó ügyekben kerülnek összehívásra – véleményezési és döntési jogkörrel rendelkeznek.

3/3/b.) A körzeti Részközgyűléseket a közgyűlési hatáskörbe tartozó ügyekben, illetve az épületek tulajdonosait egyformán érintő tárgykörökben, továbbá tájékoztatás, véleménycsere céljából hívják össze.

3/4/a.) A Részközgyűlésekre a Közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell értelemszerüen alkalmazni.

3/4/b.) A körzeti Részközgyűléseket az Igazgatóság szükség szerint, az épületi Részközgyűléseket évente legalább egyszer, illetve szükség szerint köteles összehívni.

3/5.) Épületi Részközgyűlés hívható össze olyan kérdések eldöntése céljából, melyek kizárólagosan egy-egy épület tagjait érintik.

Az épületi részközgyűlések hatáskörébe tartozik:

a.) Az épület pénzügyi elszámolásáról szóló írásos és szóbeli beszámoló elfogadása, a következő év fenntartási előirányzatainak jóváhagyása.

b.) Az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság – Küldöttgyűlés elé kerülő – beszámolójának véleményezése.

c.) Ötévenként és ciklus közben az épületi küldöttek megválasztása, beszámoltatása és ciklus közbeni visszahívása.

d.) A magastető vagy emeletráépítéshez való hozzájárulás.

e.) Döntés az épület részleges vagy teljes felújításáról, a költség finanszírozásának elfogadása.

f.) Lakáselőtakarékosságban való részvétel eldöntése, illetve bankkölcsön felvételében és annak törlesztésében való döntés.

g.) A Házirend betartásával, kiegészítésével, a társas együttéléssel kapcsolatos ügyekben való állásfoglalás.

h.) A vízfogyaztás tekintetében az épületi főmérő és a lakásokban lévő almérők közti különbözet elszámolási módjának eldöntése.

i.) A távhőszolgáltatási díj légköbméter és hőfogyasztás arányának meghatározása.

j.) Döntés a hulladékszállítási díj felosztásáról.

k.) Döntés a pályázatokon való részvételről.

3/6.) Az épületi megismételt Részközgyűlés is hozhat határozatot a saját épületével kapcsolatban, kivéve az emeletráépítést, a lakáselőtakarékosságon túli bankhitel felvételt. Az emeletráépítéshez a – nem megismételt – határozatképes Részközgyűlésen jelenlévők 2/3-os támogató szavazata szükséges.

Ha a bankhitel meghaladja az épület éves felújítási díjának ötszörösét, a tagság több mint 50%-os jelenléte vagy meghatalmazása alapján lehet többségi szavazattal dönteni. Ha a bankhitel meghaladja az éves felújítási díj tízszeresét, vagy annál is nagyobb, a tagság legalább 2/3-os támogató döntése szükséges.

4.) Küldöttgyűlés

4/1.) Lakásszövetkezetben – az 1992. évi közgyűlési felhatalmazás alapján, a törvénnyel összhangban – Küldöttgyűlés működik. A Küldöttgyűlés a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével minden kérdésben dönthet.

4/2/a.) Minden 13 lakás után 1-1 küldött választható. A kerekítés szabályait az SZMSZ tartalmazza. Épületi küldött az a szövetkezeti tag lehet, aki erre pályázik, vagy az akit az adott épület tagjai jelölnek, illetve akit ezek hiányában a levezető elnök javasol.

A küldöttek megválasztása épületi Részközgyűléseken, nyílt szavazással, szükség esetén írásbeli szavazás útján, egyszerű szavazattöbbséggel történik. A küldöttek megoszlását lehetőleg épületenként és lépcsőházanként is biztosítani kell. A küldöttek mandátuma öt évre, illetve időközi választás esetén a ciklus végéig tart.

4/2/b.) A küldöttek száma 30 főnél kevesebb nem lehet.

4/2/c.) A küldöttek a jogaikat csak személyesen gyakorolhatják.

4/2/d.) A küldöttek a munkájukat társadalmi tevékenységként végzik. Az épületi részközgyűlés viszont – saját költsége terhére – tiszteletdíjban is részesítheti a küldöttet. A küldöttek feladataikat az Alapszabályban és az SZMSZ-ben leírtak alapján és a tagság igényei szerint végzik.

4/3.) Amennyiben az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság tagjai nem küldöttek, szavazati joggal vesznek részt a Küldöttgyűlésen.

4/4.) A Küldöttgyűlésen a Lakásszövetkezet bármely tagja – tanácskozási joggal – részt vehet.

4/5.) A Küldöttgyűlést az Igazgatóságnak évente legalább kétszer – tavaszi és őszi időszakban – össze kell hívni. Ezen kívül akkor is össze kell hívni a Küldöttgyűlést, ha azt a küldöttek legalább 10%-a, vagy a Felügyelőbizottság napirend, ok és határozati javaslat megjelölésével írásban indítványozza.

4/6.) A Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a küldöttek több mint fele jelen van, kivéve az Alapszabály módosítást és a fel nem osztható vagyon csökkenését előidéző döntést, melyhez a küldöttek 2/3-os jelenléte és a jelenlévők 2/3-os szavazata szükséges. Határozatképtelenség esetén 30 napon belül újból össze kell hívni, mert a megismételt közgyűlési szabály nem alkalmazható.

4/7/a.) A Küldöttgyűlés többi eljárási szabályáról a Közgyűlésnél leírtakat értelemszerüen kell alkalmazni, beleértve – levélszavazást – is.

4/7/b.) Küldöttgyűlés nélkül – levélszavazással – a III/4/9. pont első öt témájában nem lehet dönteni.

4/8.) A Küldöttgyűlésen külön jelenléti ívet kell vezetni a küldöttekről és a nem küldött tagokról. Biztosítani kell, hogy csak a szavazati joggal rendelkezők szavazzanak.

4/9.) A Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik:

a.) az Alapszabály módosítása;

b.) az Igazgatóság tagjainak, elnökének, társadalmi elnökhelyettesének megválasztása és felmentése;

c.) a Felügyelőbizottság tagjainak és elnökének megválasztása és felmentése;

d.) a tisztségviselők díjazásának megállapítása;

e.) az éves beszámoló, a zárszámadás, az éves költségelőirányzat és a tagok befizetési kötelezettségeinek meghatározása, hiány esetén pótbefizetés elrendelése;

f.) irányelvek meghatározása a gazdálkodásra;

g.) a felújítási alapképzés minimális mértékének megállapítása;

h.) össz-szövetkezeti felújítási és egyéb kölcsönfelvétel meghatározása;

i.) biztonsági tartalékképzés és egyéb alap létesítése;

j.) gazdasági társaság létrehozása és megszüntetése, illetve pénzügyi fedezetének jóváhagyása;

k.) érdekképviseleti szervbe való belépés, vagy kilépés;

l.) a tisztségviselők elleni kártérítési per indításának elhatározása;

m.) a szövetkezeti ingatlan értékesítésének engedélyezése;

n.) az ügyvezető-elnökhelyettesi, vagy társadalmi elnökhelyettesi tisztség létesítése;

o.) döntés a fel nem osztható vagyonról.

p.) a Szervezeti Működési Szabályzat (SZMSZ) elfogadása;

r.) a csődeljárás iránti kérelem benyújtása, valamint a csődegyezség jóváhagyásáról szóló döntés meghozatala, kivéve a jogutód nélküli megszűnést.

4/10.) A Szervezeti-Működési Szabályzat (SZMSZ) a választott testületek működésének, a tagok jogviszonyának, illetve jogainak és kötelezettségeinek, a Lakásszövetkezet gazdálkodásának, szervezeti átalakulásának, képviseletének és jogszabályokban és az Alapszabályban rögzített elveinek végrehajtását segíti elő.

4/11.) A Küldöttgyülés felhatalmazza az Igazgatóságot, hogy a Lakásszövetkezet működéséhez, vállalkozási tevékenységéhez szükséges belső szabályokat – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – megalkossa.

E szabályzatok témái:

a.) A számvitelről szóló (2000. évi C.) törvényben és a kapcsolódó pénzügyi-számviteli tartalmú szabályzatok által előírt hely adaptálások.

b.) Az iratkezelési szabályzat (az 1995. évi CXVI. Törvény alapján)

c.) A kockázatértékelési szabályzat (az 1993. évi XCIII. törvény 54.§ (2) bekezdése alapján)

d.) Egyéb a Lakásszövetkezet jogszerű működéséhez szükséges szabályzatok megalkotását (pl: iratkezelési szabályzat) A Küldöttgyűlés az Igazgatóságra ruházza.

