A „Jókai” Lakásszövetkezet alapszabályának II. fejezete 8/2. pontjában foglalt felhatalmazás alapján az igazgatóság az alábbi tűzvédelmi szabályzatot alkotta meg:
1.) Lakóépületben, továbbá annak helyiségeiben nem szabad éghető anyagot olyan mennyiségben és módon tárolni, illetőleg azzal olyan tevékenységet folytatni, továbbá olyan tűzveszélyes cselekményt végezni, amely az épület, illetőleg helységeinek rendeltetésszerű használatától eltér, tüzet vagy robbanást okozhat. Az építményt és annak valamennyi helyiségét csak a használatbavételi engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni.
2.) A lakóépületben és közvetlen környezetében tűzveszélyes tevékenység (pl. hegesztés, nyílt lánggal járó szigetelési munka, tűzveszéllyel járó javítás stb.) csak alkalomszerűen és a vonatkozó előírásoknak megfelelően, előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján végezhető. Lakóépületben a főrendeltetéshez alkalomszerűen kapcsolódó tevékenységeken túlmenően „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó tevékenységet folytatni nem szabad.
3.) Dohányozni nem szabad a lakóépület „A”, „B”,vagy „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetében, helyiségében, továbbá ott, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. (pl. lift, bútor és lomtároló, padlástér, pincei tüzelőanyag-tároló stb.). A dohányzási tilalmat nemzeti szabványban meghatározott táblával, illetőleg piktogrammal kell jelölni.
4.) Parázsló, égő ruhaneműt, gyufát, pirotechnikai anyagokat (pl. csillagszórót, petárdát stb.) és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, illetve ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat (pl. szemétgyűjtőbe, szemétledobóba dobni, ablakon kidobni stb.).
5.) Pincében (alagsorban), tetőtérben éghető anyagot csak úgy és olyan mennyiségben szabad elhelyezni, hogy az a környezetére veszélyt ne jelentsen, a tetőszerkezet és a kémény megközelítését ne akadályozzák és szükség esetén eltávolíthatók legyenek.
6.) Tetőtérben és a talajszint alatti helységben „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag nem tárolható. Panelszerkezetű épületben PB-palackot tárolni, használni PB-gázpalackos készüléket üzemeltetni még ideiglenesen sem szabad.
7.) A lakásban az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékból legfeljebb 20 liter tárolható. A „C” – „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékból nemzeti szabványban meghatározott (pl. fűtőolajból maximum 50 liter), annak hiányában legfeljebb 60 liter mennyiség tárolható.
8.) Olyan kéményt nem szabad használni, amelynek falába éghető anyagú épületszerkezet van beépítve, amelynek műszaki állapota nem megfelelő, amelynél a jogszabály, nemzeti szabvány szerinti vizsgálatot és tisztítást nem végezték el. A kémény használaton kívüli bekötő és tisztítónyílását, koromzsák ajtót nem éghető anyaggal hézagmentesen lezárva kell tartani. Füstelvezetésre csak jól összeillesztett, nem éghető anyagú, megfelelően rögzített füstcsövet szabad használni, úgy, hogy az gyújtási veszélyt ne okozzon.
9.) Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő és fűtőberendezést szabad használni, úgy, hogy a „Használati utasításban” előírtakat maradéktalanul be kell tartani.
10.) Salakot és hamut csak teljesen lehűtött állapotban szabad az erre a célra szolgáló edénybe, kijelölt salaktárolóba, illetőleg a kijelölt egyéb helyre önteni.
11.) A hőfejlesztő, elektromos és világítóberendezést, készüléket, eszközt úgy kell elhelyezni, rögzíteni és használni, illetve közöttük és az éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. A kismegszakítókat és olvadó betéteket (biztosító) túlbiztosítani, „patkolni” tilos!
12.) A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton-kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell váalsztani.
13.) Az épületben, helyiségben a villamos berendezés kapcsolóját, a közmű nyitó és zárószerkezetét, a füstelvezető kezelőszerkezet nyílásait, a nyomásfokozó szivattyú kapcsolóját, továbbá a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni, a belső közlekedési utakat leszűkíteni még átmenetileg sem szabad.
14.) Lakóépületen belül gépjárművek, így az 50 cm3 feletti motorkerékpárok is csak gépjárműtároló helyiségben (garázsban) tarthatók. Gépjárművet kapualjban csak úgy szabad elhelyezni, hogy a gépjármű egyik oldalán a közlekedésre legalább 2 méter széles út szabadon maradjon, míg udvarban az ajtótól, ablaktól, kiürítésre, menekítésre szolgáló lépcsőtől legalább 2 méter távolságra szabad elhelyezni.