5.) Igazgatóság

5/1.) A Lakásszövetkezetben 5 tagú Igazgatóság működik. Tevékenységéért a Küldöttgyűlésnek felelős.

5/2.) Az elnök az Igazgatóságnak és egyben a Lakásszövetkezetnek is elnöke. A Küldöttgyűlés választja az igazgatóságot: az elnököt, a társadalmi elnökhelyettest és az Igazgatóság többi (3) tagját.

5/2/a.) Az Elnök választott tisztségviselőként a munkaszervezet vezetője és az operatív feladatok irányítója is, az Alapszabályban szereplő ügyvezető elnökhelyettesi feladatok vonatkoznak rá.

Az Alapszabály III/4/9/b. pontja értelmében, ha az elnök egyben az ügyvezetői feladatokat is ellátja, társadalmi elnökhelyettes választható.

5/2/b.) A társadalmi elnökhelyettes alapvető feladata az elnök helyettesítése, az elnök által rábízott feladatok elvégzése, az elnöki munka segítése.
Az Igazgatóság tagjai: Moró Erika elnök jv. kezdete: 2022. május 19., jv. vége: 2027. május 19.

További Igazgatósági tagok:

Dr. Csekőné Kádas Klára társadalmi elnökhelyettes jv. kezdete: 2022. május 19., jv. vége: 2027. május 19., Nagy Csilla jv. kezdete: 2022. május 19., jv. vége: 2027. május 19., Szuhanyik Ildikó jv. kezdete: 2022. május 19., jv. vége: 2027. május 1., Maczelka Roland jv. kezdete: 2022. május 19., jv. vége: 2027. május 19.

5/3/a.) Az Igazgatóság legalább negyedévente és szükség szerint ülésezik. Az Igazgatóságösszehívásáért az elnök vagy az ügyvezető elnökhelyettes felelős

b.) Az Igazgatóságot össze kell hívni, ha bármely tagja, vagy a Felügyelőbizottság elnöke kellő indokkal – kezdeményezi.

c.) Az Igazgatóság a két ülés között is hozhat – halasztást nem tűrő ügyekben – döntést, de azt a soros ülésen jegyzőkönyvbe kell foglalni.

d.) Az Igazgatóság kérés esetén köteles a Lakásszövetkezet vagyoni helyzetéről a Felügyelőbizottság részére jelentést készíteni – az éves zárszámadáson kívül.

5/4.) Az Igazgatóság a Lakásszövetkezet operatív vezető testülete. Irányítja és ellenőrzi a Lakásszövetkezet gazdálkodását. A Közgyűlés, a Részközgyűlések, a Küldöttgyűlés határozatainak megfelelően irányítja a Lakásszövetkezetet.

5/5.) Az Igazgatóság hatáskörébe utalt kérdésen túl dönt minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Lakásszövetkezet más szerveinek hatáskörébe.

5/6.) Az Igazgatóság hatásköre:

a.) összehívja a Közgyűlést, a Küldöttgyűlést, a Részközgyűléseket, előkészíti e fórumok elé kerülő beszámolókat és határozati javaslatokat.

b.) évente beszámol a Küldöttgyűlésnek a tevékenységről, a szövetkezeti vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a vállalkozásokról, előterjeszti a zárszámadást és a költségvetés főbb előirányzatait;

c.) dönt a Lakásszövetkezet belső életével, gazdálkodásával, vagyon-nyilvántartásával, pénzkezelésével, számviteli rendjével és ügykezelésével összefüggő szabályok megalkotásáról;

d.) gondoskodik a közgyűlési, küldöttgyűlési, részközgyűlési határozatok végrehajtásáról;

e.) meghatározza a tartalékalap felhasználásának módját, formáját és keretét;

f.) dönt a központi igazgatási költségfelosztás elvéről;

g.) határoz – a küldöttgyűlés irányelvei alapján – a szövetkezeti tulajdonú helyiségek, eszközök hasznosítéséról, bérbeadásáról, kivéve az ingatlanok értékesítését;

h.) gondoskodik a szövetkezeti tulajdon és vagyon biztosításáról;

i.) az elnökön, illetve ügyvezető elnökhelyettesen keresztül irányítja a lakásszövetkezet vállalkozásait;

j.) meghatározza a tisztségviselők munkakörén túli megbízásait és azok díjazását a Felügyelőbizottság elnökének egyetértésével;

k.) előkészíti és elbírálja a pályázatokat;

l.) figyelemmel kiséri és segíti a Lakásszövetkezet elnökének, illetve ügyvezető elnökhelyettesének munkáját;

m.) belső ellenőrzés céljából – szükség szerint – külső szakembereket is alkalmazhat;

n.) véleményezi az elnök által kialakított munkaszervezetet, melyet az elnökön keresztül irányít;

o.) kimunkálja az elnök és az ügyvezető elnökhelyettes közti munka- és felelősségmegosztást;

p.) dönt az alkalmazottak szociális és egyéb juttatásokban való részesítéséről.

5/7.) Az Igazgatóság akkor határozatképes, ha tagjainak 2/3-a jelen van, döntéseit nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Ha a többség igényli, titkos szavazás is elrendelhető.

5/8.) Az egyes épületeket érintő döntések meghozatala előtt az Igazgatóság köteles az érintett épület véleményét – a küldöttek útján – kikérni.

5/9.) Az Igazgatóság köteles a tagok lakásszövetkezetre, a tagok jogaira és kötelezettségeire vonatkozó írásbeli megkeresésre, illetve az abban felvetett kérdésekre – a kézhezvételtől számított – 30 napon belül írásban válaszolni.

5/10/a.) Az Igazgatóság a tag és nem tag tulajdonában álló lakást érintő tulajdonosváltozás esetén – a tulajdonos, vagy az adásvételt lebonyolító ügyvéd kérésére – köteles írásban nyilatkozatot adni a költségtartozásról, a hátralék összegéről.

5/10/b.) Az eladónak a lakás per-, teher-, és igénymentességéről tett szavatossági nyilatkozata a költségtartozás alól történő mentesség szavatolására kiterjed akkor is, ha a szerződés megkötése során a tartozásról nem kéri az igazgatóság a III/6/10/a.) pontban szereplő nyilatkozatot.

6.) Felügyelőbizottság

6/1/a.) A Lakásszövetkezetben 3 fős Felügyelőbizottság működik. A Felügyelőbizottság elnökét és tagjait a Küldöttgyűlés választja.

A Felügyelőbizottság tagjai:

Babati Ádám elnök jv. kezdete: 2022. május 19., jv. vége: 2027. május 19.,
Kött Ágnes jv. kezdete: 2022. május 19., jv. vége: 2027. május 19.,
dr. Éva Béla Tibor jv. kezdete: 2022. május 19., jv. vége: 2027. május 19.

6/1/b.) A Felügyelőbizottság akkor határozatképes, ha a tagok 2/3-a jelen van.

Döntéseit szótöbbséggel hozza.

6/1/c.) A Felügyelőbizottság alapvető feladata a lakástulajdonosok érdekeinek, közös vagyonnak, a törvényességnek a védelme, illetve a tagi ellenőrzés biztosítása. A tagok érdekében a Lakásszövetkezet egész tevékenységére kiterjedő, folyamatos ellenőrzést végez.

6/1/d.) Munkájáról évente köteles beszámolni a Küldöttgyűlésnek.

6/1/e.) Meghatározza a testület tevékenységével kapcsolatos szabályokat.

6/2.) A Felügyelőbizottság hatásköre:

a.) a Lakásszövetkezet működésével és gazdálkodásával kapcsolatban bármely ügyet vizsgálhat, az iratokba betekinthet, az elnökkel történt előzetes időpont-egyeztetést követően;

b.) felvilágosítást kérhet – az elnökkel történt előzetes időpont-egyeztetést követően – a lakásszövetkezet tisztségviselőitől, alkalmazottaitól, a tagoktól, a nem tag tulajdonosoktól, akik a felvilágosításra vonatkozó kérését nem tagadhatják meg;

c.) felhívhatja az Igazgatóság figyelmét, hogy a jogszabálynak és az alapszabálynak, a testületi határozatoknak megfelelően járjon el;

d.) indítványozhatja a Közgyűlésnek, vagy a Küldöttgyűlésnek az Igazgatóság egészének, vagy az egyes tagjainak felmentését, vagy felelősségre vonását, továbbá a Küldöttgyűlés, a Részközgyűlés összehívását;

e.) összehívhatja a Közgyűlést, a Küldöttgyűlést, a Részközgyűlést, ha az Igazgatóság nem tesz eleget az erre vonatkozó kötelességének;

f.) véleményezi az éves küldöttgyűlési, részközgyűlési beszámolókat – mely vélemény nélkül nem hozható érvényes határozat;

g.) véleményét nyilváníthat a Közgyűlés, Küldöttgyűlés, Részközgyűlések elé kerülő bármely beszámolóról, előterjesztésről;

h.) javaslatot tesz a Küldöttgyűlésnek a Lakásszövetkezet elnöke munkabérére és/vagy díjazására, valamint a felügyelőbizottsági és igazgatósági tagok éves tiszteletdíjára. A szövetkezet elnökének véleményét kikérve javaslatot tesz a többi tisztségviselő tiszteletdíjának megállapítására;

i.) elnöke és tagjai – tanácskozási joggal – részt vezhetnek az igazgatósági ülésen és bármely részközgyűlésen;

j.) szükség esetén foglalkozik a Lakásszövetkezeten belüli jogsértésekkel, érdeksérelmekkel, tagsági és alkalmazotti jogviták egyeztetésével.

6/3.) A tagság észrevétellel, panasszal fordulhat a Felügyelőbizottsághoz, mely köteles azokat kivizsgálni és arról a tagnak tájékoztatást adni.

6/4.) A Felügyelőbizottság javaslatait, indítváfnyait az igazgatóság köteles 60 napon belül megvizsgálni és azokban állást foglalni.

6/5.) Az ellenőrzésre jogosult állami szervek az ellenőrzés megkezdéséről kötelesek a Felügyelőbizottságot értesíteni és a közreműködését lehetővé tenni. Ennek elmulasztása esetében az elnök köteles az állami szervek figyelmét felhívni a törvényi kötelezettségükre.

7.) Tisztségviselők

7/1.) A Lakásszövetkezet tisztségviselői:

a.) az Igazgatóság elnöke, társadalmi elnökhelyettese és tagjai;

b.) a Felügyelőbizottság elnöke és tagjai;

7/2/a.) A tisztségviselőket a Küldöttgyűlés titkos szavazással 5 évre választja, illetve titkos szavazással dönt a felmentésükről. A Küldöttgyűlés külön választja az Igzgatóság elnökét és társadalmi elnökhelyettesét, illetve a Felügyelőbizottság elnökét, amit a szavazólapon külön fel kell tüntetni. Megválasztása esetén automatikusan tagja lesz az Igazgatóságnak az elnök és az ügyvezető elnökhelyettes, vagy elnökhelyettes illetve a Felügyelőbizottságnak a felügyelőbizottsági elnök.

7/2/b.) A tisztségviselők csak szövetkezet tagjai közül válaszhatóak. Ez alól a Küldöttgyűlés kétharmados határozattal adhat felmentést.

7/2/c.) A Lakásszövetkezet elnöke rendelkezzen – ha az ügyvezetői teendőket is ellátja – felsőfokú iskolai végzettséggel és ötéves vezetői gyakorlattal. Az elnöki tisztségre az Igazgatóság pályázatot írhat ki.

A Felügyelőbizottságba – lehetőség szerint – gyakorló közgazdasági, műszaki képesítéssel rendelkező tagot is szükséges választani.

7/2/d.) A tisztségviselők kötelességeik megszegésével a Lakásszövetkezetnek okozott kárért a polgári jog szabályai szerint egyetemlegesen felelősek, még akkor is, ha a szövetkezettel munkaviszonyban állnak. Nem terheli felelősség azt a tisztségviselőt, aki a határozat ellen szavazott, vagy az intézkedés ellen tiltakozott és tiltakozását a Felügyelőbizottságnak – írásban – bejelentette.

A tisztségviselők kártérítésére kötelezése a bíróság hatáskörébe tartozik.

7/2/e.) A tisztségviselők megbízásukat általában társadalmi munkában látják el, de a Küldöttgyűlés – a végzett munka arányában – tiszteletdíjban részesítheti őket.

7/2/f.) Az elnök, társadalmi elnökhelyettes és a felügyelőbizottsági elnök lemondása esetén tisztségviselői mandátuma is megszünik.

7/3.) Nem lehet tisztségviselő:

a.) akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó, vagy kizáró gondnokság alá helyezett;

b.) aki büntetett előéletű;

c.) akit valamely foglalkozástól bírói itélettel eltiltottak és a megjelölt tevékenységet folytat a Lakásszövetkezetben;

d.) az Alapszabályban előírt követelményeknek nem felel meg;

e.) aki a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján vezető tisztségviselő nem lehet;

f.) akit köztartozás terhel;

g.) aki a Lakásszövetkezetnél folytatott tevékenységével összefüggésben keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget.

7/4.) A Lakásszövetkezet Igazgatóságának elnöke és tagjai nem választhatók meg a Felügyelőbizottság tagjának.

7/5.) A Ptk. szerint közeli hozzátartozók és élettársak nem lehetnek ugyanannak a Lakásszövetkezetnek tisztségviselői, továbbá összeférhetetlen, ha a pénz- és anyagkezeléssel megbízott személy és felettese a törvény hatálya alá esik.

7/5/A/1.) Azt a tényt, hogy a 8/3/b. és c. pontokban meghatározott kizáró ok nem áll fenn:

7/5/A/1/a.) a tisztségviselői megbízés elfogadását megelőzően az e jogviszonyt tisztségviselőként létesíteni szándékozó személy,

7/5/A/1/b.) a tisztségviselő – megbízatásának időtartama alatt – a közgyűlés (küldöttgyűlés) írásbeli felhívására 15 napon belül, ha nem lehetséges, haladéktalanul az Igazgatóságnak hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

7/5/A/2.) A hatósági bizonyítványt:

a.) a tisztségviselői választás előtt – a jelölt közreműködésével – a lakásszövetkezet beszerzi és költségét viseli,

b.) a megbízatás időtartama alatti gyanú esetében az egyén szerzi be és ha a kizáró ok nem áll fenn, az igazgatási, szolgáltatási díjat a Lakásszövetkezet megtéríti.

7/5/B/1.) A tisztségviselő a megbízás elfogadását megelőzően, illetve a megbízatás időtartama alatt a Közgyűlés (Küldöttgyűlés) felhívására a Lakásszövetkezetnél folytatott tevékenységével összefüggésben a nemleges köztartozásról szóló igazolást – 30 napon belül – az Igazgatóságnak köteles bemutatni.

7/5/B/2.) A B/1.) pontban szereplő igazolás beszerzésében a választás előtt – a tisztségviselő jelölt hozzájárulásával – a Lakásszövetkezet közreműködik. A megválasztott tisztségviselőtől kért köztartozási igazolást az egyén köteles beszerezni.

7/5/C/1.) A Lakásszövetkezet Igazgatósága a kizáró okok fennállásának megállapítása céljából kezeli a tisztségviselők személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv hatósági bizonyítványa tartalmaz.

7/5/C/2.) A C/1.) pontban szereplő személyes adatokat az Igazgatóság a tisztségviselői választás időpontjáig vagy a tisztségviselői megbízatás megszűnéséig kezeli.

7/6.) Az Igazgatóság elnöke és tagjai munkaviszonyban állhatnak a lakásszövetkezettel. Ebben az esetben a munkáltatói jogokat a küldöttgyűlés gyakorolja. A munkaviszony létesítésén, a felmentésen és az alapbér megállapításon kivül a többi jogot a Küldöttgyűlés az Igazgatóságra ruházza.

7/7.) A Jókai Lakásszövetkezet tisztségviselői más lakásszövetkezetnél tisztséget nem vállalhatnak. Amennyiben a tisztségviselő(k) ezt a szabályt megszegi(k), köteles(ek) lemondani, illetve a soron következő Küldöttgyűlésnek vissza kell őt (őket) hívnia.

Ettől a határozattól (döntéstől) a Küldöttgyűlés – ha ez a Lakásszövetkezet érdekeit szolgálja – kétharmados szavazattal eltérhet.

7/8.) Az elnöki funkció kizárólag választás útján, két formában tölthető be:

a.) az elnök választott tisztségviselőként a munkaszervezet vezetője, az operatív feladatok intézője is;

b.) ha az elnök csak tisztségviselőként működik, tisztségviselőként főállásban látja el a Lakásszövetkezet és a munkaszervezet operatív vezetését.