15.) A tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű, illetőleg a kettős üzemű járművet tilos elhelyezni, ha biztonsági szeleppel nincs felszerelve:
15/a.) cseppfolyós (propán-bután) üzemanyag esetén:
- talajszint alatti tárolókban, parkolókban stb.,
- olyan gépjárműtárolókban, amelyekben akna, vízzár nélküli csatornaszem, pincelejárat van, amelyből talajszint alatti, illetőleg olyan helyiség nyílik, amelynek teljes levegőcseréje nem biztosított,ahol az átszellőzés el nem zárható módon nem biztosított.
15/b.) sűrített földgáz üzemanyag esetén:
- ahol az átszellőzés el nem zárható módon nem biztosított.
15/c.) a többszintesnél magasabb olyan építményben – kétszintes lakásokat tartalmazó egyemeletes lakóépületek kivételével-, ahol az esetleges gázrobbanása tartószerkezetek összeomlását idézheti elő (pl. panelszerkezetű épületek).
16.) Gépjárműtároló helyiségben vagy tároló helyen éghető folyadékot, egyéb éghető gázt – a gépjárműbe épített üzemanyagtartály kivételével – tárolni nem szabad. Üzemanyagot, éghető gázt, folyadékot lefejteni, illetőleg a gépjárműveket üzemanyaggal feltölteni, tűzveszéllyel járó tevékenységet, továbbá a gázüzemanyag ellátó berendezésen javítást végezni tilos!
17.) A lakóépület környezetében található tűzcsapokat, oltóvíztároló vízkivételi helyét, tűzoltó vízforrásokat jelző táblákat, a száraz felszálló vezeték földszinti csatlakozócsonkját gépjárművel, vagy más módon eltorlaszolni, üzembe helyezésüket gátolni, vagy késleltetni nem szabad.
18.) Az épületek megközelíthetőségét, a tűzoltási felvonulási utat és területet mindenkor biztosítani kell, parkoló járművel leszűkíteni, vagy eltorlaszolni tilos!
19.) A lakóépület tűzvédelmi biztonsági berendezéseinek, rendszereinek megfelelőségét, működőképességét félévente ellenőrizni kell (pl. hő és füstelvezető, „száraz” és „nedves” tűzcsapok szerelvényei, tűzoltó készülékek, tűzálló ajtók, menekülési útirányt jelző táblák akkumulátoros irényfények. Működésképtelenség, vagy hiányosság észlelése esetén azt késedelem nélkül jelezni kell a lakóház tulajdonosának, üzemeltetője vagy képviselője stb. felé. A lakóépület villámvédelmi és közös elektromos hálózatát, berendezéseit legalább 6 évente tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgálni és a hibák kijavításáról gondoskodni kell.
Továbbá be kell tartani és tartatni a Tűzvédelmi Szabályzat alábbi, új ponjait:
19/a.) Az épületek közös helyiségeiben – a tárolási célú helyiségek kivételével. Pl. lépcsőház, folyosó stb. – nem szabad anyagot tárolni.
19/b.) Az épületek közlekedési útjait, a tűzoltási területek, a lépcsőházak közötti átjárókat állandóan szabadon kell tartani, azt a tárolt anyagokkal leszűkíteni, várakozó járművekkel elállni tilos!
19/c.) Tilos a menekülésre számításba vett kijáratokat, vészkijáratot leszűkíteni, oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátó képesség nem biztosított! Szintén tilos a menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat „ideiglenes” lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára za nem szüntethető meg azonnal.
19/d.) Kiürítésre figyelembe vett közlekedőn, folyosón éghető anyagot, tárgyat elhelyezni csak a tűzvédelmi hatóság engedéylével szabad.
19/e.) A tűzvédelmi hatósággal történt egyeztetés nélkül a kiürítésre figyelembe vett közlekedőn, folyosón éghető installációk, dekorációk, szónyegek, falikárpitok, továbbá egyéb éghető anyagoknak az elhelyezéssel érintett fal- vagy a padló felületének 30 %-ánál nagyobb mértékű részét borító elhelyezése (a beépített építési termékek és biztonsági jelek kivételével) nem megengedett.
19/f.) Tilos a jogszabály, vagy hatóság által előírt, a tűz- vagy füstszakasz határon beépített tűz- vagy füstgátló műszaki megoldás megszüntetése, eltávolítása, működésének ekadályoztatása.
19/g.) A beépített tűzvédelmi és tűzoltásra alkalmas felszereléseket (pl. száraz felszálló vezeték, tűzjelző stb.) valamint a közművek (víz, gáz, elektromos áram stb.) nyitó- és záró- szerkezeteit tartalmazó helyiségek ajtóit lezárni nem szabad. A száraz felszálló vezeték szerelvényeit 5 évenként nyomáspróbának kell alávetni.
19/h.) A fenntartó kötelessége a jogszabály, illetve hatóság által előírt tűzoltó technikai eszköz, felszerelés, készenlétben tartásának, karbantartásának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, a feltárt hibák igazolt javításának, nyomáspróbájának elvégeztetése.