7/9.) Megszünik a tisztségviselő megbízása:

a.) a megbízás időtartamának lejártával;

b.) a tisztségviselő lemondásával;

c.) a tisztségviselő halálával;

d.) a tagsági viszony megszünésével, kivéve, ha a III/7/2/b. pontban foglaltakat
alkalmazzuk;

e.) ha a jogszabály szerint összeférhetetlenség merül fel és azt 15 napon belül nem szüntetik meg és írásban nem igazolják;

f.) a Küldöttgyűlés általi felmentéssel.

7/10.) A megszünt megbizatású tisztségviselő – az Igazgatóság írásbeli felkérése alapján, az abban meghatározott feladatok végzésével és változatlan díjazás ellenében – köteles az új tisztségviselő megválasztásáig, de legföljebb 90 nap leteltéig ügyvezető tisztségviselőként közreműködni a Lakásszövetkezet tevékenységében.

7/11.) A tisztségviselőválasztás előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos részleteket az SZMSZ-ben kell meghatározni.

7/12.) A megszünt és az új tisztségviselők kötelesek a feladatkörükkel kapcsolatos átadás-átvétel tényét, a szükséges dokumentumokat, illetve a befejezetlen, folyamatban lévő ügyeket jegyzőkönyvben rögzíteni és átadni. Az átadást-átvételt 30 napon belül a törvényben rögzített módon kell biztosítani.

8.) Eseti bizottság

Eseti bizottságot az Igazgatóság és a Küldöttgyűlés hozhat létre egy konkrét feladatra, döntés előkészítésre (pl. jelölőbizottság).

IV. fejezet

A lakásszövetkezeti tagsági viszony

1/1.) A Lakásszövetkezet tagja lehet aki:

a.) Az Alapszabályban meghatározott feltételeknek megfelel.

b.) A lakás tulajdonosa. Ha a lakás több személy tulajdonában áll, mindegyik tulajdonos kérheti tagként való felvételét, kivéve, ha a tulajdonos kizárásra kerül (IV/3/8.).

c.) Írásbeli nyilatkozatban az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezően elismeri és vállalja, hogy a Lakásszövetkezet céljainak megfelelően az előírt fizetési és más kötelezettségeit teljesíti.

1/2.) A Lakásszövetkezet tagjai lehetnek természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok.

1/3.) Külföldi személy akkor lehet a Lakásszövetkezet tagja, ha megszerezte a tulajdonjogot.

1/4.) A 14. életévét be nem töltött kiskorú és cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett 14. életévét betöltött kiskorú nevében törvényes képviselője kérheti a tagfelvételt.

A 14. életévet betöltött kiskorú a törvényes képviselője hozzájárulásával lehet tagja a Lakásszövetkezetnek.

1/5.) A tagok felvételénél, a tagok jogainak és kötelezettségeinek meghatározásánál az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

1/6.) Az örökös, a megajándékozott, és a vevő tagfelvételi kérelme nem utasítható el, ha a IV/1./1.) pontjában szabályozott feltételeknek megfelel.

1/7/a.) Tagfelvételi kérelmet az Igazgatósághoz kell benyújtani. A tagfelvételről az Igazgatóság – a soron következő ülésén (legfeljebb 3 hónapon belül) – dönt. Döntéséről a kérelmezőt és a Részközgyűlést tájékoztatni kell.

1/7/b.) A tagsági viszony kezdete – jóváhagyás esetén – a belépési nyilatkozat benyújtási időpontjával azonos.

1/7/c.) A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a bírósághoz lehet fordulni.

1/7/d.) A Lakásszövetkezet tagjairól az Igazgatóság köteles nyilvántartást vezetni.

1/7/e.) Abban az esetben, ha egy lakásnak, egyéb ingatlannak több tulajdonosa van, kötelesek megegyezni abban, hogy ki jogosult a Lakásszövetkezettel való kapcsolattartásra. Ezen jog elsősorban azt a tulajdonost illeti – ha törvényi kizáró ok nem áll fenn – aki a lakásban lakik.

2.) A Lakásszövetkezet által nyújtott szolgáltatásból, vállalkozási bevételből csak az a lakás részesülhet, ahol legalább egy lakástulajdonos tagja a szövetkezetnek.

3/1.) A lakásszövetkezeti tagsági viszony megszünik:

a.) a tag kilépésével;

b.) a tag halálával;

c.) a tag kizárásával;

d.) a lakás, vagy más – tagsági viszonyra jogot adó – tulajdon elidegenítésével;

e.) a szövetkezet jogutód nélküli megszünésével.

3/2/a.) A Lakásszövetkezetből való kilépés szándékát írásban kell az Igazgatóságnak bejelenteni. A kilépési szándék bejelentése és a tagsági viszony megszűnése között három hónapnak kell eltelnie.

3/2/b.) A Lakásszövetkezetből kilépő egy éven belül nem kérheti az ismételt tagfelvételt.

3/3.) A Lakásszövetkezet kizárhatja azt a tagot, aki:

a.) a Lakásszövetkezet érdekét súlyosan sértő, vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy a tagsági viszonyból eredő kötelességének nem tesz eleget. A tulajdonos vagy családja, illetve bérlője a lakásban olyan életmódot folytat, amely rendszeresen zavarja a többi lakástulajdonos nyugalmát, vagy rongálja a szövetkezeti tulajdont.

b.) Felszólítás ellenére sem teljesíti a jogszabálynak, az Alapszabálynak, a Küldöttgyűlés rendelkezéseinek megfelelő módon megállapított fenntartási díjra, a véglegesen átadott pénzre, a pótbefizetésre és a hiteltörlesztésre vonatkozó kötelezettségét;

c.) Ha a tag felszólítás ellenére sem tesz eleget fizetési kötelezettségének, hat hónap elteltével az elnök, illetve az ügyvezető elnökhelyettes köteles az Igazgatóságnál a tag kizárását kezdeményezni.

3/4.) A kizárást megelőzően írásban kell felszólítani a IV./3/3.) pontot megsértőt, hogy milyen magatartáson változtasson, vagy a fizetési, pótbefizetési kötelezettségének mikorra tegyen eleget, illetve a mulasztás milyen következményeket von mag után.

3/5.) A Lakásszövetkezetből való kizárásra az Igazgatóság jogosult. A kizárást tárgyaló ülésre az illető szövetkezeti tagot meg kell hívni. A kizárásról határozatot kell hozni, amelyet a taggal írásban kell közölni. A kizárás ellen bírósághoz lehet fordulni.

3/6.) A tagsági viszony megszünését kimondó határozat a kézbesítéstől számított 30 napon belül lép hatályba. A kizárást kimondó határozat bírósági felülvizsgálására indított kereset megindításának nincs halasztó hatálya.

3/7.) A kizárás a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül nem szünik meg, ha:

a.) a határozat későbbi időpontot határoz meg;

b.) a bírósági felülvizsgálatra 60 napon belül keresetet indítottak és a bíróság a kizárást kimondó határozatot megváltoztatja, vagy hatályon kivül helyezi;

3/8.) A Lakásszövetkezetből kizárt személy, vagy a családból más tulajdonos 2 évig nem kérheti tagfelvételét, illetve nem nyerhet tagfelvételt.

3/9.) Ha a tagsági viszony megszünik a volt lakásszövetkezeti tag a Lakásszövetkezet részére teljesített befizetéseit – a túlfizetés kivételével – a Lakásszövetkezettől nem követelheti vissza.

3/10.) Ha a tagsági viszony halál eset miatt szünik meg, az örökössel, ha kilépéssel, vagy kizárással szünik meg a volt taggal 30 napon belül kell elszámolni.

V. fejezet

A lakásszövetkezeti tag jogai és kötelezettségei

1/1.) A tag alapvető joga, hogy

a.) részt vegyen a Lakásszövetkezet tevékenységében és személyes közreműködésének,
vagyoni hozzájárulásának megfelelően részesedjen a Lakásszövetkezet
gazdálkodásának eredményeiből;

b.) igénybe vegye a Lakásszövetkezet által, a tagok részére biztosított szolgáltatásokat;

c.) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a Közgyűlésen, Részközgyűlésen, tanácskozási joggal a Küldöttgyűlésen;

d.) a Lakásszövetkezetben – a törvényi kizárások hiányában és az Alapszabályban foglalt feltételek esetében – tisztséget viseljen;

e.) a Lakásszövetkezetre vonatkozó kérdésekben tájékoztatást kérjen a tisztségviselőktől, betekintsen az Alapszabályba, a közgyűlési, részközgyűlési és küldöttgyűlési jegyzőkönyvekbe, jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos iratokba, továbbá ezekről – a költség megtérítése mellett – másolatot kérjen;

f.) javasolhatja a rendkívüli Közgyűlés, Részközgyűlés összehívását. Javaslatot tehet a Közgyűlés, Részközgyűlés napirendjére, az épület felújítására, a felújítási munkára vonatkozó árajánlat beszerzésére. A fentiek gyakorlati lebonyolításának módját az SZMSZ tartalmazza. A tulajdonosok 10 %-ának támogatása esetében az Igazgatóság köteles az illetékes fórumot összehívni;

g.) tisztségviselői címre pályázzon, vagy más tagot javasoljon.

2/1.) A tag alapvető kötelezettsége, hogy:

a.) tartsa be és családtagjaival, bérlőivel tartassa be a Lakásszövetkezet Alapszabályát, házirendjét, tűzrendészeti utasítását és a szövetkezeti szervek határozatait, intézkedéseit;

b.) minden hónap 15.-ig teljesítse a Lakásszövetkezet részére az előírt fizetési
kötelezettségét;

c.) vállalásának megfelelően vegyen részt a Lakásszövetkezet szerveinek
tevékenységeében;

d.) tegye lehetővé és tűrje, hogy a Lakásszövetkezet tisztségviselője vagy alkalmazottja a Lakásszövetkezet tulajdonában lévő épületrészekkel, berendezésekkel kapcsolatos ellenőrzések, fenntartási munkák elvégzése céljából – a megállapodott időpontban, illetve sürgős esetben azonnal – bejusson;

e.) a lakásban tervezett építkezéskor a II/5/2.) és II/6.) pont szerint járjon el;

f.) a Lakásszövetkezet vagyonát védje és óvja.

2/2.) Amennyiben a fenntartási munkával a Lakásszövetkezet kárt okoz, (V./2/1/d.) azt köteles megtéríteni.

3/1.) A lakás tulajdonosa 30 napon belül köteles az Igazgatóságnak bejelenteni:

a.) a lakás tulajdonosának változását, több tulajdonos esetében a IV/1/7/e.) pontban szabályozottak szerint kell eljárni;

b.) a lakcímét, sürgős esetben elérhetőségét, az ingatlan nyilvántartásban bárki által megtekinthető személyes adatait, illetve a nem természetes személy nyilvános adatát;

c.) a lakást bérlő, használó (továbbiakban bérlő) személy(ek) b pontnak megfelelő adatát;

d.) a lakásban lakó személyek számát;

e.) a haszonélvezettel terhelt lakás esetében a haszonélvező személy nevét és levelezési címét.

3/2.) Az V.3/1.) bekezdés c.), és d.) pontjában említett adatok bejelentése akkor kötelező, ha közüzemi szolgáltatás (áram-, gáz-, fűtés-, és melegvíz stb.) díja a bérlőt terheli, vagy közüzemi szolgáltatások a lakásban lakók száma szerint kerülnek megállapításra, továbbá a kárelhárítás megelőzése, vagy a kár elhárítása érdekében a többi tulajdonos biztonsága igényli. A tulajdonos köteles a bérlőt tájékoztatni a rá vonatkozó adatbejelentésről.

3/3.) Az V/3/1.) belezdésben szereplő adatokról az Igazgatóság nyilvántartást vezet. Az adatokról kizárólag a közüzemi szolgáltató, valamint az állam hatalmi szervek részére adható tájékoztatás.

3/4.) Aki a tulajdonosváltozást 30 napon belül nem jelenti be, úgy tekintendő, mint aki nem kíván a Lakásszövetkezet tagja lenni, és így a lakás birtokbavételétől nem részesülhet a tagnak nyújtott kedvezményekből, szolgáltatásokból.

3/5.) Amennyiben a bérlő felszólítás ellenére nem tesz fizetési kötelezettségének eleget, minden fizetési kötelezettség a lakástulajdonost terheli.

3/6.) Ha a tag vagy volt tag, illetve a bérlő, vagy volt bérlő a tartozását a Lakásszövetkezet, a közüzemi szolgáltató részére kiegyenlítette a tartozással kapcsolatos adatokat haladéktalanul törölni kell.

4.) A lakástulajdonosok az önkormányzati rendeletben foglaltak szerint tarthatnak kistestü hobbi állatot. Az állattartás részletesebb szabályait a házirend tartalmazza.

5.) Az Igazgatóság szabálysértési eljárást kezdeményezhet azon tulajdonosok ellen, akik nem tartják be, vagy bérlőjükkel nem tartatják be a Lakásszövetkezet Alapszabályát, házirendjét és a tűzrendészeti utasítását.

6.) A nem tag tulajdonos jogai és kötelezettségei.

6/1/a.) Nem tag lakástulajdonos fogalmát akkor használjuk, ha a lakásból egy tulajdonos sem tagja a Lakásszövetkezetnek.

6/1/b.) Nem tag az a lakástulajdonos, aki a Lakásszövetkezetbe nem lépett be, kilépett, vagy kizárásra került.

6/2/a.) A nem tag lakástulajdonost megilletik mindazok a jogok és kötelezettségek, melyek a tag tulajdonost megilletik, illetve terhelik, kivéve a Lakásszövetkezet által a tagoknak nyújtott kedvezményes szolgáltatásokat, a vállalkozások bevételeiből való részesedést.

6/2/b.) A nem tag tulajdonost nem terhelik a vállalkozással kapcsolatos költségek és
pótbefizetések.

6/3.a.) A Közgyűlésen, Részközgyűlésen a nem tag tulajdonos szavazati joggal vehet részt, ahol a lakása fizetési kötelezettségének előírására és teljesítésére vonatkozó tárgyévi költségvetés és beszámoló szerepel napirneden.

6/3.b.) A nem tag tulajdonos a közgyűlés, részközgyűlés más napirendi pontjával kapcsolatban csak akkor rendelkezik szavazati joggal,ha más tulajdonostól erre meghatalmazást kapott.

6/3.c.) A Küldöttgyűlésen csak a személyes ügyeinek tárgyalásakor vehet részt.

6/3.d.) A nem tag tulajdonosok meghivására, számbavételére a szavazatok számlálására a tag tulajdonosokra vonatkozó szabályok az irányadóak.

VI. fejezet

A Lakásszövetkezet gazdálkodása

1/1.) A Lakásszövetkezet tevékenységének pénzügyi forrását a tag és nem tag tulajdonosok fenntartással (üzemeltetés, karbantartás és felújítás) kapcsolatos befizetései, a vállalkozásokból képződő árbevétel, a vagyona működtetése, továbbá egyéb bevétele képezik.

1/2.) Épület és lakásépítés finanszírozásához – ha saját beruházásban történik – külön küldöttgyűlési határozat szükséges.

2/1.) Az egyes épületek, azok közös használatot szolgáló területei és helyiségei, illetve a központi vezetékei és berendezései üzemeltetésének, továbbá korszerüsítésének, felújításának költségei az épületben lévő tulajdonosokat terheli.

2/2.) A szövetkezeti tulajdonú, önálló albetéttel rendelkező – kivéve a fel nem osztható – ingatlanok felújítási költségei olyan mértékben terhelik a Lakásszövetkezet tartalékalapját, illetve az adott épületet, amilyen mértékben részesednek a bérleményi bevételből.

2/3.) A 2/1.) pont alatt szereplő felújítások egyedi elbírálás alapján, – ha a saját erőforrás nem elegendő – visszapótlási kötelezettséggel a tartalékalapból megelőlegezhetők.

Erről az Igazgatóság jogosult dönteni.

3/1.) A lakástulajdonosok építéssel, fenntartással kapcsolatos kötelezettségeit épületenként és lakásonként külön-külön kell megállapítani és nyilvántartani.

3/2.) A fenntartási költségek viselésének és felosztásának alapja a lakások – a Földhivatalban nyilvántartott – teljes alapterülete.

Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha:

a.) A tetőtéri tulajdonos hiteles okirattal igazolja a bruttó és nettó alapterületet. A bruttó és nettó méret közötti különbségre a közös költség 50%-át kell előírni.

b.) A költségnemet a jogszabály létszámarányosan határozza meg, illetve a Részközgyűlésnek döntési lehetősége van.

c.) Azok a tetőtéri teraszok, melyek az önálló lakásingatlan tartozékai és tulajdonrészei, de annak alapterületébe nem tartoznak, a felújítási alapképzésnél 50%-os alapterületi mértékkel, míg az üzemelésnél számítandók.

d.) A – nem megismételt – határozatképes épületi Részközgyűlés kétharmados szavazattal a felújítási költségviselésről másképp dönt.