19/i.) Az épületek alatt lévő garászokban – a jármű üzemanyagtankjában lévő mennyiségen felül – tűzveszélyes folyadékot tárolni tilos!
19/j.) A lépcsőházban és a közös helyisébekben – kivéve gartázs – benzin és gázolaj üzemű járművet tárolni nem szabad.
19/k.) Gázüzemű berendezések használatánál a kezelési és karbantartási utasításban foglaltakat maradéktalanul be kell tartani.
19/l.) Elektromos hőfejlesztő berendezést – pl. rezsó, vasaló stb. – csak hőszigetelő anyagú alátéten szabad üzemeltetni. A berendezéseket használat után a hálózatról le kell választani.
19/m.) A világító és elektromos berendezéseket, hálózatot rendszeresen felül kell vizsgálni, karban kell tartani és az észlelt hiányosságokat haladéktalanul meg kell szüntetni.
19/n.) A hőfejlesztő berendezések (pl. hősugárzó, tűzhely stb.) és az éghető anyag között olyan tűztávolságot kell tartani, hogy a berendezés sugáró hője az éghető anyagra gyújtási veszélít ne jelentsen. Működő hőfejlesztő berendezést felügyelet nélkül hagyni nem szabad.
19/o.) A lakóépületben tűzveszélyes tevékenységet végezni csak úgy szabad, hogy az ott tartózkodó személyek testi épségét és az épület állagát ne veszélyeztesse.
19/p.) Lakásban az I. tűzveszélyességi fokozatba tartozó éghető foyladékból (pl. benzin, hígító stb.) 1 liter, a II. tűzveszélyességi fokozatba tartozó éghető folyadékból (pl. Petróleum, olajok stb.) max. 20 liter tárolható.
19/q.) PB. Üzemű gázkészüléket használni, illetve pb. Palackot tárolni paneles azerkezetű lakóépületben, továbbá talajszint alatti helyiségben tilos!
19/r.) Az épületek tűzvédelmi berendezéseit – pl. tűzjelző, füstelvezető, vészvilágítás stb. – állandóan üzemképes állapotban kell tartani, azok meghibásodása esetén az azonnali kijavításukról gondoskodni kell.
19/s.) A készenlétben tartott kézi tűzoltó-készülékek időszakos felülvizsgálatát az OTSZ szerinti gyakorisággal el kell végeztetni.
20.) Tűz észlelése esetén a TŰZOLTÓSÁGOT a 105-ös telefonszámon azonnal értesíteni kell. A tűz- jelzés tartalma:
- A tűzeset pontos helye (utca, házszám, emelet stb.)
- Mi ég, mit veszélyeztet,
- Emberélet van- e veszélyben,
- A tűzet jelző neve, címe, telefonszáma.
21.) A tűzoltóság közreműködése nélkül eloltott vagy önmagától elaludt tűzeset tényét, továbbá a közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyes helyzetet is be kell jelenteni a tűzoltóságra, és a helyszínt a vizsgálat lefolytatásáig változatlanul kell hagyni.
22.) A tűzvédelmi szabályok megszegées, amennyiben súlyosabb elbírálás alá nem esik, szabálysértési eljárást von maga után.
23.) A tűzvédelmi szabályok betartását a tűzvédelmi hatóság és a közös képviselő jogosult ellenőrizni és szükség esetén a tázveszélyes körülmény megszüntetése érdekében intézkedni.
24.) A létesítményben a tűzoltást befolyásoló változásokat be kell jelenteni az állandó készenléti jellegű szolgálatot ellátó hivatásos tűzoltóságnak vagy önkormányzati tűzoltóságnak.
25.) Az építményben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a vonatkozó jogszíbályban megengedett tűzterhelési értékeket.
Az épületekben illetőleg helyiségeiben éghető anyag olyan mennyiségben és módon nem tárolható, azzal olyan tevékenység nem folytatható továbbá olyan tűzveszélyes cselekmény nem végezhető, amely az épület és helyiségeinek rendeltetésszerű használatától eltér, tüzet vagy robbanást okozhat.
26.) A nem állandó üzemű villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton-kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani.
27.) Ezen utasításban foglaltak betartása minden tulajdonos (bérlő és állandóan vagy ideiglenesen az épületben tartózkodó) részére kötelező!
28.) Jelen előírások megismerése, betartása és betartatása minden lakó részére kötelező. A lakók kötelesek gondoskodni arról, hogy a nevelésük, felügyeletük alatt álló személyek (pl. gyermekek stb.) a jelen szabályzatban foglaltakat megismerjék és tevékenységük során ne okozzanak tüzet, vagy közvetlen tűzveszélyt.
A jelen tűzvédelmi határozatot az igazgatóság 2013. december 6.-án módosította.
Moró Erika sk. (ügyvezető)