3/3.) Ha a lakóházban olyan nem lakás céljára szolgáló helyiség is van, amely nem a Lakásszövetkezet tulajdonában áll, a fenti költségeknek a helyiségekre eső részét annak a tulajdonosa viseli.

3/4.) A fenntartási költség két fő részből áll: a használati díjból (üzemelés) és a véglegesen átadott pénzösszegből (felújítás). 3/4/1.) A használati (üzemelés, karbantartás) díj főbb költségelemei:

a.) a házfelügyelő munkabére és járadéka, vagy takaríttatás;

b.) a szemétszállítás; ha nem egyéni szerződéskötés alapján történik;

c.) a szövetkezeti tulajdonban álló épületrészek és berendezések villamosenergia költsége;

d.) a vízbekötési főmérő és háztartási mérők összege közti különbözet;

e.) a szövetkezeti épületek biztosítása;

f.) a szemétledobók és szeméttárolók tisztítása;

g.) a rovarírtás;

h.) a kéményseprés;

i.) a Lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészek, berendezések és felszerelési tárgyak karbantartási, javítási költségei,

j.) a fűtési hőérzékelők adatainak feldolgozása;

k.) a központi igazgatás kiadásainak hányada;

l.) egyéb – előre nem látható – szövetkezeti tulajdont érintő költségek.

3/5/a.) A véglegesen átadott pénzösszeg (felújítási alap) szolgálja az épületben lévő szövetkezeti tulajdon részleges vagy teljes felújítását.

3/5/b.) A felújításra hitel is felvehető, mely törlesztésének költségei az adott épület
tulajdonosait terhelik.

3/5/c.) A hitelfelvétel részletes eljárási feladatait – az Alapszabály III/3/6 pontján túl – az SZMSZ tartalmazza.

3/6.) Az üzemelési költségeket érintő – áremelés mértékének arányában – pótbefizetést az Igazgatóság is elrendelhet.

3/7.) Azok a tulajdonosok, akik lakásuk bérbeadásával használják a közösségi létesítményeket, esetlegesen növelik a közös költséget, illetve a többi tulajdonos nagyobb alkalmazkodását veszik igénybe az SZMSZ-ben meghatározott hozzájárulást fizetnek. Ezen összeg , hozzájárulás a közös helyiségek használatához, mely az adot épületek bevételét képezik.

4.) A rezsicsökkentésről a jogszabályokban előírtak szerint kell a tagságot tájékoztatni.

5/1/a.) A tag, vagy nem tag tulajdonosok a használati díjat, a véglegesen átadott pénzt és – ha van – hiteltörlesztést havi egyenlő részletekben előre, a hónap 15. napjáig a szövetkezetnek tartoznak befizetni.

A 30 napot meghaladó késedelmes fizetés esetén a lejárt részletek után kamat illeti meg a Lakásszövetkezetet, melynek alapját a mindenkori jegybanki alapkamat képezi. A késedelmi kamat 31-60 nap között a jegybanki alapkamat másfélszerese, 61-120 nap között kétszerese, 121 naptól háromszorosa.

5/1/b.) Ha a tag vagy nem tag lakástulajdonos a jogszabályban, az Alapszabályban meghatározottak szerinti fizetési, pótbefizetési kötelezettségének nem tesz eleget, háromhavonta fel kell szólítani, hogy 15 napon belül pótolja hiányosságait, illetve tájékoztatni kell arról, hogy a mulasztás milyen következményeket von maga után.

A nem fizetés várható következményei:ügyvédi felszólítás, fizetési meghagyás kibocsátása, három hónap után jelzálogjog bejegyeztetés az ingatlanra, végső esetben végrehajtás kérése, a hátralékra az Alapszabályban meghatározott késedelmi kamat, az eljárási költségek, az ügyvédi és végrehajtási költség felszámítása, illetve hat hónap után a tagok sorából való kizárás. A kizárás következménye, hogy a Lakásszövetkezet vállakozásaiból származó nyereségből nem részesülhet, így magasabb összegű fenntartási költséget kell fizetnie.

5/1/c.) Az egy évnél hosszabb ideje nem fizető tag vagy nem tag tulajdonos esetében az Igazgatóság végrehajtást kérhet a bíróságtól.

5/1/d.) Az Igazgatóság megtagadhatja a más által kezdeményezett lakásárverezést ha a jogszabályok szerinti sorrendiség hátrányosan érinti a Lakásszövetkezetet.

5/2/a.) Annál a tagnál, vagy nem tag lakástulajdonosnál, aki a fenntartási költség befizetésével, a felújításra, korszerűsítésre felvett hitel rá eső részével legalább három hónapnak megfelelő hátralékba kerül, az Igazgatóság a lakástulajdon jelzálogjoggal való megterhelését rendeli el, a hátralék megfizetésének biztosítékaként. A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése három havonként megismételhető. Az Igazgatóság határozatát ügyvéd által készített, vagy általa ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

5/2/b.) Az Igazgatóság határozatát a tag és nem tag tulajdonos részére a jogorvoslati lehetőség feltüntetésével kell kézbesíteni.

5/2/c.) Ha a bejegyzés alapjául szolgáló hátralékot kiegyenlítették, az Igazgatóság 8 napon belül köteles a jelzálog törléséhez szükséges engedélyt kiadni. Az engedélyt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

5/2/d.) A jelzálog jog bejegyzésével és törlésével kapcsolatos költségek a hátralékos
tulajdonost terhelik.

5/3.) A hátralékos felszólításakor a törvény 24/A. paragrafusában foglaltak szerint kell eljárni.

a.) A hátralékkal rendelkező tag vagy nem tag tulajdonos részére- ismert lakóhelyére, vagy levelezési címére – igazoltan postai úton megküldött felszólítást a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett tulajdonos az átvételt megtagadta.A másodszor megkísérelt és átvétel nélkül „nem kereste” jelzéssel az Igazgatósághoz visszaérkezett felszólítást, a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő nyolcadik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni ( kézbesítési vélelem).

b.) Ha az ismeretlen helyen tartózkodó hátralékos tartózkodási helye ismertté válik, az újabb kézbesítési vélelem akkor áll elő, ha az a.) pontban foglaltak szerint megkísérelt és eredménytelen a kézbesítés.

6.) Lakásszövetkezetben az épületekre az egyes lakásokat is magába foglaló tömbbiztosítást és felelősségbiztosítást kell kötni. A lakástulajdonosok önállóan gondoskodnak az ingóságaik biztosításáról.

7/1/a.) A Lakásszövetkezet vagyonával felel az alaptevékenységből eredő tartozásaiért. Ha a tartozások fedezésére ez nem elegendő, a Küldöttgyűlés a tulajdonosokat pótbefizetésre kötelezheti.

7/1/b.) Amennyiben az adott épület lakástulajdonosai nem hajlandóak a pótbefizetésre, a Lakásszövetkezet nem köteles a fedezethiányos épület által igénybe vett szolgáltatások díjának kifizetésére.

7/2.) A Lakásszövetkezetekről szóló törvény 46.§ (2) bekezdése alapján a Lakásszövetkezet tevékenységéről szóló (I/4/2.pont) a TEÁOR 6832, 4322, 6820, 8110, 6190, 7112, 7490, 6399, 8299, 6619, 6831, 6622, 6920, és 7311 alatt szereplő, illetve bármely vállalkozásnak minősülő tevékenység folytatásának kockázatára a Lakásszövetkezet 2 millió forint értékü vagyont biztosít elkülönítve, amelyet a pécsi 10901/15/A/84 hrsz.alatt nyilvántartott gépkocsi-tároló testesít meg. Így a Lakásszövetkezet – a fenti tevékenységére vonatkozó – kockázatviselése 2 millió forintig terjed.

8/1/a.) A Lakásszövetkezet tulajdonát képező ingatlanok bérleti díjbevételének az érintett épületek és a Lakásszövetkezet közötti megosztásáról, illetve a vállalkozások eredményének felhasználásáról a zárszámadó Küldöttgyűlés hivatott dönteni.

8/1/b.) Az épületek között az előző év adózott nyereségénél – a tartalékalap rovására – magasabb összeg nem osztható fel.

8/2/a.) A bérleti díjat terhelő adók a Lakásszövetkezetet és az épületeket a Küldöttgyűlésen meghatározott százalékos arányban terhelik.

8/2/b.) A VI/8/1. pont alatt nem szereplő építményadó az egyes épületeket terheli.

9.) A VI/8/1/a.) és 8/2/a.) pontban foglaltak fontosabb szabályait az SZMSZ határozza meg.

10.) A Lakásszövetkezet Szociális Alapítványt működtet. A kuratórium tagjait a Küldöttgyűlés nyílt szavazással választja. Az alapítvány pénzügyi forrását elsősorban az adózás utáni nyereség – Küldöttgyűlés által meghatározott – része képezi. A segélyezésről az alapítvány kuratóriuma saját hatáskörben dönt.

11.) A lakásszövetkezeti tag, vagy nem tag tulajdonos a szövetkezetnek okozott kárért polgári jog szabályai szerint tartozik felelősséggel. A kár megtérítésére való kötelezés a bíróság hatáskörébe tartozik, de a kárt okozó hajlandósága esetén az Igazgatóság közös egyezséget is köthet.

12.) A Lakásszövetkezet beszámolási, könyvvezetési kötelezettségére a számvitelről szóló mindenkori hatályos jogszabályok vonatkoznak.

13.) A Lakásszövetkezet gazdálkodó tevékenységének és vállalkozási feladatainak ellátására munkaszervezetet működtet. Az alkalmazottak munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvét, illetve annak rendelkezéseit kell alkalmazni. A munkaszervezet vezetője az elnök. A munkáltatói jogokat – a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó személyeket kivéve – az elnök gyakorolja.

VII. fejezet

A szervezeti átalakulások

1.) A Lakásszövetkezetek egyesülése

1/1.) Két vagy több Lakásszövetkezet külön-külön tartott Közgyűlésén szövetkezetenként számolva a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével elhatározhatja, hogy új Lakásszövetkezetté egyesül, vagy egyik Lakásszövetkezet a másikba beolvad.

1/2.) Az egyesülő Lakásszövetkezetek együttes Közgyűlésén állapítják meg az egyesülés időpontját, az új Lakásszövetkezet Alapszabályát és megtartják a szükséges választásokat.

1/3.) Az egyesülés előkészítésének költségei az abban résztvevő szövetkezeteket megállapodás szerint vagy egyenlő mértékben terhelik.

1/4.) Az egyesülő lakásszövetkezeteket megillető és a terhelő kötelezettségek az új (befogadó) lakásszövetkezetre szállnak át.

2.) A Lakásszövetkezet szétválása

2/1.) A Közgyűlés a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével elhatározhatja a Lakásszövetkezet szétválását két vagy több Lakásszövetkezetre. A szétváláshoz két Közgyűlést kell tartani.

2/2.) A szétválást a Lakásszövetkezet tagjainak legalább 10 %-a írásban kezdeményezheti. A szétválás kezdeményezését követően az igazgatóság köteles 30 napon belül összehívni a lakásszövetkezet szétválását előkészítő Közgyűlést.

2/3.) A Lakásszövetkezet csak műszakilag lehatárolható, önálló épületnek, vagy épületcsoportnak megfelelő Lakásszövetkezetekre válhat szét.

2/4.) Az előkészítő Közgyűlésen a Lakásszövetkezet tagjai nyilatkoznak a szétválási szándékról. Az előkészítő Közgyűlést követően a szétválás befejezéséig újabb szétválási kezdeményezést nem lehet benyújtani.

2/5.) Az előkészítő Közgyűlésen tett, illetve írásban adott nyilatkozatok alapján az Igazgatóság köteles vagyonmérleget és annak alapján vagyonmegosztási javaslatot készíteni.

2/6.) Az Igazgatóság az előkészítő Közgyűlést követően 60 napon belül újabb Közgyűlést köteles összehívni, amely határoz a szátválásról és a vagyonmegosztásról.

2/7.) A Lakásszövetkezet a szétválást elhatározó Közgyűlést követően három napon belül köteles tájékoztatni az ismert hitelezőket a szétválásról, valamint a vagyonmegosztásról szóló közgyűlési határozatról.

2/8.) A szétválással a Lakásszövetkezet megszűnik, jogai és kötelezettségei az új Lakásszövetkezetekre, mint jogutódokra szállnak át. Ha a kötelezettség a szétválást követően merül fel, a jogutód Lakásszövetkezetek felelőssége egyetemleges.

A szétvált Lakásszövetkezet szétválás előtti kötelezettségeiért a jogutód Lakásszövetkezetek valamennyi hitelező hozzájárulásával kötött eltérő megállapodás hiányában – az egymás közötti vagyonmegosztás arányában felelnek.

2/9.) A vagyonmérleg és a vagyonmegosztási javaslat elkészítésének módjában az előkészítő Közgyűlésen a felek megállapdnak abban, hogy:

a.) a vagyonmérleg és a vagyonmegosztási javaslat elkészítésének, illetve a szétválással járó egyéb költségeknek a megtérítése a szétválást kezdeményező közösséget terheli;

b.) a várható költséget a szétválást kezdeményezők letétbe helyezik.

3.) Kiválás a Lakásszövetkezetből

3/1.) A Lakásszövetkezet műszakilag elkülönült, egy vagy több lakóépületben lévő lakások szövetkezeti tag és nem tag tulajdonosai – amennyiben fenntartási (üzemelési, karbantartási, felújítási költségtartozásuk, a Lakásszövetkezetet terhelő hiteltartozásuk nem áll fenn – együttesen kiválhatnak.

3/2.) A kiválni szándékozó önálló egység tagjainak összessége kétharmados szótöbbséggel határozhatja el a kiválást. Az e célból tartott Részközgyűlésre a Lakásszövetkezet részközgyűlésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

3/3.) A kiválással kapcsolatos vagyonmegosztásról a Lakásszövetkezet közgyűlése határoz.

3/4.) A kiválásra a szétválás vagyonmérleg és vagyonmegosztási szabályokat (VII./2/9.) kell értelemszerüen alkalmazni.

3/5.) Ha a kiválásra társasháztulajdon alapítása céljából kerül sor, a kiválás feltétele, hogy a kiválni szándékozó önálló egység tagjai és a nem tag tulajdonosai egyhangúlag elfogadják az Alapító okirat tervezetét és benyújtsák a szükséges hatósági engedély iránti kérelmet.

3/6.) A kiválni szándékozók bejelentése és a vagyonmegosztásról döntő Közgyűlés (VII.3/3-4) után létrehozandó társasház leendő tulajdonosai az Alapító okiratot véglegesítik. A kiválás a társasháztulajdon bejegyzésének időpontjától hatályos.

3/7.) A létrehozandó társasház alapítására, szervezetére és működésére a társasházakról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

3/8.) A kiváláskor nincs szükség a Közgyűlés hozzájárulásához, azonban a kiválás szándékát tartalmazó nyilatkozatot – a Részközgyűlés határozatának, jegyzőkönyvének, jelenléti ívének és a meghatalmazásának másolatban történő megküldésével – az Igazgatóság részére írásban be kell jelenteni. Az írásbeli bejelentést és nyilatkozatot, legkésőbb a kiválást megelőző 90 napig kell az Igazgatósághoz beküldeni.

3/9.) A Lakásszövetkezetből minden negyedév záró napján lehet kiválni. A kiválással kapcsolatos összes költséget a kiválni szándékozó egység tag és nem tag tulajdonosai viselik.

3/10.) A VII/3/1.,2.,3.,4.,8.,9. pontok rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni akkor is ha a kiválni szándékozó tulajdonosok nem társasházi tulajdont kivánnak alapítani. Ebben az esetben a vagyonmegosztó Közgyűlés után a szövetkezeti tulajdon társasháztulajdonná való átalakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság elrendelheti.

3/11.) Ha a kiválásra önálló, új Lakásszövetkezet alapítása céljából kerül sor, a kiválás feltétele, hogy a kiválni szándékozó önálló egység tag és nem tag lakástulajdonosainak összessége legalább 2/3-os szótöbbséggel elfogadja a megalakuló Lakásszövetkezet Alapszabályának tervezetét és a benyújtsák a szükséges hatósági engedély iránti kérelmet.

Az önálló, új Lakásszövetkezet alapítására a lakásszövetkezeti törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a Lakásszövetkezet a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.

3/12.) Önálló, új Lakásszövetkezet alapítása céljából történő kiválás esetén a VII/3/8. pont szerinti írásbeli bejelentésre csak a VII/3/11. pontban meghatározott feltételek teljesítését követően és olyan nyilatkozat megtételével egyidejűleg kerülhet sor, hogy a kiválásra a Lakásszövetkezet cégnyilvántartásába bejegyzésétől függően kerül sor.

4.) A szervezeti átalakulások közös szabályai:

4/1.) A VII./1 és 2. pontban meghatározott egyesülés, szétválás esetén az új Lakásszövetkezetek az Alapszabályukat módosítják, amelyet a Közgyűlésen történt elfogadástól számított 30 napon belül be kell jelenteni a cégnyilvántartást vezető Pécsi Törvényszék Cégbíróságának.

4/2.) Az egyesülésről, szétválásról, illetve vagyonmegosztásról szóló Közgyűlések jegyzőkönyvét a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető írja alá és a Közgyűlésen erre megválasztott két tag hitelesíti.

VIII. fejezet

A lakásszövetkezet megszünése

1.) A lakásszövetkezet megszünik, ha:

a.) a Lakásszövetkezet összes tagjának részvételével megtartott Közgyűlés egyhangúlag elhatározza a jogutód nélküli megszűnést;

b.) szervezeti átalakulást hajt végre, a kiválás kivételével;

c.) a cégbíróság megszüntnek nyilvánítja;

d.) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti;

2.) Ha a taglétszám hat fő alá csökken, a Lakásszövetkezet megszünik.

3.) A Lakásszövetkezet a cégjegyzésből való törléssel szűnik meg.

4.) Ha a Lakásszövetkezet a VIII/1/a.), vagy c.) pontja alapján jogutód nélkül szűnik meg végelszámolásnak vagy felszámolásnak van helye. Ennek alapján a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról, és a végelszámolásról szóló külön törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

5.) Ha a közgyűlés a végelszámoló személyéről nem tud határozni, a végelszámolót a cégbíróság rendeli ki.

6.) A fizetésképtelenség miatti felszámolás megindításának közzététele után új tag nem vehető fel.

7.) A Lakásszövetkezet megszűnése esetén a vagyon a – megszűnéskor – volt tagok és nem tag tulajdonosok közös tulajdonába kerül, érdekeltségük arányában.

IX. fejezet

A lakásszövetkezet képviselete

1.) A Lakásszövetkezetet az Igazgatóság elnöke vagy ügyvezető elnökhelyettesi tisztség létesítése esetében az ügyvezető elnökhelyettes, illetve a küldöttgyűlés által megválasztott igazgatósági tagok képviselik.

Más tag vagy alkalmazott a felsorolt tisztségviselők írásbeli felhatalmazása alapján képviselheti a lakásszövetkezetet.

2.) Cégjegyzési joggal az elnök, illetve az ügyvezető elnökhelyettesi tisztség létesítése esetében az ügyvezető elnökhelyettes vagy képviseletre jogosult személyek rendelkeznek. Más tag, vagy alkalmazott cégjegyzésének érvényességéhez két képviseleti jogkörrel rendelkező személy együttes aláírása szükséges.

X. fejezet

A törvényességi felügyelet, a határozatok bírósági felülvizsgálata és a kisebbségvédelem

1.) A Lakásszövetkezet törvényességi felügyeletét a Pécsi Törvényszék Cégbírósága látja el.

2/1./a.) A lakásszövetkezeti tag, a nem tag lakástulajdonos keresettel kérheti a bíróságtól a Lakásszövetkezet szervei által hozott olyan határozat hatályon kívül helyezését, amely jogszabályba, a Lakásszövetkezet Alapszabályába vagy más belső szabályzatába ütközik.

2/1/b.) Ha a Közgyűlés, Részközgyűlés határozata a kisebbség jogos érdekeinek sérelmével jár, bármely tag, vagy nem tag tulajdonos keresettel kérheti a bíróságtól a határozat hatályon kívül helyezését.

2/2.) A jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet – a hgatározat közlésétől számított 60 nap alatt – a lakásszövetkezet ellen kell megindítani. A kereset indításnak halasztó hatálya nincs, kivéve, ha a bíróság a határozat végrehajtását felfüggeszti.

2/3/a.) Ha a Közgyűlés elvetette, vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, amely szerint az utolsó beszámolót, illetve az utólsó két évben az ügyvezetés tevékenységével kapcsolatos valamely gazdasági eseményt vagy kötelezettségvállalást ezzel külön megbízandó könyvvizsgáló vizsgálja meg, ezt a vizsgálatot a szavazati jogok legalább 5%-ával rendelkező lakásszövetkezeti tagoknak a Közgyűléstől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül benyújtott kérelmére a nyilvántartó hatóság a Lakásszövetkezet költségére köteles elrendelni és könyvvizsgálót kirendelni.

2/3/b.) A kérelem teljesítését a nyilvántartó bíróság megtagadhatja, ha a kérelmet előterjesztő tagok kisebbségi jogukkal visszaélne.

2/3/c.) A vizsgálat költségeit a Lakásszövetkezet előlegezi és viseli. A Lakásszövetkezet a költségeket abban az esetben háríthatja át a vizsgálatot indítványozó lakásszövetkezeti tagokra, ha ezt a vizsgálatot nyilvánvalóan alaptalanul kezdeményezték.

2/4.) Ha a Közgyűlés elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, hogy a Lakásszövetkezet valamely tagja vagy vezető tisztségviselője ellen támasztható követelését érvényesítse, a követelést a szavazati jogok 5%-ával rendelkező tagok a Közgyűléstől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a Lakásszövetkezet képviseletében a Lakásszövetkezet javára – bírósági úton – maguk is érvényesíthetik.

3/a.) A Lakásszövetkezet, illetve a Lakásszövetkezet tagja, nem tag tulajdonosa, ha a polgári jogvitában nem tud megegyezni, igénybe veheti a – külön törvényben szabályozott – permegelőző eljárást.

3/b.) A szövetkezeti jogvitára a tagok és nem tag tulajdonosok vagy a jogvitában érintett személyek megállapodásában választott bírósági eljárás köthető ki. A jogvitának minősülő eseteket – a Ptk. alapján – az SZMSZ tartalmazza.

XI. fejezet

Érdekképviselet

1.) A Lakásszövetkezet – a maga és tagjai érdekeinek védelme céljából – tagja a Lakásszövetkezetek és Társasházak Baranya megyei Szövetségének, valamint a Lakásszövetkezetek Országos Szövetségének.

1/1.) A Lakásszövetkezetek és Társasházak Baranya megyei Szövetségébe a Szövetkezetet a Küldöttgyűlés által választott személy képviseli.

1/2.) A küldött megbízatása érvényét veszti a mandátum lejártával, visszahívással és szövetkezeti tagság megszünésével.

1/3.) A küldött megválasztása, ötévente történik. Megválasztása vagy visszahívása nyílt, többségi szavazással a Küldöttgyűlésen történik. A küldöttre az igazgatóság tesz javaslatot.

2.) A Lakásszövetkezet vállalkozásaival összefüggő érdekképviseleti szervekbe való belépés vagy kilépés ügyében az Igazgatóság dönthet, de arról utólag köteles a Küldöttgyűlést tájékoztatni, jóváhagyását kérni.

Zárórendelkezés :

1.) A Lakásszövetkezet 1960. október 4.-i közgyűlésen alakult meg.

2.) A szövetkezetekről szóló 1992. I. számú törvény szellemében való módosítást és átdolgozást a küldöttgyűlés 1992. április 29.-én hagyta jóvá.

3.) Az alapszabály módosításra került:

• 1997. március 26-án,
• 2000. március 28-án,
• 2002. március 4-én,
• 2003. november 21-én,
• 2005. november 25-én,
• 2008. május 27-én,
• 2011. december 2-án,
• 2012. május 21-én,
• 2013. december 21-én.
• 2016. május 19-én.
• 2017. május 22-én.
• 2017. november 24-én.
• 2022. május 19-én.

Kelt Pécsett, 2023. december 1. napján

Záradék: Alulírott dr. Hirschl Erna ügyvéd (7623 Pécs, Jókai u. 41. fsz. 2., KASZ: 36061535) igazolom, hogy jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály megfelel a Jókai Lakásszövetkezet létesítő okirata hatályos tartalmának. Az Alapszabály I. fejezet 3. pontjában az alaptevékenysége, és 4. pontjában a vállalkozási tevékenységei kerültek hatályosításra, II., III., V. és VI. fejezetében kisebb szövegmódosítások történtek, melyek dőlt betűvel, vastagon szedve jelöltek.

Szerkesztettem és ellenjegyzem:

Pécsett, 2023. december 1. napján

Dr. Hirschl Erna ügyvéd

KASZ: 36061535